Wagner István

 (A tárlattrió június 4-ig látogatható.)

Mivel művészeti vásárainkon rendszeresen szerepel és a párizsi magyarokkal is foglalkozik, a nálunk is jól ismert Le Minotaure Galéria jelenleg egy mifelénk ismeretlen ukrán-zsidó-francia avantgárd mestert mutat be a francia fővárosban, három helyszínen. A festő munkáinak az izraeli MoBY Bat Yam-i emlékhelyével összefogva az Alain le Gaillard társgaléria meg a mahJ (Musée d’Art et d’ Histoire du Ju­daisme) zsidó művészeti és történeti múzeum épülete ad helyet. Itt látható Issachar Ber Ryback (1897­–1935) retrospektívája, francia, angol vagy orosz első monográfiájával, Hillel Kazovsky, a kijivi Kultur-Lige szakértője és Hila Cohen-Schneidermann, a Ryback Múzeum igazgatónője tanulmányaival.

Tovább

(Heimo Zobernig, Grafische Arbeiten – Generali Foundation Studienzentrum, Rupertinum, Salzburg. Megtekinthető május 22-ig.)

Zobernig munkásságában a művészet ellentmondásos kutatási felületként jelenik meg, amelyhez különböző módokon kell közelíteni. Nála a művészet szemléltetőeszköz és az analízis tárgya is egyben. Kísérletezései szinte minden síkon megjelennek, az apróbb részletekben éppúgy, mint a nagy egészben. A nyolcvanas évek derekától karakteres layout-uniformisát többek között az egységes A4-es formátummal, illetve a tipográfiában a kizárólagos Helvetica-betűtípussal érte el.

Tovább

(Dalí–Freud – Eine Obsession, Orangerie – Unteres Belvedere, Bécs. Megtekinthető május 29-ig.)

Így egyszerűen, csak ez a két húzó név a címe a bécsi Belvedere mostani kiállításának. Igaz, hogy alcímében kiegészítésül még azt is hozzáfűzték: „Egy megszállottság”. A szürrealizmus spanyol-katalán mestere (1904–1989) és a pszichoanalízis osztrák-zsidó atyja (1856–1939) másfél száz tárggyal vendégszerepel az Orangerie falai közt, a festmények, szobrok, fotók, filmek, könyvek, újságok, levelek mellett egyéb dokumentumokkal is. Egyébként az alsó kastély hosszabb bezárás után most nyílt meg újra, generálrenoválva, a látogatók kényelmét, valamint a tökéletes műtárgybiztonságot szolgáló technikák legújabb vívmányaival felszerelve.

Tovább

Tovább

 (Georgia O’Keeffe, Fondation Beyeler, Riehen-Basel, a kiállítás május 22-ig látható.)

A huszadik század egyik legjelentősebb festőegyéniségének sajátos valóságszemlélete és ábrázolásmódja, meghökkentő léptékváltása, megvilágítása és képkivágása eddig ismeretlen látvánnyá változtatja a realitást, manapság is segíthet a laikus közönségnek más szemmel nézni és látni a környező világot.

Tovább

(Klasse Gesellschaft – Alltag im Blick niederländischer Meister. Mit Lars Eidinger und Stefan Marx. Hamburger Kunsthalle, meghosszabbítva április 24-ig, a berlini Hatje Cantz Verlag azonos című katalógusával, 368 oldalon 250 repróval.)

A hamburgi műcsarnok kereken kétszáz művet felvonultató bemutatója főként saját zsánerképállományából, emellett világhírű múzeumok kölcsönzéseiből való, a harmadik harmad viszont kortárs: Stefan Marx germán grafikus konkréten itteni, klasszikus elődeit kommentálja alkalmi, sajátos betűtípusú írás-képeivel, míg Lars Eidinger német színész, filmsztár, fotós és DJ címet sem ad európai metropolisokban lencsevégre kapott pillanatainak.

Tovább

 (Renoir, Monet, Gauguin – Bilder einer Fliessenden Welt, Museum Folkwang, Essen. Megtekinthető május 15-ig.)

A centenáriumát ünneplő esseni Folkwang Múzeum a francia impresszionizmus nyomán egy német–japán kiállítással köszönti látogatóit. Saját anyagból és a tokiói Nyugati Művészet Nemzeti Múzeuma kölcsönzéseiből százhúsz képet, illetve plasztikát válogattak össze, az említett intézmények magánkollekcióból.  A többértelmű címadás egyrészt a stílusirányzat tünékeny jellegére utal – a fodrozódó vízfelületeken vagy szélfútta faleveleken megcsillanó napfénnyel –, másrészt a kor gyors gazdasági-társadalmi-kulturális változásait tükrözi a rohamos iparosodás következtében.

Tovább

 (Minimal Art – Körper in Raum, Bucerius Kunst Forum, Hamburg, a müncheni Hirmer Verlag 128 oldalas katalógusával, április 24-ig)

A cél a művészet demokratizálása volt, hogy a szemlélő bármilyen előképzettség nélkül, azonnal élvezhesse a művet, mindenféle utalástól, képzettársítástól vagy célozgatástól mentesen. Ezt a célt egyrészt a végletekig redukált formanyelvvel érték el, másrészt újszerű, iparilag előállított alapanyagokkal, cserébe viszont megkülönböztetett figyelmet fordítottak a felület esztétikus kidolgozására. Bár javarészt a piktúra területéről érkeztek, hamarosan a háromdimenziós teret vették birtokukba, méghozzá szembeszökő tárgyi méretekkel és a köztük lévő távolságok levegősségével, hogy a látogató körbejárhassa őket, illetve közelről vagy távolról egyaránt érzékelhető lehessen a monumentalitás.

Tovább

(Ruth Hildegard Geyer-Raack – Raumgestaltung der 1920er bis 1950er Jahre, Berlinische Galerie, válogatott művek az állandó kiállítás anyagából, megtekinthető április 18-ig)

A modern képzőművészet keretében a fotóra és architektúrára is koncentráló Berlinische Galerie sokrétű érdeklődését most egy kamaratárlatán demonstrálja, amelyet saját anyagából válogatott. A „főszereplő” a néhai országos hírű belsőépítész, faldekorátor, valamint textil- és bútortervező – Ruth Hildegard Geyer-Raack (1894–1975) –, aki a korabeli lakberendezési és iparművészeti szaklapokban (Innendekoration, Dekorative Kunst, Das Ideale Heim) elméleti vagy gyakorlati cikkek tömkelegét publikálta, és a kölni nemzetközi „térkiképzési” seregszemle (IRA – Internationale Raum­aus­stellung) művészeti vezetője, valamint egyetlen női résztvevője is volt.

Tovább

 (Von Menzel bis Monet – Die Hamburger Sammlung Wolffson, Hamburger Kunsthalle, megtekinthető március 27-ig)

Ezzel a címmel, A hamburgi Wolffson-gyűjtemény alcímmel először látható kiállítás a Hanza-város műcsarnokában. A zsidó-keresztény nagypolgári família a XVIII. században telepedett itt le, a XIX. századtól férfi tagjai jobbára jogászként és politikusként tevékenykedtek, a nők pedig korabeli szokás szerint társadalmilag kötelezték el magukat, de valamennyien érdeklődtek a kultúra iránt. A múlt századfordulón a műgyűjtés a módos, művelt értelmiségi réteg magától értetődő tevékenysége volt.

Tovább

Tovább

 (Andy Warhol bis Cecily Brown – Aus den Sammlungen der Albertina, Bécs. Megtekinthető február 20-ig)

Negyven, nagy méretű művet válogatott össze a bécsi Albertina saját gyűjteményéből,  a nemzetközi képzőművészeti mezőny élvonalából, a második világégéstől napjainkig. A sokrétűség demonstrálására felvonultatják az egymást váltó megannyi stílusirányzat kulcsdarabjait, a harsány pop-arttól az aszketikus absztrakcióig, a vehemens politikai állásfoglalástól a tiszta színesztétikáig, nemcsak kronológiai sorrendben, hanem akár párhuzamosan szembesítve.

Tovább

(Paul Flora – Zeichnungen, Albertina, Bécs. Azonos című 200 oldalas, német katalógussal. A kiállítás a járvány miatt jelenleg zárva tart.)

A prominens tiroli rajzoló – Paul Flora (1922–2009) – centenáriumára emlékezik a bécsi Albertina aktuális kiállítása 130 válogatott lappal. Ezek egyrészt a vendéglátó intézmény, másrészt a hagyaték, illetve a család anyagából valók, és hét évtizedet ölelnek fel. Amilyen puritánnak tűnnek első pillantásra ezek a fekete ceruza- vagy tollvázlatok az ujjnyi vékony natúr képkeretekben, olyan sokrétű atmoszférát árasztanak közelebbről szemlélve.

Tovább

(The 80s – Die Kunst der 80er Jahre, Albertina Modern, honlapján videó-tárlatvezetéssel, megtekinthető február 13-ig)

A nyolcvanas évek addig még sosem látott stílusbeli sokféleségét vonultatja fel az Albertina Modern a bécsi Karlsplatzon, amely akár a korábbi évszázadokhoz sem átallott ihletforrásért visszakanyarodni. Az absztrakció és a pop art antagonisztikus szembenállása után a minimalizmus és a konceptkunst évei következtek, majd az újvadak a nézők képínségét a neoexpresszionista piktúrával próbálták csillapítani, és nem restellettek még a giccshez sem folyamodni.

Tovább

Tovább

(Schiele und die Folgen, Albertina Modern, Bécs, azonos című, 152 oldalas német katalógussal, megtekinthető január 23-ig)            

Ezzel a címmel válogatott össze a bécsi Albertina Modern a huszadik század tucatnyi művészétől közel 130 képet, Egon Schiele sajátos önarcképei és önábrázolásai ihletésére született, hasonló tematikájú, de más-más stílusú alkotásokat. Mint ismeretes, önképein nem a külső hasonlóság vagy a felismerhetőség volt a fontos, hanem a belső lelkiállapot kivetítése a mimika, a gesztus, a szerepjátszás felfokozott, már-már teátrális beállításában. Kíméletlen őszintesége szakított minden addigi akadémiai vagy társadalmi elvárással, alakjai a modern ember elidegenedésének ikonjaivá váltak.

Tovább

(Goya, Fondation Beyeler, Basel-Riehen, a berlini Hatje Cantz Verlag német vagy angol katalógusával és a madridi Ediciones El Viso spanyol kiadásával. Megtekinthető január 23-ig.)

Álom, rémálom és valóság határait olykor akaratlan, szinte észrevétlen áttörve váltakoznak vásznain és sokszorosított grafikai lapjain üdvözültek és bűnözők, démonok és varázslók, fehér ruhás hajadonok, sokgyermekes családanyák vagy hírhedt kurtizánok, de a reprezentatív tárlaton helyet kaptak vázlatfüzeteiből származó, önálló oldalak is, a környező realitásra való spontán reagálásokkal. Philippe Parreno pedig a „kísértetházról” szóló mozija mellé elkészítette Goya Caprichos-szériájából ihletődve Que viene el Coco című filmjét is, amely egy modern szellemről szól, aki a rossz gyerekeket elviszi.

Tovább

 (Modigliani – Revolution des Primitivismus, Albertina, Bécs, megtekinthető január 9-ig, a járvány miatt átmenetileg zárva. Azonos című kísérő katalógusát a müncheni Hirmer Verlag készítette német vagy angol változatban [The Primitivist Revolution], 216 oldalon 240 színes repróval.)

A bécsi Albertina a Musée National Picasso-Paris támogatásával válogatott össze három kontinensről mintegy százharminc művet, amelyekből nyolcvannál több a jubilánsé. Marc Restellini francia műtörténész-kurátor nemcsak három legszorosabb művész barátja (Pablo Picasso, Constantin Brâncuși és André Derain) életművéből állított párhuzamokat, hanem a tragikus sorsú mestert ihlető prehisztorikus kultúrák (afrikai, egyiptomi, kelet-ázsiai meg ókori görög), illetve az itáliai reneszánsz remekeiből is, festményektől grafikákon át kőszobrokig egyaránt.

Tovább

Tovább

(Nolde und der Norden, Bucerius Kunst Forum, Hamburg. Megtekinthető január 23-ig, a müncheni Hirmer Verlag katalógusának kíséretében, 220 oldalon valamennyi kiállított mű színes képével.)

Magdalena M. Moeller ötlete nyomán Nolde és az Észak címmel az 1900–1902 között Dániában töltött két esztendőt veszik górcső alá, amelyek bár rövidnek tűnnek, mégis életre szóló hatással bírtak. A később világhírűvé vált germán expresszionista mester 80 műve mellé dán kortársainak 25 munkáját sorakoztatták fel, amelyeket négy tematikus fejezetbe csoportosítottak – Emberábrázolás, Enteriőr, Táj, Fantasztikum –, és ezen belül kronologikusan mutatnak be.

Tovább
Élet és Irodalom 2022