Standeisky Éva

Szőke György emlékének ajánlom

A Kádár-éra talán legígéretesebb éveiben jelent meg Kassák Lajos Szerelem, szerelem és Kondor Béla Boldogságtöredék című kötete (1962-ben, illetve 1971-ben). A bennük lévő művekből nem lehet következtetni a korra, amelyben születtek, közzétételükhöz azonban a diktatúra enyhülése kellett. A nehéz sorból jött alkotók könyvük megjelenése után nem sokáig éltek. Kassákot öt év múlva, nyolcvanévesen érte a halál – kötetbéli szerelmes versei akkor születtek, amikor már elmúlt hetvenéves –, Kondort 1972-ben negyven évesen vitte el a szíve.

Tovább

Tovább

Vörös Boldizsár: Tör­té­ne­lem­ha­­mi­sítás és politikai propaganda. Illés Béla elmeszüleményei a magyar szabadságküzdelmek orosz támogatásáról. MTA Böl­csé­szettudományi Ku­ta­tó­köz­pont–Tör­té­net­tu­do­má­nyi Intézet, Budapest, 2014. 336 oldal, 2800 Ft

Tovább

Összehasonlítható-e a háború kezdeményezőinek megszállási magatartása a háborút megnyerőkével? A németek oldalán a Szovjetuniót megtámadó s területeinek egy részét elfoglaló magyarok ottani viselkedése egybevethető-e a legyőzött Magyarországon tartózkodó szovjet katonák viselkedésével? Melyik fél volt kegyetlenebb? Kiknek a szenvedése nagyobb? A Szovjetunió nyugati felén élő, ukrán, zsidó, orosz megszálltaké vagy a megszállt Magyarország lakóié? Mindezek annak kapcsán jutottak eszembe, hogy nem túl nagy időközzel hagyta el a nyomdát a magyar hadsereg szovjetunióbeli megszállásával, valamint a szovjet hadsereg magyarországi megszállásával foglalkozó forrásgyűjtemény: A magyar megszálló csapatok tevékenysége a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok (1941–1947) (szerk. Krausz Tamás–Varga Éva Mária, L’Harmattan, h. n., 2013.), illetve a „Törvényes” megszállás. Szovjet csapatok Magyarországon 1944–1947 között (szerk. és a bevezető tanulmányt írta L. Balogh Béni, Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest, 2015.) Az írás hosszabb változata a Levéltári Közleményekben jelenik majd meg.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Nézem Derkovits Gyula képeit. Vajon hogyan lényegül művészetté, amit a festő megjeleníteni kíván? Mit jelent az ötágú csillag a magát püspökként ábrázoló 1922-es Süveges önarcképen? S mit a tíz évvel későbbi Három nemzedéken a tükörben megjelenő szakállas ember, a „nagyapa”, akiben a fiatalabbak már nemigen ismerik fel Marxot? Miért sok képén a rohanás, a menekülés, a tűzvész, az utcán egymáshoz préselődő emberek, a megbokrosodott lovak? A halott emberek? Honnan a lecsendesülő indulat?

Tovább

Tovább

Minden vers kisebb-nagyobb mértékben közéleti – szűkebb értelemben: politikai – költészet, ha abból indulunk ki, hogy egyetlen alkotás sem függetleníthető létrehozójától. Az író, a művész személyiségén és művein nyomot hagy a kor, amelyben él. A műalkotások óhatatlanul kor- és személyiségdokumentumok. Nem közhelyek ezek? Nem azért olvasunk verset, hogy megtudjunk valamit a költőről és arról a társadalomról, amelyben élt. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben tanúi lehetünk annak, hogy világszerte társadalomtudósok, elsősorban a társadalom- és mentalitástörténészek előszeretettel használnak forrásként irodalmi, képzőművészeti alkotásokat.

Tovább

„Az 1945 utáni időszak megírását valóban elölről kell kezdenünk. (...) nincsenek műhelyek, iskolák, nincsenek viták, nincsen közös nyelv, nincsenek közös fogalmaink" - fogalmazta meg szigorú ítéletét Varga László az ezredfordulón tartott konferencián.
Jelenkortörténetünk három emberöltőnyi időszakának egyik meghatározó periódusa a második világháború utáni néhány év, amely egy-két évtized elmúltával immár véglegesen kikerül a kommunikatív emlékezet csalóka bűvköréből, s átadja a helyét a történetírói értelmezéseknek.
Tovább

Tovább

Várallyay Gyula: Tévúton. Ügynökök az ötvenhatos diákmozgalomban
Tovább

Tovább

Ketten egy új könyvről - György Péter: Apám helyett. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2011. 308 oldal, 3490 Ft

Tovább

„A múlt jelenné akar válni, és ostromol bennünket" - írja Pierre Nora. (Emlékezet és történelem között. Napvilág, 2010. 289.) Valóban így lenne? S ha igen, melyik múlt, annak milyen szegmense, megnyilvánulása? Az, amire emlékezünk, amire igény van. De miért éppen az ily módon emlékezetközelbe hozott múltra, az így kiválasztódott múltdarabokra van szükségünk? Mitől függ a múlt jelenben kiemelt része(i) iránti kereslet?

Tovább

Hatvanöt évvel ezelőtt Magyarországon forradalmi jellegű társadalmi átalakulás zajlott. A politikai hatalmat az ellenzék nélküli demokratikus pártok közösen gyakorolták, a gazdaság magántulajdonon alapult. A múltról írok, de a jelent féltem.

Tovább

Hatvanöt évvel ezelőtt Magyarországon forradalmi jellegű társadalmi átalakulás zajlott. A politikai hatalmat az ellenzék nélküli demokratikus pártok közösen gyakorolták, a gazdaság magántulajdonon alapult. A múltról írok, de a jelent féltem.

Tovább

Hatvanöt évvel ezelőtt Magyarországon forradalmi jellegű társadalmi átalakulás zajlott. A politikai hatalmat az ellenzék nélküli demokratikus pártok közösen gyakorolták, a gazdaság magántulajdonon alapult. A múltról írok, de a jelent féltem.

Tovább

Hatvanöt évvel ezelőtt Magyarországon forradalmi jellegű társadalmi átalakulás zajlott. A politikai hatalmat az ellenzék nélküli demokratikus pártok közösen gyakorolták, a gazdaság magántulajdonon alapult. A múltról írok, de a jelent féltem.

Tovább
Élet és Irodalom 2019