► Jonathan Haidt: A szorongó nemzedék. Hogyan vezetett a gyerekkor nagy áthuzalozása a mentális megbetegedések ugrásszerű növekedéséhez. Fordította: Papolczy Péter. Corvina Kiadó, Budapest, 2024, 432 oldal, 7490 Ft

Haidt könyve gazdagon bemutatja a nyilvános terek elszegényesedését, a barátokkal töltött valós idő csökkenését, a depresszió, a pesszimizmus, a kiúttalanság növekedését, főként amerikai fiataloknál. Tanácsokat is ad, a gyermekkor új normáit kínálva. Mobilmentes iskolák, 14 alatt ne legyen okostelefon, 16 év alatt ne legyenek társas applikációk. A tanácsokat sokan vitatják, de az UNESCO 2025. februári adatai szerint 79 ország követi őket.

Susan Greenfield: Az agy 24 órája
Utazás a tudatunkon innen és túl
Gyáni Gábor: Történelem és politika: történelempolitika
Lányi Gusztáv: Magyar sorsproblémák
Társadalom-lélektani kor- és kórképek
Ferenczi Sándor összes művei
​​​​​​​7. kötet: Feljegyzések. Klinikai Napló, Töredékek és Jegyzetek – 1930–1932

​​​​​​​-----------------------------------------------------------------------------------

► Buzsáki György: Agyunk belső nyelve. Az agykutatás belülről-kifelé útja. Fordította Moldvay Tamás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2024, 516 oldal, 8000 Ft

A 13 fejezetetből álló művet ne úgy képzeljük el, mint  idegtudományi tankönyvet. Ehelyett az idegtudomány Buzsáki víziójában értelmezett alapkérdéseitől jutunk el a sajátosan emberi működések értelmezéséig. Közben a mai neuro-hübrisz világától eltérően a vállalkozás  sosem  redukcionista, hanem –  Buzsáki sokrétű olvasottságának is köszönhetően –  inkább értelmező: miket is old meg ez a bonyolult agyi gépezet, hangzik a végső kérdés. 

► A holokauszt nemzedékei. Szerkesztette: Bárdos Katalin, Heller Mária, Vörös Kata. Animula Könyvkiadó, Budapest, 2024, 128 oldal, 4400 Ft

A történelemírás metaelmélete számára – mint azt Gyáni Gábor és Gábor György említett tanulmánya is jelzi – fontos egy átfogó diskurzusban elhelyezni a soát. Elsősorban Halbwachs és Assmann elméleti keretei alapján izgalmas kérdés, hogy itt a több nemzedék utáni kommunikatív– történeti emlékezet közötti átlépés olyan közösségnél jelenik meg, melynek identitása is az írásbeliséghez kapcsolódik. Ha szabad profánul fogalmazni: Mi történik egy olyan kultúrában, ahol a holokauszt súlyú események évezredeken át a szent könyvek részeivé váltak? Milyen kapcsolat lesz itt a szóbeli és a leírt történelmi emlékezet és a tudományos történelmi elemzés között?

Kampis György: Tudományfilozófia
Emberarcú tudomány
Alfred A. Ayer: Nyelv, igazság és logika
Hunyady György: Oktatás és szociálpszichológia
----------------------------------------------------------------------------

► Frans de Waal: Mások. For­dí­tot­ta Sóskuthy György. Park Könyv­kiadó, Budapest, 2023, 458 oldal,, 6999 Ft

De Waal mindig igen jól ír, ez most is jellemző rá. A könyv Sóskuthy György gördülékeny fordításában olvastatja magát. A nehéz elméleti kérdéseket személyes anekdotákkal, állatkerti és szavannai sétákkal mutatja be. Ennek során személyes ismerőseinké válnak a névvel illetett csimpánzok és bonobók és a névtelen páviánok. Az egyedi történetekből kiindulva tér át de Waal a kemény kérdésekre. Tényleg mindig irtják-e egymást a pávián hímek, vagy ez csak egy londoni állatpark szigetén összezárt állatokra volt-e a jellemző?  Vannak-e eltérések a harc és az együttműködés világában kelet és nyugat afrikai csimpánzok között, van-e ebben az értelemben vett csimpánz kultúra? 

K. Horváth Zsolt: Mérei Ferenc, I–II. 

Noam Chomsky: Összefogunk vagy kihalunk

Almási Miklós: Közeli jövőnk és a távoli jelen 

Alison Gopnik: Neveljük-e a gyerekeket?
Gyáni Gábor: A történeti tudás
Robert J. Shiller: Narratív közgazdaságtan
Ruth Sheppard: Freud

Stellan Ottoson: Darwin
Damion Searls: Rorschach
Michel Foucault: Az igazság bátorsága
Almási Miklós: Ami bennünk van

Maurice Halbwachs: Az emlékezet társadalmi keretei. Fordította Sujtó László. Atlantisz Kiadó, Bu­da­pest, 2018, 375 oldal, 3995 Ft

Halbwachs egyszerre volt Bergson (középiskolában!) és Durkheim tanítványa és követője. Összekombinálta a két mestert. Bergson értelmezett emlékelméletének adott radikális társadalmi determinista értelmezést, melyben emlékeink kereteit és tartalmát is csoportjaink határozzák meg. A könyv elméleti fejezeteiben az álomértelmezés (Freud árnyékában él még egy francia szociológus is) és az afázia az a két kulcsterep, ahol bizonyítani kell a szociális elméletet. Még álmainkban is társas lények vagyunk, és az agysérült zavara valójában társas zavar. Sujtó László fordítása, miközben kiválóan olvasható – itt és a társadalmi meghatározottság elemzésében is – jól oldja meg a nehéz terminológiai feladatokat is, például a képzet, az idea, a fogalom viszonyát magyarul. 

Bakró-Nagy Marianne (szerk.): Okok és okozat. A magyar nyelv eredetéről, történeti, szociálpszichológiai és filozófiai megközelítésben. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018, 174 oldal, 2550 Ft

Bartók Béla a nacionalizmus és a népdalkutatás kapcsolatáról értekezve 70 éve még éppen hogy a nyelvre és a nyelvészekre nézve volt optimista. Úgy vélte, hogy „a nyelvtudósok sokkal okosabb  emberek”, nem vesznek össze azon, hogy  honnan is származnak egy nyelv kifejezései, a „nagy nyilvánosság” pedig   közömbösebb lenne a nyelvtudományi problémák  iránt. Bartók optimista és naiv volt. Szavai azonban máig fontosak.  Ő még nyelvtudósokról beszélt. Mára azonban kiderült, hogy az egykori ugor-török háborúból az egyik fél, kiegészülve sumerológus és biblikus segédcsapatokkal, mára kilépett a tudomány világából. A küzdelem ma már nem tudományos iskolák között, hanem a tudomány és az  áltudomány között zajlik.   

Barabási Albert-László: A képlet. A siker egyetemes törvényei. Fordította Bujdosó István. Libri Kiadó, Budapest, 2018, 280 oldal, 3999 Ft

Szeretem Amerikát, s szeretem Barabásit. De nem az itt mutatott Amerikát, s nem ezt a Barabásit. A könyv felmenti a fanyalgó kritikust: „az első negatív kritika nem feltétlenül vonzza a további hasonló véleményeket”. (135.).

Radó Péter: Az iskola jövője. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2017, 163 oldal, 2400 Ft

A könyv utolsó fejezetében a hazai oktatási rendszer  alkalmazkodásképtelenségét bírálja.  Az egyénített, hajlékony, személyesített tanulási környezetekkel szemben áll a központosítás, a központi tanterv, a piac hiánya. Jogos bosszankodás, csakhogy  a valóságban az állam másik arca, a menedzser arca idehaza is iskolátlanít, s a magán iskolázással (én ide értem az egyházit is)  piacosít is. Az oktatásügyi NER-nek is két arca van.  Az iskolázás csökkentése sem jelentéktelen veszély, miközben mi pszichológusok azt hirdetjük, hogy minden iskolában töltött év növeli a menedzserek  számára oly fontos problémamegoldó kompetenciát  (sokan hajlunk ezt avítt módon intelligenciának nevezni).

Csepeli György–Örkény Antal: Nem­zet és migráció. ELTE TÁTK, Bu­da­pest, 2017, 160 oldal, 3000 Ft

A könyv nagy erénye a sok adat, a leíró szociológia. Kockázata a történetfilozófiai spekuláció. A nemzetállamok és a nemzeti  érzések   keletkezésének értelmezése például önmagában igen nagy falat, amiből a modernizációs reakcióknál  Kína, India és Japán kimaradnak.

A migrációs rész igen gazdag, hazai bevándoroltakkal is bemutat izgalmas magyar vizsgálatokat. Józan és szomorú a konklúziója: „Az emberiség egészét sújtó globális igazságtalanság a modern nemzetközi migráció kiváltó tényezője, de aligha várható, hogy a migráció legyen az igazság helyreállításának királyi útja. Ha a migráció eredményeként a befogadó társadalmakban gettók, szegregátumok, a szociális entrópiával szemben rezisztens szigetek alakulnak ki, akkor csak a globális igazságtalanság importja megy végbe, mely súlyos konfliktusokat okoz a befogadó társadalomban a szorongó többség és a frusztrált migráns kisebbségek között.” (154.) .

Zemplén Gábor Áron: Törékeny spektrum
Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták
Judith Dupont: Az idő fonalán
Demeter Tamás: A társadalom zenei képe

John Coates: A félszerzet órája

Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv

Bodor Péter (szerk.): Emlékezés, identitás, diszkurzus

Neumer Katalin (szerk.): Identitások és váltások I.