STANDEISKY ÉVA

Tovább

Miért lenne „ismeretlen"? A magyar irodalomtudomány megújításában jelentős szerepet játszó 1968-as szegedi konferencián Babits Ősz és tavasz közöttje mellett A ló meghal, a madarak kirepülnek volt a téma. Úttörőnek számít Bori Imre és Körner Éva Kassák-könyve (1967, 1988), fontos munka Rónay György 1971-ben megjelent Kassák-életrajza. Aczél Géza a rendszerváltozás után (1999-ben) irodalomtörténeti monográfiában összegezte az addig született elemzéseket, értelmezte és értékelte az életpályát. És most csak néhányat emeltem ki az óriási Kassák-irodalomból.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Az Élet és Irodalom indulása

Tovább

Tovább

Az Irodalmi Ujság és a kommunista párt, 1950-1956

Tovább

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa és az írók

Tovább

Tovább

Az 1956-os miskolci lincselés

Tovább

A Kádár-korszakban az 1956-os forradalom története nem képezhette tudományos kutatás tárgyát. A tiltás következtében olykor egymással homlok- egyenest ellenkező sémák - 1956-ban nem volt antiszemitizmus, illetve felújult a szélsőjobboldali veszély - rögzültek. Az 1980-as évek végétől változott a helyzet, feltáratlan területek azonban jócskán maradtak, és a félmegoldások, manipulált értékelések száma sem kevés. A hamis múltértelmezés legutóbbi példájaként David Irving a Magyar Televízió 2003. október 23-i adásában kijelentette: "Az első két napon egy antiszemita pogrom volt ez a felkelés [...] a magyar kormányt [...] zsidó kormánynak tekintették." E torzítás azért veszélyes, mert lovat ad azok alá, akik a kommunistákat a zsidókkal azonosítva 1956-ot zsidó- és kommunistaellenes felkelésnek szeretnék látni. Kádárék 1957-ben másként csúsztattak: propagandasorozatukban, a Fehér könyvekben azt igyekeztek bizonygatni, hogy az "ellenforradalom" győzelme esetén szörnyű sors várt volna a magyarországi maradék zsidóságra.

Tovább

A magyar-szovjet kulturális viszony a hatvanas években

Tovább
Élet és Irodalom 2019