Károlyi Csaba

Fabricius Gábor: Más bolygó. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2016, 342 oldal, 3990 Ft

A regény gyenge. Ha kegyetlen és cinikus akart lenni, ehhez se volt elég ereje. Ennek én nem örülök. És szeretnék valami jót is keresni benne. Hiszen annyi időt töltöttem vele. Van azért az egésznek egy jól felépített spleenes, dezillúziós hangulata.

Tovább

Székely János: A nyugati hadtest

Selyem Zsuzsa: Moszkvában esik

Lanczkor Gábor: Apás szülés

Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája

Tovább

Nádasdy Ádám hét verseskötetet adott ki eddig, a Verejték van a szobrokon című, válogatott és újabb verseket tartalmazó, legutóbbi 2010‑ben jelent meg. Három angol nyelvkönyve és két magyar nyelvről szóló cikkgyűjteménye mellett három kötetben láttak napvilágot a Shakespeare-újrafordításai, melyeket különböző színházi előadások számára készített. Hatalmas munkával újrafordította az Isteni Színjátékot, ez az idén jelent meg. Tavaly a melegekről és a melegségről szóló írásait adták ki. 2017-ben, mikor is hetvenéves lesz, új verseskötetet várhatunk tőle. Ő kapta idén a MOME Moholy-Nagy-díját. Tizennégy éve készített vele interjút nálunk Rádai Eszter, mikor A rend, amit csinálok című verseskötete megjelent (ÉS, 2002/23., jún. 7.).

Tovább

Kálmán Gábor: A temetés. Regény. Kalligram Kiadó, Budapest, 2016. 184 oldal, 2990 Ft

A temetés kimozdul a Nova világából. Egyszerre megemeli és elnehezíti a történetmondást az új mű. Itt is lepusztult a környezet, jellemzőek az életképtelen alakok, és akárhova megyünk, „világtól távoli” helyen vagyunk. Mégse járunk konkrétan sehol, akkor se, ha vagyunk valahol, és akkor se, ha utazunk. Nem tudjuk, milyen nyelven beszélnek, melyik országban élnek a szereplők. Idegenek vagyunk, miközben nagyonis otthonos a táj. Ez a hely a mi életünk tere, és tulajdonképpen dehogy van ez távol a világtól, hiszen ez a világ maga. Ha ilyen az ember, márpedig ilyen (is), akkor ilyen a világ mindenhol, ahol emberek határhelyzetekbe kerülhetnek, mely helyzeteknek nincs megoldása, de még tanulsága se. Nem valami vidám dolog ez. De nem kell ettől megijedni, főleg amíg ilyen remek regényt lehet erről írni.

Tovább

(Népzene – Sebő, Bartók, november 11., 18., 25.)

Szinte hihetetlen, hogyan fér harminc percbe ennyi megőrzésre és továbbgondolásra érdemes tudás. Sebő szakmai információkat és kalandos történeteket mond, közben jó zenéket válogat, és még elemzi is azokat. Csak egyet nem csinál, sajnos: nem mesél, legalábbis nem szabadon.

 

Tovább

(Beszélgetések Kocsis Zoltánnal, Bartók, Inforádió, Klubrádió)

A különböző beszélgetések különböző közönségnek szólnak, mások a kérdések, másmilyenek a válaszok. Érdekes azonban, hogy Kocsis szinte ugyanúgy és lényegileg ugyanazt mondja bennük. Akkor is nagyon emberi, személyes, amikor a legkomolyabb zenei témákat érinti, és akkor is ott van benne a precíz szakember, amikor a legapróbb vagy a leguniverzálisabb életproblémák kerülnek terítékre.

 

Tovább

 Lázár Ervin: A bolond kútásó. Válogatott novellák. Válogatta, szerkesztette és az utószót írta Komáromi Gabriella. Helikon Kiadó, Budapest, 2016. 174 oldal, 999 Ft

„Szerettem volna, ha ebben a kötetben megjelenik a novellista mindenféle arca: a tragikus, megváltásért viaskodó, a kölykösen viháncoló homo ludens, az abszurd ötletekbe és a meseszerűségbe menekülő” – írja Komáromi Gabriella. Ez rendben. A válogatás egyrészt reprezentatív, másrészt a minőségre koncentrál. Ha a novellista életmű érdekel valakit, arról jó összképet kap. Ha azonban Lázár novellaírásának csak a magaslatait keressük, akkor jobb, ha a Csillagmajor című kötetet olvassuk végig.

 

Tovább

(Gondolat-jel, Kossuth rádió, október 23.)

Tovább

Orbán Ottó: Színpompás ostrom lángoló házakkal

Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket

Utak és démonok

Értékteremtők 2016

Tovább

Köves Gábor: Mi az, hogy nagymenők? Sztárinterjúk Umberto Ecótól Kate Winsletig. Scolar Kiadó, Budapest, 2016. 344 oldal, 3750 Ft

Két világ előnyeivel és hátrányaival kell számolnia annak, aki nem három ember számára akar „művészinterjút” készíteni, de nem akar alpári sem lenni. A bulvár legprimitívebb megoldásai és a nagyközönségnek érthetetlen beszéd között azért vannak köztes lehetőségek. Megjegyzem, a lap, a Magyar Narancs, melybe ezeknek az interjúknak a nagy része készült, nem a legszélesebb közönségnek szól. Miként az Élet és Irodalom és a Könyvjelző sem, ahol a szerző szintén publikált. Ha a Cinema, a Marie Claire vagy a Playboy a fórum, kicsit más lesz a beszélgetés. Ez normális. Amennyiben Ellist a Playboyban kérdezzük, nyugodtan fölvethetjük: ha lakásra mész valakivel, és nincsenek otthon könyvei, dugjál-e vele vagy sem (Ellis válasza: ugyan miért fosztanánk meg magunkat emiatt oly sok élvezettől)

Tovább

(Aréna, InfoRádió, hétköznap 18–19.)

Tovább

Milbacher Róbert: Szűz Mária je­gyese. Magvető Könyvkiadó, Bu­da­pest, 2016. 268 oldal, 2990 Ft

A jeles irodalomtörténész és irodalomkritikus szerző első szépprózai kötete ez. Mindannak, amit értelmezőként mondjuk Mikszáthról, Aranyról vagy Petőfiről tud, nagy hasznát veszi most (számot is ad erről interjúkban), de ez az izgalmas és pergő novellaciklus mindettől függetlenül is olvasható. És remek olvasmány. Szerencsére nem érzem benne közvetlenül az irodalomtörténész szellemi nyomait, még annyira sem, mint Szilasi László szépírói indulásában. Számomra Milbacher Róbert az idei év nagy fölfedezettje. Érett alkotóként lép elénk

Tovább

(Hősök naptára. Kossuth rádió)

Tovább

(Rádiószínház. Följegyzések egy regény életéből. Írta és felolvassa Esterházy Péter. Szerkesztő Bán Magda, rendező Zoltán Gábor [1998]. Kossuth rádió, augusztus 15–19., 13.05.)

Tovább

Szabó Róbert Csaba: Alakváltók. Libri Kiadó, Budapest, 2016. 261 oldal,3499 Ft


Az Alakváltók alapkérdése talán mégis az, hogy a szereplők – újabb és újabb alakban elénk kerülve – jutnak-e valahonnan valahová, vagy csak körben forognak kilátástalanul, és értelmetlenül kavarog körülöttük az egész történelem is.

Tovább

(Garaczi László: Pompásan buszozunk! Rádiójáték. Felolvassa Kaszás Attila, rendező Csizmadia Tibor – 1998. Kossuth rádió, 2016. július 18–22. 21.30.)

Tovább

Demény Péter: Apamozsár. Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2016. 44 oldal, ármegjelölés nélkül

2014. júniusában a 13-a péntekre esett. Jó érzékkel avagy véletlenül, nem tudom, de pont akkor közölte Demény Péter a blogján (jodemenysegfoka.blog.hu) az „Apáink, becsaptatok minket!” kezdetű pamfletjét, melynek utolsó sora ez: „Apáink megbuktak.” Egyike lett legolvasottabb bejegyzéseinek, sokan vitatták, sokan lelkendeztek. A szerző „erős vitairat”-nak szánta írását, melyben azért nem árnyalta a dolgokat, hogy szavai minél jobban hassanak. Később úgy érezte, mégis árnyalnia kéne kijelentéseit, ezért megírta az egészet hosszabban is.

Tovább

Soha nem akartam, hogy valakik kövessék az embert bármilyen vonatkozásban. Önállóságra próbáltam volna nevelni mindenkit, vagy sikerült, vagy nem. De hát vannak egészen kiváló doktori hallgatóim most is. Őket is arra biztatom, hogy saját útjukat járják. Ne az előttük járó nemzedékek közül bárkinek az írásmódját próbálják utánozni.

Tovább

(Paláver. Karc FM)

Tovább

Takáts József: Elmozdulások. Iro­da­lomkritika. Osiris Kiadó, Bu­da­pest, 2016. 265 oldal, 2980 Ft

Takáts észjárásának egyik fontos sajátossága, hogy a vizsgált jelenséget belülről és valahonnan máshonnan, kívülről is megnézi („kétirányú fényekkel” dolgozik). Vagy azért, hogy párhuzamba állítson dolgokat (mint régebben mondjuk a képzőművészetet, más művészeteket és az irodalmat), vagy azért, hogy szembeállítsa őket egymással (mondjuk a nyugati kulturális újságírást a hazaival). Kortárs művek, tendenciák vizsgálatakor történeti szempontokat hoz be, szóvá teszi például, ha a kritikának túl rövid az emlékezete, a magyar kultúra kapcsán pedig a világirodalmi kontextus igényét hangsúlyozza. 

 

Tovább
Élet és Irodalom 2020