Vásári Melinda

Ketten egy új könyvről – Láng Orsolya: Személyes okok. Prae Kiadó – Lector Kiadó, Budapest, Marosvásárhely, 2021, 76 oldal, 2790 Ft / 33 lej

Visszatérő élmény, hogy a bevett nyelvi fordulatok áthatják a mondottakat, vagy akár alakítják is a mondandót. Már a cím érzékelteti ezt, amennyiben visszhangzik benne a nyilvánosan megosztani nem akart indoklásra használt formula: „személyes okok miatt…”, vagyis pontosan az, ami általában rejtve marad. A címadó versben utal is erre a beszélő: „az igazi személyes ok / csak találgatható, mert mindenkinek / elegendő oka van a hallgatásra.” (40.) A kötet olvasásába még bele sem kezdett az olvasó, máris látszólag ellentmondásokkal találja szemben magát – a személy helyett csak árnyékával találkozhat, aki indítékainak megosztása helyett inkább a hallgatást választaná. Van mégis valami, ami hiteles és őszinte lehet a fentebbiek alapján, ez pedig éppen az explicitté tett torzító hatás, ami a személyesség és a médium lenyomataként, „árnyékaként” hírt adhat a személyes valóságról.

Tovább

Ketten egy új könyvről – Kukorelly Endre: Istenem, ne romolj. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 169 oldal, 3500 Ft

A kötetben motívumok, szókapcsolatok, formák vándorolnak egyik szövegből a másikba, aminek sűrűsödési pontja az Élet és nem ciklus. Az alcím (ezeket ismételgeti) kettős jelentésű: ismétel vagy ismétlődik más versekben, úgy gondolom, mindkettő egyszerre érvényes, irány nélkül. Azáltal, hogy a szerző ciklusba rendezte e verseket, önálló, kiemelt státuszt – és kvázi címet is – kapnak, és kapcsolódási pontjaik is kitűnnek. Izgalmas példa erre, ahogyan a nyitó és a záró vers több ponton összecseng, mégpedig tükrös szerkezetben.

Tovább

Mécs Anna: Kapcsolati hiba. Scolar Kiadó, Budapest, 2020, 158 oldal, 2999 Ft

Mécs Anna legújabb novelláskötetének címe többféle asszociációt is működtet, egyfelől az emberek közötti személyes kapcsolatokra vonatkoztatható, másfelől pedig a technológiára, amely ezek segítésére vagy lehetővé tételére hivatott. A kötet egyes írásait olvasva visszatérő tapasztalat, hogy mindkét szinten hiba lép fel a működésben. E két szint ugyanakkor összefonódik, sőt sokszor szétválaszthatatlan, hiszen maga a technológia teszi lehetővé vagy épp lehetetleníti el működésével a szóban forgó kapcsolatokat. Ráadásul előfordul, hogy nem is emberek közötti kapcsolatokról van szó, hanem maga a gép veszi át a másik vagy akár az én helyét. A technológia ilyen hangsúlyos szerepe révén a novellák olykor már-már futurisztikussá válnak, miközben rá kell döbbennünk, hogy még ezek a valóságok sem állnak oly távol a jelenünktől. A rövid történetek sok tekintetben emlékeztetnek a Black Mirror című társadalomkritikus, sokszor disztopikus sorozatra.

Tovább

Láng Zsolt: Bolyai
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Berta Ádám: Nem attól vizes a hal
Pintér Tibor: A harmónia tébolya

Tovább

Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete. Prae Kiadó, Bu­da­pest, 2019, 202 oldal, 2990 Ft

A cím, Teréz, vagy a test emlékezete és a hátlap szövege is az egyéni perspektívát emeli ki. Ugyanakkor nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen – bár hasonlóak, mégis – három eltérő élettörténetet követhetünk. E három sorsnak azonban egy az origója, ugyanaz a gyermekkori trauma, amelyre az egyes történetekben csak utalások történnek, s amelyet a nyitó, Örvény című részben beszél el egy gyermeklány, röviden és homályosan – csak a későbbi utalásokból derül fény további részletekre. Ez az az „örvény”, amely körül kering a három történet, pontosabban három lehetséges élet, amely egy ilyen traumát követhet.

Tovább
Élet és Irodalom 2022