Tóth-Czifra András

Tovább

Január 15-én Vlagyimir Putyin megtartotta éves beszámolóját az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlése, azaz a közvetlenül választott Állami Dumából és a főként a régiókat képviselő Föderációs Tanácsból álló parlament előtt. A beszéd úgy indult, mint általában: Putyin a gazdaság állapotáról, a következő évekre tervezett szociális programokról beszélt, nem fukarkodva a részletes statisztikai adatokkal (Putyin nyilvános szerepléseinek évek óta lényeges eleme az elnök memóriájának csillogtatása). A hallgatóság egy része eközben szokás szerint csak színlelte az érdeklődést: az első sorban helyet foglaló Dmitrij Medvegyev miniszterelnök talán el is bóbiskolt. Nem kellett azonban sok időnek eltelnie, hogy mindenki felriadjon a teremben. Putyin ugyanis az orosz közjogi rendszer olyan gyökeres átalakítására tett javaslatot, amely alapjaiban változtathatja meg az oroszországi politika működését. De nem biztos, hogy meg is fogja. És a cél valószínűleg éppen ez a bizonytalanság.

Tovább

Tovább

A rendszerszintűvé emelt korrupció, a jogsértések, az ezeket sokáig csendben tűrő, majd egyre kritikusabb szövetséges vezetők, a tömeges elvándorlás és a növekvő orosz befolyás együtteséről mostanában könnyű Magyarországra asszociálni. Pedig van olyan ország régiónkban, ahol a magyarországinál is rosszabb helyzet alakult ki az elmúlt években. Moldova példája egyrészt arra int minket, hogy minden lehet a mostaninál is sokkal kedvezőtlenebb, másrészt pedig arra, hogy a változás mindig lehetséges, de mindig hosszú és kitartó munkát, olykor kényelmetlen kompromisszumokat igényel.

Tovább

Tovább

Az európai állam- és kormányfők következő csúcsértekezletét június végén tartják. A találkozó legfontosabb témája valószínűleg az Európai Bizottság 2016-ban javasolt menedékjogi reformjának eltemetése vagy újraindítása lesz. A Nyugat-Balkán két országa számára azonban a csúcs elsősorban arról fog szólni, hogy a májusban elfogadott, a bővítés esélyeivel kapcsolatban rendkívül szűkszavú szófiai nyilatkozat után előreléphetnek-e az európai uniós tagság irányába.

Tovább

„Vlagyimir Vlagyimirovics, most akkor nem értem: az örmények már fasiszták, vagy még nem?” – teszi fel a kérdést Dmitrij Kiszeljov, az orosz tévé Bayer Zsoltja Vlagyimir Putyin orosz elnöknek egy interneten terjedő képen. A kérdés persze csak fikció, de a kép jól összefoglalja azt a zavaros helyzetet, amelybe Oroszország és a hozzá gazdasági és katonai értelemben is erősen kötődő egykori szovjet tagállam, Örményország került az elmúlt hetekben. A képen nem a „fasiszta”, hanem a „banderovci” szót használják. Ezt az orosz médiában – utalva Sztyepan Bandera világháborús ukrán nacionalista vezérre – azokra a periférián létező ukrajnai szélsőségesekre használják, akik az orosz kormány elemzői szerint átvették a teljes ukrán kormány irányítását.

Tovább
Élet és Irodalom 2021