Ketten egy új könyvről – Kis János: Alkotmányos demokrácia. Régebbi és újabb közelítések. Kalligram Kiadó, Budapest 2019, 576 oldal, 5990 Ft

Kis János elsősorban a kapitalizmus diszfunkcióit okolja a liberális demokrácia válságáért. Megemlíti, hogy ahhoz fogható átalakulásnak kell végbemennie, amit anno a jóléti állam bevezetése hozott, de nem tárgyalja az okokat és a kiút lehetőségeit. Az intézményes megújulás is homályban van még. A szerző a képviseleti hatalomgyakorlás elsődlegessége és a törvények alkotmányossági kontrollja mellett érvel, de viszonylag tág teret hagy a közvetlen néprészvétel kiegészítő formáinak, és arra is céloz, hogy az alkotmányossági kontrollt nem feltétlenül kell bíróságnak végeznie.

A kötet nagy összegző mű. A valóság horizontján azonban egyelőre nem a liberális demokrácia újabb virágzása tűnik fel, hanem annak az ellentéte, amit Kis János képvisel.

Szűcs László Gergely: A kommunikatív hatalom és az emberi jogok

Kenedi János: Hálózati munkára nem alkalmas

Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza

A szabadság színes ceruzái

Anette E. Dumbach–Jud Newborn: Sophie Scholl és a Fehér Rózsa

Demszky Gábor: Elveszett szabadság

Földes Anita: Átéltem egy évszázadot

Várady Tibor: Zoknik a csilláron, életek hajszálon

Az ÉS könyve szeptemberben - Kis János: Az összetorlódott idő. Politikai írások, 1992–2013. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2013. 632 oldal, 3900 Ft

A jövő héten jelenik meg a Central European University Press gondozásában a Constitution for a Disunited Nation, On Hungary’s 2011 Fundamental Law című kötet, amely 17 szerzőtől 13 tanulmányt és mellékletként számos jogi dokumentumot közöl.

Antiliberális egység jött létre a politikai szólásszabadság ügyében. A szakirodalomban és a publicisztikában elterjedt az a felfogás, hogy a gyűlöletbeszéd eddigi jogi megítélése tévút. Úgymond a doktriner liberális szemlélet is felelős a közállapotok romlásáért, a közbeszéd színvonalának hanyatlásáért és a terjedő erőszakért. A szólásszabadság indokolatlan előnyt élvez a közösségek méltóságának védelmével szemben. Ezért a törvények és a precedensek felülvizsgálatával vagy akár az alkotmány módosításával is érvényre kell juttatni a közösségi célokat a gyűlöletbeszéd ellenében.