Balerina a sivatagban
► El Kazovszkij Bálványállítás című kiállítása a Godot Galériában november 15-ig látható.
„Nem férek bele az idő bőrébe.” (El Kazovszkij)
Különös tárlatnak lehetünk szemlélői a Godot Galéria Bartók Béla úti kiállítótermében. A 2009-ben elhunyt El Kazovszkij munkásságának jószerint ismeretlen darabjait láthatjuk a falakon. Jószerint ismeretlen, mert ezek a munkák gyűjtőktől, az ő felajánlásaikból származnak (ráadásul értékesítés céljából). Így hát olyan darabok kerültek elő, melyek talán az életmű-összefoglalókból is hiányoznak. Főiskolás rézkarcok, korai kollázs-montázsok, a későbbi érett festmények, grafikák előképei, kezdeményei. Emellett számos rövid részlet olvasható az El Kazovszkijjal készült interjúkból, a róla megjelent kötetekből.
A lomok apoteózisa
► Péreli Zsuzsa kiállítása a Műcsarnokban október 19-ig látható.
Péreli Zsuzsa kiállítása a Műcsarnokban reveláció. Nem mintha évtizedek óta nem lenne szemünk előtt alkotói œuvre-ja, nem mintha nem ismernénk munkásságát, mégis a háromteremnyi műegyüttes számos meglepetést tartalmaz.
Garami Gréta kurátor a három termet a művésznő alkotásaiból tematizáló válogatással rendezte be. Mindhárom egység önálló entitás, mégis egymásra hatnak, sétánk a tárlaton az értelmezés útjain visz.
Péreli, aki festőnek készült, s egy baráti, szakmai tanács irányította a textil-, azon belül a falikárpit felé, minden munkájában a szín dominanciáját keresi. Ezért festői, ezért színes, ezért kerülhetett a szövött festészet elnevezésű tabló a kiállítás egyik falára.
Szimbolikus formák és metaforák
► Fischer Ernő kiállítása a Fugában szeptember 6-ig látható.
Negyvenegy kép az életműből, fő művek, fontos előkészítő és értelmező alkotások. Ezt láthatja a néző a Fuga Építészeti Központ kiállítótermében Fischer Ernő emlékkiállításán. Fischer Ernő 1914-ben született és 2002-ben hunyt el. Művészeti pályafutása felölelte a XX. század magyar festészetének majd teljes vertikumát. Kezdő fiatal alkotóként a látványfestészet szokásrendje szerint festett, megélte a szocreál időszakát, és művészetpedagógusként, főiskolai tanszakvezetőként, szakkörvezetőként növendékeit is végigvezette azokon az utakon, amelyek során e kezdettől a figurativitás és a meditatív festés átjáróin át a majdnem absztrakcióig jutott.
A Bozó-jelenség
► Bozó Szabolcs Lelki Társ – Soulmate című kiállítása, Millennium Háza, NEO Kortárs Művészeti Tér. Megtekinthető szeptember 7-ig.
Kedves, jó arcú fiatalember nyitja ki a reklámfilmben az Olof Palme Ház kapuját és invitál be bennünket egy kiállításra. A sajátjára. Ő Bozó Szabolcs, a legkeresettebb magyar festő ezen a világon. Kiállítását kellő médiakampány övezi, megszólalnak a sajtóban jeles magyar művészettörténészek, s megkísérlik elemezni, elhelyezni Bozó Szabolcsot a kortárs képzőművészet platformján.
Múlónak látszó állandótlanság
► Könyv Kata Múlónak látszik című kiállítása a Magyar Műhely Galériában június 19-ig látható, Kapala Györgyi A jelenségek állandótlansága című tárlata a Ladó Galériában június 20-ig tekinthető meg.
Fantasztikus!
► Molnár László József 50 év című kiállítása a Vigadó Galériában 2025. június 22-ig látható.
A Vigadó Galéria ötödik emeleti nagytermében Molnár László József munkái láthatóak. Egy kisebb retrospektív tárlat. Molnár László József Erdélyből 1980-ban települt át. Korábban a kolozsvári főiskolán és Bukarestben tanult. Grafikus, festő. És fantasztikus művész.
Óriás angyalok és rebbenő párák
► Baksai József Minden elfolyik című kiállítása a Faur Zsófi Galériában május 28-ig látható.
Baksai József új kiállítása egyben egy új festői korszak nyitánya is lehet. Baksai évtizedes anyagkísérletei, a vaskos festékkel a pasztőz felhordásánál még tovább haladó, szinte festékszobrai a Faur Zsófi Galériában elérték a tökéletesség állapotát. Életnagyságú kerubjai (?), angyalai (?) vagy épp démonjai ott magasodnak szinte fölénk nőve a keskeny képmezőkben. Egy-egy őrző, egy-egy vétkes. Szárnyuk – éles fehér festékgesztus – jelzi csupán, hogy nem közülünk valóak. De igaz ez a kuporgó, ajtójával játszó gyermekre is, aki azonban akár százéves is lehetne. Kortalan és védtelen.
Emlékek a XX. századból
► Megtekinthető május 3-ig az Artus Stúdióban.
Négy nagyszerű művész, Kovács Johanna, Krajcsovics Éva, Mózes Katalin és Zoltai Bea közös kiállítása látható az Artus Stúdióban. Mind a négy alkotó közelmúltbeli, illetve legfrissebb munkáiból válogatott a tárlatra. A hatalmas tér méltóságteljes nyugalmat kölcsönzött a festményeknek, szinte kamaratárlat-szerű sarkok jöttek létre, még úgy is, hogy a két helyiségben mindenki szerepelt. A kiállítás különlegességét elsősorban az adja, hogy nem tematikus, nem szisztematikusan – túlgondoltan – rendezett, hanem az alkotók szuverén –nem témára, ötletre, gegre készült – művei adják a tárlat egészét. Sem egymásra, sem egy hívószóra nem kíván reflektálni a kiállítók kis csapata. Igényes és emelkedett képek sorakoznak a falakon. Jó itt lenni, jó ezekkel a művekkel együtt lenni, jó érezni a kvalitás „illatát”.



