Urbán Bálint

Ketten egy új könyvről – Ricardo Piglia: Az eltűnt város. Fordította Kertes Gábor. Fiatal Írók Szövetsége–Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 232 oldal, 2990 Ft

Az argentin Ricardo Piglia regénye egy rejtélyes írásgép körül forog, melynek működése pont ezen kettősségeket zavarja meg, ennek köszönhetően a könyv elkerülhetetlenül a posztstrukturalizmus elméleti játékterébe írja be magát. Az eltűnt város azonban sokkal több, mint egy kísérlet a logocentrikus irodalom- és szubjektumfelfogás fikcionalizálására, a regény rendhagyó és sajátosan posztmodern poétikája mellett komoly politikai vetülettel is rendelkezik, mely Argentína és a félperiferikus Latin-Amerika tragikus történelmére, illetve egy tágabb kontextusban az elnyomórendszerek működésére reflektál. Emellett természetesen a regény cselekményét és narratív struktúráját mozgató írásgépnek is megvannak a maga lokális, argentin implikációi, elég, ha csak a nagy elődre, Borgesre  (a regény tulajdonképpen olvasható egyfajta Borges hommage-ként is, vagy ambíciózus kísérletként a mester művének kreatív folytatására, továbbírására), vagy Piglia kedvenc szerzőjére, Roberto Arltra  gondolunk, akinek műveiben szintén ott vibrál az írás és a gépiség összetett fantáziája.  

Tovább

Fernando Pessoa: Bensőmben sokan élnek. Szerkesztette Pál Ferenc. Fordította  Csuday Csaba et al. Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2018, 495 oldal, 3500 Ft

Bensőmben sokan élnek, ennek fényében, nem más, mint ambiciózus kísérlet és felhívás Pessoa életművének újraolvasására, valamint kissé megkopott kultuszának újraélesztésére. Az egykori kultikus státusznak köszönhetően az ezidáig megjelent Pessoa-kötetek csak nagy nehézségek árán szerezhetőek be, kereskedelmi forgalomban már szinte alig kaphatóak. A Bensőmben sokan élnek többek között ezt a logisztikai problémát is igyekszik feloldani, mivel kellőképpen reprezentatív és komplex kötetben teszi elérhetővé az ezidáig megjelent fordításokat, így az olvasó a lehető legteljesebb és legárnyaltabb képet kaphatja az életműről. A már emlegetett korábbi kötetek anyagai mellett azonban újdonságokkal is szolgál a könyv, és számtalan, magyarul még publikálatlan szöveget is tartalmaz, bővítve ezzel az egyébként is terjedelmes magyar nyelvű korpuszt. Az életműben és az azt bemutatni vállalkozó, közel félezer oldalas monumentális kötetben való biztosabb tájékozódást kellőképpen informatív, irodalomtörténeti bevezető tanulmány, valamint az egyes heteronim figurák versei előtt álló esszék segítik.

Tovább

A Harcom tehát monumentális vállalkozás, egy brutális méreteket öltő forma keretei között kidolgozott és konzekvensen végigvitt irodalmi és esztétikai program, mely az önéletírás hagyományából táplálkozik, annak horizontját azonban mind a forma monumentalitása, mind a regény narratív konstrukciója, mind az önéletírási konvencióktól markánsan eltérő, nagyrészt esszéisztikus elemek beépítése révén egyértelműen kitágítja és felforgatja. Nem csoda, hogy számos kritikus Az eltűnt idő nyomábanhoz hasonlította. A modernség nyelvileg túlhajtott prózanyelvét természetesen hatalmas különbségek választják el a norvég író által működtetett regénydiskurzustól, mindazonáltal az összehasonlítás mégis megállja a helyét, ha az epikus forma szinte elrettentő monumentalitása, az emlékezéspolitika lehetőségei, az írás metanarratív tematizálódása és az íróvá válás, az írói identitás elnyerésének kérdései alapján állítjuk párhuzamba a két eltérő szövegvilágot. Proust mellett egy másik lehetséges, és sokszor talán pusztán csak politikai okokból mellőzött hatástörténeti modell, mely egyébiránt szintén a modernség (bár annak egyszerre klasszikus és esztétizáló) világából származik, Knut Hamsun Éhsége. Hamsunnal kiszélesedett a norvég irodalom és a világirodalmi körforgás közötti északi átjáró, melyet nem sokkal korábban Ibsen és Björnson nyitottak meg.

Tovább

Földényi F. László majd' húsz kötete közül a legismertebb az először 1984-ben, majd 1992-ben és 2015-ben is megjelent Melankólia, melyet hét nyelvre is lefordítottak. A melankólia dicsérete című tavalyi könyve nem ennek a régi könyvnek az átdolgozása, hanem vadonatúj, teljesen más szöveg. Erről is szólt az a beszélgetés, mely a Fiatal Írók Szövetségének királyréti nyári táborában zajlott le, s melynek írott változata ez az interjú. Szó esik benne többek közt a személyességről, az esszéműfaj hagyományairól, a metafizikai érzékenységről és a kortárs kultúra áramvonalasságáról.

Tovább

Afonso Cruz: Virágok

Raduan Nassar: Kőbe vésve

Raduan Nassar: Egy pohár harag

Mia Couto: Az oroszlán vallomása

Tovább

Az ÉS könyve februárban - Roberto Bolaño: 2666. FordítottaKutasyMercédesz. JelenkorKiadó, Budapest, 2016, 827 oldal, 5999Ft

Az életművet lezáró nagyregényben a maga legkiérleltebb teljességében mutatkozik meg a jellegzetes bolañói próza. Ebből a szempontból a 2666 olyan totális mű, melyben ott csillog sötéten az egész életmű számtalan üvegszilánkja. Mintha a szerző számot vetett volna legsajátabb prózavilágával, és egy totális műalkotásban szintetizálta volna korábbi szövegeinek szinte minden jellemzőjét és meghatározó motívumát, a metairodalmi játékoktól kezdve a referencialitás és a fikcionalitás szétszálazhatatlan egymásba tükrözésén keresztül egészen a krimiműfaj kliséinek kiaknázásáig. Nem csoda – és erre a könyv kiváló hazai recenzensei, Rostás Eni (Könyvesblog) és Zelei Dávid (Magyar Narancs) is felhívják a figyelmet–, hiszen a regény a halál kapujából íródott. Bolaño úgy kezdett el dolgozni utolsó könyvén, hogy tudatában volt: halálos betegsége akár meg is akadályozhatja a kézirat véglegesítését. A szerző és a kultúra utolsó pillanatainak perspektívái (ne feledkezzünk meg a mű keletkezésének idején uralkodó kultúrpánikról, az ezredforduló globális paranoiájáról, világvége-rettegéséről!) így mintha egymásra lennének montázsolva egy apokaliptikus vízióban, mely tulajdonképpen a bolañói szövegvilág elsodró erejű kiteljesedését és összefoglalását jelenti.

Tovább

Gonçalo M. Tavares: Tanuljunk meg imádkozni a technika korában. Fordította Bense Mónika. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2014. 301 oldal, 2990 Ft

Tovább

Pál Ferenc: Saramago-olvasatok. Kísérlet José Saramago regényeinek befogadás szempontú elemzésére és az olvasói befogadás lehetőségeinek vizsgálatára. Equinter Kiadó, Budapest, 2014. 326 oldal, 3250 Ft

Tovább

Juan Gabriel Vásquez: Informátorok

Juan Gabriel Vásquez: Becsapódás

Javier Cercas: Szalamiszi katonák

Ignacio Martínez de Pisón: Mellékutakon

Tovább

José Saramago: Tetőablak. Fordította Pál Ferenc. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2013. 369 oldal, 3200Ft

Tovább

Ketten egy új könyvről - Roberto Bolaño: Vad nyomozók. Fordította Kertes Gábor. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2013. 763 oldal, 3600 Ft

Tovább

Rui Cardoso Martins: En­ged­jé­tek át a láthatatlan embert. For­dí­tot­ta Bense Mónika. Európa Könyv­ki­adó, Budapest, 2012. 310 oldal,2900 Ft

Tovább
Élet és Irodalom 2019