Láng Zsolt

Bartók Imre: Láttam a ködnek országát. Jelenkor Kiadó, Bu­da­pest, 2016. 318 oldal, 3499 Ft

Én is úgy szeretek olvasni, ahogy Cioran magasztalt házmestere, naivan azonosulva a könyvvel és az írójával, de élvezem azt a fajta olvasást is, a kritikusit, amit Cioran lesajnál: kémként, nyomozóként, netán hullatrancsírozóként belemerülni az olvasásba. Bartók Imre mostani regényét házmesterként nem olvastam volna végig, nyomozóként (maradjunk ennél) viszont izgatott, hova lyukad ki (a regényben is a könyv a téma), miről is van szó, merre alakul a „szakma” – fontos-e még, miről olvasunk, vagy mint ébredéskor az álmunk, elszáll minden, mihelyt letesszük a könyvet. Bár nem tudtam azonosulni a könyvvel, nem esett nehezemre áramába belemerülni, magával sodort lendülete, amellyel a mondatok papírra vannak vetve.

Tovább

Mészöly Miklós: Sólymok csil­lag­világa. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2016. 168 oldal, 2499 Ft

Tovább

Maroš Krajňak: Carpathia. For­dí­totta Böszörményi Péter. Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2016, 132 oldal, ár nélkül

Krajňak könyvében elsősorban a helyszínek utalnak a ki nem mondott névre. De ezt csak az tudja, aki járt már ott, csak az tudja, mit takar „a mi zónabeli nemzetünk”. Másrészt viszont a könyv fülszövege egyértelművé teszi: „A Carpathia a három ország, Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna határvidékén csekély számú kisebbségben élő és ezért visszafordíthatatlan asszimilációra ítélt ruszinok, egy fokozatosan elöregedő és elnéptelenedő régió regénye.”

Tovább

Pavel Vilikovský: Első és utolsó szerelem. Fordította Garajszki Margit. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2016. 240 oldal, 2790 Ft

Aki még nem olvasott Vilikovskýt, meg fog lepődni, mennyire „magyar író”, aki pedig már olvasta (Az utolsó pompeji ló, Egy igaz ember története, A gonosz önéletrajza stb.), tovább szálazhatja, hogy akkor valóban ő volna-e a „szlovák Esterházy”, mint ahogy emlegetni szokták, vagy inkább Márton Lászlóhoz áll közelebb – ez a könyve leginkább az Árnyas főutcára, az írói szubjektum és a valóság velleitásának közös művére emlékeztet.

Tovább

Gálfalvi György: Kacagásaink. Em­lék­iratok. Holnap Kulturális Egye­sü­let, Nagyvárad, Noran Libro Ki­adó, Budapest, 2016. 416 oldal, 2990 Ft, 32 lej 

A szekuritátés irattárból kikérhető dossziéjukat sokan feldolgozták az utóbbi években; volt, aki kommentárok nélkül tette közé őket, mások magyarázatokat fűztek hozzájuk, egyben az elnyomó rendszer működését is igyekezve megfejteni. (…)   Gálfalvi György könyve ebben a kontextusban még inkább felszabadító jelenség. Végül is nem a dossziéit dolgozza fel, hanem az életét írja, és ennek az életnek a része az a hatezer oldal, aminek a puszta átolvasása (megfejtése) felér egy regénnyel.


Tovább

Pontos észrevételek. Mészöly Miklóstól Nádas Péterig és vissza. Tanulmányok. Sensus Füzetek, Jelenkor Kiadó, Budapest, 2015. 270 oldal, 2490 Ft


Mészöly realizmusa a kamera realizmusa. Nádas nem vesz kölcsön kamerát, mondhatni, maga a szöveg válik kamerává, olyan módon, ahogy azt semmiféle „emlékezet-diskurzus”-nak nem sikerült megformáznia. A realizmus átlépi saját addigi határait.

Tovább

Kornis Mihály: Egy kisfiúban élek. Válogatott írások. + MP3 hangoskönyv-tartalom. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2015. 272 oldal, 3490 Ft

Kornis komolyan veszi a pillanatot, hatásos színházat csinál a banalitásokból is. Olyan író, mint amilyen olvasó Wagner volt, aki Cosima beszámolója szerint az asztalra borulva zokogott, amikor a felolvasásban eljutottak Jean Valjean bebörtönzéséhez. Kornis nem „gyerekhangon” szólaltatja meg az egykori gyereket, felnőttként mesél gyerekmagáról, sőt, felnőttként folytat párbeszédet a külvilág szereplőivel („Nem szökök veled, bocsánatot kérek. Várnak a szüleim. Visszafordulok.” – mondja a négyéves gyerek), felnőtt mondatokkal monologizál („Kár, hogy az orrom hegyét nem éri el a nyelvem hegye. De még a lyukát se! Ha ki tudom mondani, miért nem tudom megérinteni? Lyuk.”) – nem a kisfiú él benne, hanem ő él egy kisfiúban.

   De ez a kisfiú nem azért lett kitalálva, mert a kisfiú nem hal meg, és benne élve soha nem érkezünk a halál küszöbére, hanem azért létezik, hogy ha átlépve azt a küszöböt majd ott leszünk, és ott megpillantunk egy arcot, akkor ne pusztuljunk bele a megpillantott arc látványába. Ne haljunk bele a halálunkba, azért van a kisfiú. Az ő szemével tudjunk rápillantani arra az arcra.

Tovább

Esterházy Péter–Szüts Miklós: A bűnös. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2015. Oldalszámozás nélkül,2690 Ft


„Egy szerelmes történet, ha következetes a mesélő, maga a csönd volna, a csönd, mely hallgatás.” (A Fuharosokban is hallgatás burkolja a Zsófia és a Bolondka szerelmének történetét.) „Nem a szerelmeseknek kell személytelennek lenniük, Júlia az Júlia, Rómeó az Rómeó, Jágó Jágó, A. az A., hanem a mesélőnek. NEKEM. Én vagyok az, aki nem vagyok. Ellen-Isten. És akkor imigyen szóla egy égi hang: Hallgass. Ez lesz az új neved. És az új beszéded.” Ez után a kijelentés után még következik egy bekezdésnyi szöveg, majd jön a fekete beáradása, de most csak két oldalon. A legtöbb feketeség, nyolcoldalnyi, a „Nincs szerelem akadály nélkül”-kezdetű bekezdés után ékelődik be.

Tovább

Irigykedők szokták tudni vélni, hogy Cărtărescu sikerei mögött állami propaganda áll, ő ugyanis „az elnök embere”, és ezt azzal támasztják alá, hogy egyszer Băsescu államelnök arra a kérdésre, hogy szokott-e olvasni kortárs irodalmat, és ha igen, mit, rávágta a Cărtărescu nevét. (Román fülnek ez a párbeszéd meglehetősen humorosan, valahogy így hangozhatott: Milyen könyvet olvas, elnök úr? Könyves könyvét olvasom – ugyanis Cărtărescu neve „könyves”-t jelent). 

Tovább

Esterházy Péter és Marianna D. Birnbaum beszélget: Az évek iszkolása

Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert

Markó Béla: Rekviem egy macskáért

Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza

Tovább

Spiró György: Drámák VI. – Hel­ló, doktor Mengele!; Elsötétítés. Scolar Kiadó, Budapest, 2015. 144 oldal,2950 Ft

Tovább

Andrei Șerban 2008-as bukaresti Lear királyának összes szerepében nőket láthatunk. Az előadásról megjelent kritikák keveset foglalkoznak e szokatlan szereposztással, annál többet Mariana Mihuț lenyűgöző játékával. Az ő diktátorként színre lépő Lear királya, akinek kíséretében mintha Ceaușescu udvari költői hajbókolnának, az előadás végére, túljutva immár „jón és rosszon”, rangjától és nemétől lecsupaszodott emberi lényként beszél: szavai tárgyként koppannak, és ez a kíméletlen szikárság, a szereposztás irónia-töltetével társulva, végképp szertefoszlatja a saját szerepétől elbutított ember hamis magabiztosságát.  

Tovább

Hazám. Magyar értelmiségiek írásai. Noran Libro Könyvkiadó, Budapest, 2015. 120 oldal, 3990 Ft

Tovább

Az ÉS könyve januárban - Terézia Mora: A szörnyeteg. Fordította Nádori Lídia. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2014. 672 oldal, 3990 Ft

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Bányai Éva: Terek és határok

Dánél Mónika: Áttetsző keretek. Az olvasás intimitása

Tamás Dénes: Honfoglaló esszék

Magyary Ágnes: Az ördög operába készül és más történetek

Tovább

Grendel Lajos: Utazás a semmi felé. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2014. 140 oldal,2500 Ft

Tovább

Kemenes Géfin László: Fehérlófia nyomában. Kalandozások, szerelmek. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2013. 360 oldal,2850 Ft

Tovább
Élet és Irodalom 2020