Vágvölgyi B. András

A Ruskiegate fokozódik, az oroszok a spájzban voltak, így várhatjuk James Comey lapzártánk utáni (csütörtöki) szenátusi meghallgatását. Közben a 17 titkosszolgálat egyikénél, az NSA-nél (Edgar Snowden volt cége) egy Reality Winner nevű ifjú hölgy szivárogtatott a kíberháborús orosz behatolás ügyében. A 25 éves nőről nem csak az derült ki, hogy szülei a hülyenévadás megszállottjai lehettek negyedszázada, de az is, hogy letartóztatta az FBI hétfőn top secret információ szivárogtatása miatt, amiért akár tíz évet is kaphat.

Tovább

Mikor egy múlt heti reggel a híreket átfutva láttam, hogy Donald Trump kirúgta a Federal Bureau of Investigation igazgatóját, James B. Comey‑t, az a fotó jutott eszembe, melyen kedvenc amerikai politikatudomány professzorom, Hunter S. Thompson ábrázoltatik képzőművészeti munkássága közben: az FBI alapító igazgatójának fémre kasírozott fényképét különböző kaliberű fegyverekkel szitává lövi, később aláírja és egy aspeni galériában áruba bocsátja.

Tovább

Ritka fontos interjú jelent meg a héten az index.hu-n Panyi Szabolcs tollából. Katrein Ferenc volt magyar titkosszolga névvel-címmel vállalta a megszólalást a hazai orosz ügynöki infiltrációval kapcsolatban, mely korunk talán legfontosabb kérdése. Az interjút, okosan, rögtön elérhetővé tették angolul is. Több ez ugyanis, mint magyar ügy.

Tovább

(A Műhegyektől a politikai vallásig című kiállítás a Tranzit.ro-ban látható Kolozsváron.)

Tovább

72-ben George McGovern a hippik jelöltje volt, az ellenkultúra, a fűszívó szolgálatmegtagadók kedvence, korabeli hollywoodi nagyságok segítették, mint Jack Nicholson vagy Warren Beatty, de McGovern hibázott, pártján belül nem építette a koalíciót, és egy ponton, alelnöke kiválasztásban, bizonytalanságot mutatott. Az amerikai közönség nem szereti a bizonytalan elnökjelöltet.

Tovább

Tovább

Májusi beszélgetésünkkor hívta fel dr. Miszori László, a romagyilkosságok ügyének elsőfokú bírája a figyelmet arra, vajon hogy áll a „koronatanú” (Fehérné Nyalka Éva – Nyafi) hamistanúzási ügye, melyben ő tett feljelentést. Nos, ítélkezési szünet van, naprakész információ nincs, az ügy áll. Sikerült viszont megszereznünk egy folytatólagos tanúkihallgatási jegyzőkönyvet, mely már az elsőfokú ítélet utáni – később eredménytelenül lezárult – pótnyomozás során született. 

Tovább

A romagyilkosságok 2008 márciusában az eszközök megszerzésével, a fegyverrablással kezdődtek, és 2009. augusztus 21-én a négy gyanúsított, Kiss Árpád, Kiss István, Pető Zsolt, Csontos István elfogásával fejeződtek be. Négy helyszínen hat halálos áldozat, ötvennél több sérült és veszélyeztetett, leégett épületek, továbbnyomorított életek maradtak az eseménysor után. A per 2011. március 25-én kezdődött, az ítélet 2013. augusztus 13-án hangzott el, és a Kúria 2016. január 12-i harmadfokú határozatával vált jogerőssé. Eljött tehát az ideje, hogy tisztázzunk néhány kérdést, mi történt a bírósági szakban. Az események történetének felidézéséhez ajánljuk az elmúlt öt évben erről írt cikkeket és tudósításokat az ÉS honlapján, illetve a www.ciganyvadaszat-per.blog.hu kronológiáját.

Tovább

Tovább

Az „emlékezetpolitika” korunk divatszava, sok mindent implikál, például azt, hogy történelmi kártyákkal hazardírozhatunk a jövő kárára, meg hogy memóriánk határait is a politika szabhatja meg. Az elmúlt hónapokban is voltak események, amelyek olyasmire emlékeztettek, amit a többség feledne. 

Tovább

2011. március 25-én kezdődött, most ért véget a Kúrián a mindközönségesen romagyilkosságoknak nevezett bűncselekmény-sorozat büntetőpere. A 2009. augusztus 21-én letartóztatott három fő vádlott ítélete jogerős.

Tovább

Hosszú ideje nem foglalkoztunk e hasábokon követett témánk, a 2008–09-es romagyilkossági ügy jogi folyományainak észrevételezésével – és azért nem foglalkoztunk vele, mert nem volt mivel foglalkozni. Mára legalább egy-két dátum bizonyossá vált, és már ez is valami.

Tovább

Tovább

A Blikk kiadója első fokon elvesztette Kiss Árpád Sándorral szemben a pert, sőt, azóta másodfokon is, de felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához. A Kúria megváltoztatta az első- és másodfokú döntést, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. 

Tovább

A kánikula és az uborkaszezon ellenére is van miről beszámolni a romagyilkosságok körüli igazságszolgáltatási eljárások univerzumából. Ügyünk egyre csak terebélyesedik, mindazonáltal Zen-kóant idéző módon elnyelődni is látszik a mély örvényű mocsárban, ami a ma. 

Tovább

A romagyilkossági üggyel kapcsolatban a közelmúltban a TEK közölte, szoros odafigyeléssel, szorgos nyomozati munkával sem akadtak senki nyomára, akinek a négy, másodfokon nem jogerősen elítélt személyen kívül köze lehetett volna a sorozatgyilkos terrorcselekményekhez. Adódott alkalom, hogy kontrollesetünkkel, a német neonácik ügyével foglalkozzunk, és országunk szomorú emberkereskedelmi valóságára is illendő figyelmet fordítani egy percre. 

Tovább

Tovább

Múlt pénteken hozott ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a romagyilkosságok eddig elfogott négy vádlottja ellen. A pert figyelők arra vártak, hogy hosszú várakozás után most végre jogerős ítélet születik május 8-án; hát nem született. 

Tovább

A Fővárosi Ítélőtábla tervei alapján lapzártánk után tartották meg a romagyilkosságok perének jogerős ítélethirdetését, erről csak a következő héten tudunk beszámolni. A másodfokú per menetrendszerűen zajlott, kifogások, perbeszédek, ahogy szokás, még a tervezett pótnap is kimaradt. Történt azonban más érdekesség ezenközben: dr. Péter Gyöngyi fellebbviteli ügyész a másodfokú bíróság elé tárta, hogy a „koronatanút” hamis tanúzás gyanúsítottjaként hallgatta meg a napokban a nyomozó ügyészség.

Tovább

Április 15-én megkezdődött a romagyilkosságok ügyének fellebbviteli tárgyalása a Fővárosi Ítélőtábla Máziné dr. Szepesi Erzsébet vezette tanácsa előtt, a jogerős ítéletet május 8-ra ígérik. Zajlik közben a katonai bűnvádi eljárás, és az áldozati hozzátartozók élete is megy tovább. 

Tovább
Élet és Irodalom 2024