A Magyar Közlöny 2020. január 31-i, 17. számában megjelent a Nemzeti alaptanterv módosításáról szóló kormányrendelet. A pedagógus szakmai és érdek-képviseleti szervezetek, amelyek mindent elkövettek, hogy részt vehessenek az előkészítésben, és törekvésük nem járt sikerrel, nem késtek világgá kürtölni: „a Nemzeti alaptanterv nem is nemzeti, nem is alaptanterv”. Ennek a szabályozásnak azonban nem is ez a célja. A miniszterelnök-pártelnök szócsöveként Lázár János 2017‑ben közölte: „A kabinet az oktatáspolitikát, az új alaptanterv elkészítését annak a célnak rendeli alá, hogy a diákokból jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart neveljenek.”

Az ország sorsa évtizedekre – nem kizárt örökre – eldőlt. Nem hazudott a miniszterelnök-pártelnök, mikor bejelentette – persze másképpen fogalmazva –, célunk beteljesedett, megszüntettük a jogállamot, felszámoltuk a szabadságjogokat, hozzátéve: adjatok még tizenöt évet, és garantálom, országomban soha senkinek nem fog eszébe jutni, hogy uborkafát ültessen a felkapaszkodáshoz. Ne legyen kétsége senkinek, ez egy reális és ráadásul szerény igény. 

Zavaros időket élünk! Sokan, sokszor gondolták, remélték, hogy az Orbán-rezsim a végnapjaihoz közeledik. A vágyak mindeddig vágyak maradtak. Ez a hatalom nem akar megrendülni. Vérszívóként egyre erősebben tapad a társadalom véredényeire. Mindig talál friss nedveket, amelyek megerősítik testileg, lelkileg.

Nincsen abban semmi csodálnivaló, hogy a köztársasági elnök aláírta a munka törvénykönyve – rabszolgatörvényként elhíresült – módosítását. Ha egy baráti társaság elfoglalja egy ország legfőbb közjogi méltóságait, vezető pozícióit, az események menete nem is lehet más. Gondolják végig a köztársasági elnök sanyarú sorsát: az elfogadott törvény aláírására öt napot engedélyeztek számára az Alaptörvény összeállítói. Nem számít, az adott törvény miről szól, nem számít, mekkora a terjedelme, nem számít, naponta hányat küldenek át neki.

A 2010-ben hatalomra jutott kormány gyökeres fordulatot vezetett be a tantervi szabályozást illetően. A törvényszöveg világos: a Nemzeti alaptanterv érvényesülését a kerettantervek biztosítják. A 2012-ben kiadott Nemzeti alaptanterv ezért nem az iskoláknak, hanem a tantervkészítőknek, a tankönyvíróknak készült. Az iskola a miniszter által kiadott kerettantervek alapján állítja össze  helyi tantervét. A pedagógiai folyamat minden perce szabályozottá vált.