Leonardo Padura: A férfi, aki szerette a kutyákat
Stejărel Olaru: Nadia Comăneci és a Securitate
Dalos György: Három Berlin
Peter Frankopan: Új selyemutak

► Philippe Sands: Patkányút. Egy szökevény náci szenvedélyes élete és titokzatos halála. For­dí­totta Orosz Ildikó, Park Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 542 oldal, 5999 Ft

A könyvnek Ottó Wächter mellett a fia, Horst is a főszereplője, az ő révén hangsúlyossá válik a múlttal való szembenézés témája. Náci szellemben nevelkedik, de anyja elvárása ellenére nem lesz ügyvéd, hanem a híres osztrák képzőművész, építész, a zsidó Hundertwasser mellé szegődik asszisztensnek. (Nagynénje ezért szemrehányást is tesz neki.) Sands többször találkozik Horsttal, cikket ír róla, Lvivbe és Olaszországba is ellátogatnak, s Niklas Frankkal, Lengyelország kivégzett főkormányzójának a fiával együtt részt vesznek Londonban egy beszélgetésen, amelyről nemzetközi sikert arató dokumentumfilm készül. Horstot – pedig ő a bizonyítékok ellenére is ártatlannak tartja az apját – testvérei és azok gyerekei szégyellik, árulónak tartják. Ők az (el)hallgatást választották. A múlttal való küzdelem végül mégis „hepienddel” végződik: Horstnak művészlánya megírja (kimondja): „Nagyapám egy tömeggyilkos volt.”

► Dermot Turing: Az igazi Alan Tu­ring. Fordította Gyárfás Vera, Typo­tex Kiadó, Budapest, 2022, 305 oldal, 5500 Ft

Turing 1952 elején alkalmi szexpartnere révén került bajba, aki nemcsak meglopta őt, de egy ismerősének tippet adott, hogy törjön be a tudós lakásába. A nyomozás során azonban Turingot is meggyanúsították, vizsgálati fogságba került, majd súlyos, hatszoros szeméremsértés vádjával bíróság elé állították Knutsfordban.

Thomas Snégaroff: Putzi
David de Jong: Náci milliárdosok
Anne Applebaum: Vörös éhínség
Szergej Geraszimov: Harkivi napló

Mikor Pálos István, a dabasi járásbíróság 35 éves közjegyzője 1968. március 2-án, 15 óra körül kilép a helyi postahivatalból, még nem sejti, hogy levele megírása és feladása beláthatatlan események lavináját indítja el. Hamarosan jóvátehetetlenül megváltozik az élete, sorsa pedig rányomja bélyegét hozzátartozói sorsára is.

Zsindely Ferenc: Miniszter a frontvonalban. Zsindely Ferenc naplója.1941. február 25. – 1946. március 9. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Szekér Nóra, ÁBTL – Kronosz Kiadó, Budapest, Pécs, 2021, 793 oldal, 6950 Ft

A gondosan szerkesztett, gazdag és fontos jegyzetanyaggal ellátott napló akkortól válik igazán izgalmassá, amikor végzetesen felpörögnek az események, amikor az ország a politikusai által választott út vége felé halad. Zsindely a megszállást „disznóságnak” nevezi (március 23.), szerinte abban, hogy „idáig kerültünk” Kállay Miklós „rövidlátó svihákságnak”, kétkulacsos-, és zsidókat „tutujgató” politikájának, Horthy mellette kitartó makacsságának nagy szerepe volt (március 19.) Április 20-án a deportálások kapcsán úgy véli, hogy a „kegyetlenkedés [...] a magyar néplélektől idegen”, három hét múlva azonban már kénytelen beismerni, hogy „megindult a lavina. A szadizmus felébredt. Hol fog megállni?”

A második világháború utáni német nyelvű irodalom egyik nagy alakja, az író, drámaíró – nem mellékesen festőművész és karikaturista – Friedrich Dürrenmatt idén száz éve született. Néhány hete derült ki, hogy – több százezer honfitársához hasonlóan – őt is megfigyelte a svájci Szövetségi Rendőrség: megszakítással közel ötven éven át követték nyomon életét, pályáját, közéleti aktivitását.

Zseniális tudós. A matematika Mozartja1. A problémamegoldás hercege.2 A matematikatudomány történetének második leg­ter­mé­ke­nyebb szerzője: 1525 cikket jegyez,3 több mint ötszázat társszerzőkkel. 8 tudományos akadémia tagja4 és 10 egyetem díszdoktora.5 Autonóm, nyitott személyiség. Kitűnő humorú, rendkívül művelt ember, aki imád vitatkozni, politizálni. Kritikus szellem: kiáll az igazságáért, harcol a szabadságjogaiért.

Csak hat elemit végezhetett, de tehetségének és kitartó önművelésének köszönhetően behozta a hátrányt. Éppen 75 évvel ezelőtt iktatták be miniszterelnöki hivatalába. Emigrációban írt emlékirata páratlan történelmi dokumentum. Nagy Ferenc rendkívüli pályát futott be, emléke – érdemei ellenére – mégsem él a köztudatban.

Molnár Gál Péter: Coming out
Woody Allen: Apropó nélkül
Phil Collins: Mindhalálig
Molnár Piroska: Kvittek vagyunk

Sára Sándor (1933-2019). Szerkesztette Pintér Judit, képszerkesztő Kincses Károly, MMA Kiadó, Budapest, 2020, 400 oldal, 7800 Ft

Sokszínű pályáján tulajdonképpen a kezdetektől tudatosan építkezett. Ez lehet a magyarázata, hogy operatőrként meglepően kevés rendezővel dolgozott együtt. Igaza van Benke Attilának, amikor azt írja Arcokra írt történelem című tanulmányában, hogy Sára rendezői, de még inkább operatőri munkássága révén formálta is a magyar filmtörténet legfontosabb irányzatait. Sárát a legintenzívebb alkotói kapcsolat Kósa Ferenchez fűzte, három kisfilmjét és öt játékfilmjét (köztük a Tízezer napot, az Ítéletet, A mérkőzést) fényképezte. Szabó Istvánnak három filmjében alkotótárs (Apa, Tűzoltó utca 25, Budapesti mesék), Gaál István három kisfilmjében és két játékfilmjében operatőr, utóbbiak közül a Sodrásban a magyar új hullám emblematikus nyitódarabja. De az alkotótársak között ott van Gyöngyössy, Huszárik (Szindbád), Kardos, Ranódy, Radványi, Rózsa és Szőts is.

A harmincas évek a szovjet állam történetének legvéresebb, leg­ke­gyet­lenebb időszaka. Paradox módon mégis ekkoriban nyitják meg (résnyire) az ország határait a turisták, az új rendszerrel szimpatizáló hírességek és a „hasznos idióták” (Lenin)1 előtt.

Huszár Károly színészi karrierje a némafilmkorszakban teljesedett ki, de tehetségét hangosfilmekben is kamatoztatta. Magyar, német és amerikai filmekben játszott. Az egyik első magyar színész volt, aki hollywoodi sztár lett.1 A honvágy hazahozta, de sok évvel később újra elindult sikerei legfőbb helyszínére.

1956. április 17-én a londoni Heathrow repülőtéren családja és tucatnyi újságíró, televíziós várt egy 12 éves magyar fiú érkezésére. Márffy-Mantuano Pétert Rákosiék évek óta nem engedték ki Angliában élő szüleihez és testvéreihez. Egy titkosszolgálati játszma áldozatává vált. Végül feltehetőleg Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár közbenjárásának és az enyhülési politikának köszönhetően jutott ki a vasfüggöny mögül.

Ben Macintyre: Kém és áruló. A hidegháború legnagyobb kémtörténete. Fordította Tamás Gábor. Gabo Kiadó, Budapest, 2019, 420 oldal, 3990 Ft

Macintyre több mint száz órán át beszélgetett a hamis személyazonossággal valahol egy angol kisvárosban élő Gorgyijevszkijjel, s kifaggatta a brit szolgálatok jó néhány egykori tisztjét is. A Kém és áruló nemcsak két rivális titkosszolgálat játszmáit, egy mesterkém életét mutatja meg, de a KGB és a hatalom működését, módszereit, a tisztek szellemi és morális állapotát is, és sokat elárul a félelemben és kettős tudattal élő ország mindennapjairól, de a korszak hidegháborús légköréről is.

Hajós Edit orvos, műfordító, szerkesztő, egykönyves szerző, pártaktivista. Balázs Béla első felesége. 1919 után négy országban is él, 1933-ban Angliában telepszik le. Már harminc éve kommunista, a mozgalom s a Szovjetunió elkötelezett híve, amikor 1949-ben Budapesten letartóztatják, s mint kémet hét évre bebörtönzik.