Kész Orsolya

Sofi Oksanen: A kutyafuttató. Fordította Bába Laura. Scolar Kiadó, Budapest, 2020, 398 oldal, 3999 Ft

A női test, a szexuális erőszak és a hatalom viszonya az előző Oksanen-regényeknek is központi témája. Tetralógiájának eddig megjelent darabjai (Sztálin tehenei, Tisztogatás, Mikor eltűntek a galambok) olyan transzgenerációs női történetek, amelyek a trauma, a szégyen, a félelem továbbörökítésének tapasztalatait viszik színre, a kollektív sérülések elmesélhetetlen történeteit teszik közös tudásunk részévé.

A kutyafuttató az előző regényekből ismerős narratív megoldásokkal dolgozik: időkezelése, elbeszélésmódja töredezett, mozaikszerű. Két helyszínen és idősíkon fut a cselekmény, az egyik közvetlenül a narancsos forradalom utáni Ukrajnában bontakozik ki (2006), a másik pedig nem sokkal a Krím elfoglalása, az Ukrajna elleni orosz fegyveres beavatkozások nyomán kirobbanó ukrán-orosz konfliktusokat követően játszódik (2016), de ezek az események már csak Helsinkiben szivárognak be narrátorunk életébe.

Tovább

Mark Fisher: Kapitalista realizmus – Nincs alternatíva? Fordította Tillmann Ármin, Zemlényi-Kovács Barnabás. Napvilág Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 127 oldal, 1900 Ft

Mi tehát Fisher szerint a kapitalista realizmus? Adná magát, hogy az összetételt a szocialista realizmus ironikus parafrázisaként olvassuk, azonban Fisher arra figyelmeztet, hogy a jelenség nem korlátozódik csupán a művészeti szférára. Inkább egy mindent átható logikát kell értenünk rajta, amely nem csak a kulturális termelést, de egyebek mellett a munkát, a politikai képzeletet és az oktatást vagy épp a társas érintkezéseinket is szabályozza, a képzelet és a cselekvés egyfajta észrevétlen, mégis mindenhol jelen lévő korlátjaként. Vagyis nem pusztán a kulturális termelést érinti, de nem is kizárólag egy gazdasági és politikai rendszert értünk ezen, sokkal inkább egy „mindent átható atmoszférát”, ami repedések nélkül tölti ki az elgondolható horizontját, megbénítva az alternatívák elképzeléséhez szükséges egyéni és/vagy közös fantázia működését.

Tovább

Lucia Berlin: Este a paradicsomban. Újabb történetek. Fordította Lu­kács Laura. Jelenkor Kiadó, Bu­da­pest, 2020, 556 oldal, 2959 Ft

Szörnyű dolgok esnek meg ebben a huszonkét történetben: egy 14 éves lányt egy gazdag özvegyember elcsábít, amikor lovaskocsijuk egy jeges patakba zuhan. Egy terhes nő meggyilkolja tehetős férje dílerét Mexikóban, miközben gyermekei alszanak. Egy fiatal nőt egyedül hagy a férje alig totyogó és még meg nem született gyermekükkel, és soha többé nem tér vissza. És mégis élni támad ezektől a szövegektől kedve az embernek, van ugyanis az iszonyatos történetek mögött valami végtelen bizalom és derű. Amit Lucia Berlin nagyon tud: egyszerre írni meg a horrort és a reményt.  Mindezt érzéki, affektusokban tobzódó írásmódjával éri el, amiben sok van abból a vadságból és konvenciómentességből, ahogy gyerekek látják a világot.

Tovább

FORDULAT23: Digitális kapitalizmus

Byung-Chul Han: A kiégés társadalma

Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a narcizmusról

David Foster Wallace: Végtelen tréfa

Tovább

Ketten egy új könyvről – Szeifert Natália: Mi van veletek, semmi? Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 256 oldal, 3500 Ft

 

Több okból érdemes együtt olvasnunk a Mi van veleteket Szeifert előző, Az altató szerekről című regényével, bár kidolgozottságában el is marad attól. A gyermek- és kamaszkori emlékképek, a szülők élete, a rendszerváltás előtti időszak viszonyairól és társadalomszerkezetéről szóló visszatekintések túlságosan felszabdalják a szöveget, még úgy is, hogy vannak nagyon érzékenyen és plasztikusan megrajzolt jelenetek. Túl sokat akar a regény: egyszerre igyekszik tematizálni az alkotóvá válás, az alkotói identitás elnyerésének kérdéseit, például Grafit kettős életét, amelyben hol rajztanár, „aki megpróbálja a kamaszokkal elhitetni, hogy múzeumba menni, rajzolni meg festeni nem buziság”, hol majdnem-művész. Aztán a két kitüntetett szólamon keresztül egy generációs-szál is van, a 30-as férfiak „midlife crisis”-a, vagy a város „két felülete” és ehhez kapcsolódva valójában két társadalmi réteg konfliktusa, aminek a kimunkálatlansága olykor bántó egyszerűsítésekhez vezet. Viszont egy dologhoz nagyon ért Szeifert Natália, és ez már a korábbi szövegeiből is kiderült, méghozzá a másikkal való találkozás dramatizálásához.

Tovább

Szabó Magda: Az ​élet újrakezdhető. Interjúk és vallomások. Válogatta Jolsvai Júlia. Jaffa Kiadó, Budapest, 2019, 272 oldal, 3490 Ft

Az interjúkérdések (kevés kivétellel) majdnem azonos eseményekre vonatkoznak, amelyekre így nyilván azonos válaszok is érkeznek – nem lehet egy életet ezerféleképpen elmesélni. Külön-külön vannak remek szövegek, egymás mellé helyezve viszont önismétlőek, ahogy a fülszöveg ígérete sem teljesül, tudniillik hogy az interjúkat és vallomásokat tartalmazó kötetből olyasmit tudnánk meg, amit eddig nem sejtettünk Szabó Magda írói praxisáról, életéről, hiszen mégiscsak a nyilvánosságban egy gyakran megjelenő, nyitott, közismert szerzőről van szó.

Tovább

Földes Györgyi: Test – szöveg – test. Testreprezentációk és a Másik szépirodalmi alkotásokban. Kalligram Kiadó, Budapest, 2018, 326 oldal, 3000 Ft

A kötetből jól körvonalazható Földes szűkebb érdeklődése: a korporális narratológia, annak is főleg azon irányzatai, amelyek a pszichoanalitikus elméletekkel is kapcsolatban vannak, például Peter Brooks vagy a posztstrukturalista feminizmus képvielői, Cixous, Kristeva, Irigaray, de Daniel Punday fenomenológiai ihletésű korporális narratológiája, vagy a testelméletek és a Másik elméleteinek olyan megkerülhetetlen teoretikusai is folyamatosan elő kerülnek, mint Barthes, Foucault, vagy a Deleuze és Guattari szerzőpáros. A valahanyadik nem című második egység főként olyan szerzők és szépirodalmi művek elemzésével foglalkozik, amelyek kevéssé kanonikusak, vagy kanonizációjuk csak az elmúlt évtizedben indult útnak, leginkább a „női írás” (écriture féminine) és a test kapcsolata felől (Lesznai Anna lírája, Galgóczi Erzsébet prózája, de előkerül Rakovszky Zsuzsa VS című műve is stb.). Így ezt a XX. századi magyar nyelvű női irodalmi hagyomány egy részének megmutatására, rehabilitására törekvő kánonrevízióként is olvashatjuk. A kötet a zsidó mint Másik (Spiró György Fogságának Urija „mint értelmiségi, mint római zsidó, mint – enyhén– fogyatékos testű személy az idegen, a Másik tökéletes példája”), valamint a másod- és harmadgenerációs holokauszttraumák feminista vetületeivel foglalkozó elemzésekkel zárul (Marianne Hirsch – Turi Tímea, Csobánka Zsuzsa, Clara Royer).

Tovább

Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy
Szvoren Edina: Verseim
Papp-Zakor Ilka: Az utolsó állatkert
Serestély Zalán: Az ​állomás 3 kutyái

Tovább

Ketten egy új könyvről – Kemény István: Nílus. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 88 oldal, 2699 Ft

Felfedezhetünk tehát tematikus fókuszokat is: vannak az ember és technológia viszonyával foglalkozó szövegek (például a Poszthumán jelenet, Címszó az ásványlexikonból, Az új porszívó vagy az Internet, amelyekben azonban az ember – állat – gép viszony lehetne árnyaltabb és komplexebb, és talán közel sem ad annyi pesszimizmusra okot, mint ahogy az a fent hivatkozott versekből kiolvasható), a közéleti és közérzeti szövegek, az alkalmi versek stb.  A „témák” ugyan kijelölhetők, azonban mégsem választhatóak el szigorúan egymástól, a kompozíció lehetővé teszi, hogy folyamatosan egymást értelmezzék, vagy akár vitába szálljanak egymással – ez a dinamika pedig több szöveg előnyére is válik.

Tovább

Bartók Imre: Jerikó épül. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018, 608 oldal, 4499 Ft

Az automatikus írás látszatát keltő, tudatfolyamszerű prózanyelv ugyanakkor folyton leleplezi magát a nagyfokú reflexivitással, és mindentudással, ezzel saját megszerkesztettségét állítva előtérbe. Illetve annak a kérdését, hogy mi történik a különböző (sokszor) jelöletlenül átemelt (vendég)szövegekkel, ha azok bekerülnek az irodalom terébe, például magánlevelekkel, a regény végén megjelenő interjúval, Bartók előzőleg közölt szövegeivel, például Houellebecq vagy Bolaño-recenzióival, kiállításkritikáival vagy hogy hogyan kapcsolódik össze egy gyerekkori mátrafüredi családi kirándulás emléke, a Ragyogásból ismert Torrance család Overlook Hotelben kibontakozó történetével és a Varázshegy davosi tüdőszanatóriumával.

Tovább
Élet és Irodalom 2021