Bárdos Judit

Jean-Luc Godard: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe I. Szer­zői­filmes Könyvtár 6. Francia Új Hul­lám Kiadó, Budapest, 2018, 163 oldal, 2978 Ft

Godard rendkívüli kalandozásra hívja az olvasót a film birodalmába. Az első utazás „a remény birtokában” történik, ami máris meglepő ahhoz képest, hogy első része a Kifulladásig (Godard 1960) és a Bukott angyal (Otto Preminger 1945) című film noir elemzését tartalmazza, második része pedig A kis katona (Godard 1960) és az M - egy város keresi a gyilkost (Fritz Lang 1931) összevetését. („A kis katona egy elég fasiszta mozi” – írja Godard, provokatív módon.)  Godard soha nem kerülte meg a legkényesebb politikai kérdéseket sem, más filmjeiben a szélsőbalos, maoista kérdésfelvetést sem.

Tovább

Szekfü András: Így filmeztünk. Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból. MMA Kiadó, Budapest, 2018, 323 oldal, 4800 Ft

Hogyan készült a Valahol Európában? Mi volt a szerepe a film elkészítésében Balázs Bélának (szinte semmi) és Hont Ferencnek? (Ő ragaszkodott a Marseillaise dallamához.) Miért, milyen körülmények között tiltották be az Ének a búzamezőkről (Szőts István) bemutatását? És az Úttörők (Makk Károly) forgatásának a befejezését? Miért éppen Bán Frigyest kérték fel a Talpalatnyi föld megrendezésére? (Szinte véletlenül.) Mikor lett sikere a Budapesti tavasznak? (A jó nyugati sajtót követően, miután a locarnói fesztiválon bemutatták.) Csak nagyon kis részét említettem meg a legendáknak, melyeket a könyv sorra szertefoszlat.

Tovább

A vászon és a dívány találkozása. Tanulmányok filmről, pszichoanalízisről. Fecskó-Pirisi Edina–Lénárd Kata–Papp-Zipernovszky Orsolya (szerk.). Oriold és Társai Kiadó, Budapest 2018, 512 oldal, 6500 Ft

A könyv egy 2006-tól kétévenként Pécsett zajló konferencia-sorozat előadásait tartalmazza, melyeken pszichológusok, pszichiáterek, filmesztéták és filmtörténészek egyaránt részt vettek. Erős Ferenc vezette a pécsi egyetem pszichológiai doktori iskolájának azt az elméleti pszichoanalízis programját, melyből ez a kezdeményezés kiindult. A témának, a pszichoanalízis és a film kapcsolatának hihetetlenül sokféle megközelítése lehetséges – erről győz meg a kötet.

Tovább

Egymáshoz szólunk. Hosszú hallgatás után. Szerkesztette Előd Nóra. Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2018, 225 oldal, 2900 Ft

A túlélők és megmentőik megalakították az Ariadné-csoportot. Később bekapcsolódtak ebbe gyerekeik, unokáik is. Mivel a mentők szükségképpen idősebbek voltak az áldozatnak szántaknál, közülük egyre kevesebben élnek. Csoportos beszélgetések során dolgozzák fel a történteket. Ennek a pszichoterápiának igen nagy a gyógyító ereje a trauma feldolgozásában. Van, aki így tud először beszélni a régen elfojtott emlékekről, így tud köszönetet mondani az életmentőknek, bocsánatot kérni az eddigi hallgatásért. Éppen ilyen fontos, sőt ma egyre fontosabbá váló feladata a csoportnak, hogy egyszerű tagjai és képzett drámapedagógusai rendszeresen járnak iskolákba, gyerekközösségekbe, hogy beszéljenek személyes élményeikről, a történelemről, a zsidó identitásról.

Tovább

Talán mindenütt voltam. Huszárik Zoltán. Szerkesztette Pintér Judit. Gelencsér Gábor tanulmányával. DVD-melléklettel (Mohi Sándor: In memoriam Huszárik Zoltán). MMA Kiadó, Budapest, 2018, 282 oldal, 4800 Ft

Gelencsér Gábor bevezető tanulmányában kiemeli az életműre jellemző ellentmondásokat, és az iróniát középpontba helyezve részletesen elemzi Huszárik minden filmjét. A rendező „Szürrealista és realista. Népies és urbánus. Progresszív és konzervatív. Formabontó és hagyománykövető”. Rövidfilmjei alapján az avantgárd-kísérleti filmesek közé sorolják, ám a Szindbád a fősodor kanonikus filmje. Ugyanakkor a két egészestés film, a Szindbád és a Csontváry nem szakít a rövidfilmek képi stílusával és montázstechnikájával.

Tovább

Muszatics Péter: Bécs, Bu­da­pest, Hollywood. Ausztria-Ma­gyar­ország hatása az amerikai filmre. Kossuth Kiadó, Budapest, 2018, 175 oldal, 2990 Ft

A szerző nagy érdemének tartom, hogy a kelet-európai hatások parttalan témáján belül tud koncentrálni, és az információözönből kiválasztott szeletet jól analizálja. A mozi elterjedése előtt az operett volt a legnagyobb hatású, legnépszerűbb műfaj. Erős volt benne Max Reinhardt berlini színházának, Bécs színházi, zenei örökségének és a párizsi bulvárnak a hatása. A könyv írója Lehár Ferenc operettjét, a Víg özvegyet (1905), annak amerikai némafilm-feldolgozását (Erich von Stroheim, 1925) és szintén amerikai hangosfilm-változatát (Ernst Lubitsch, 1934) elemzi. Közös bennük a human touch, az emberi érintés titkának középpontba helyezése és az a törekvés, hogy művüket mindenki megértse. Mégis, a művek mennyire különböznek!

Tovább

Gervai András: Állami álomgyár. Film, politika, társadalom. Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány–L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2017, 348 oldal, 3450 Ft

Érdekes így összegyűjtve olvasni a korábban már megjelent írásokat, melyeket újabb interjúk és a stúdiókról, alapítványokról, a filmgyárak végnapjairól készült dokumentumok egészítenek ki (az utóbbi e kötet számára készült), azaz bepillantást nyerünk abba is, mi történt a magyar filmben a rendszerváltás után. A film és a politika, a film és a hatalom viszonya: sok-sok szempontból megvilágítva.

Tovább

Barabás Klára: A történelem körhintáján
Barkóczi Janka: Ezerszemű filmhíradó
Pócsik Andrea: Átkelések
Pataki Éva–Mészáros Márta–Törőcsik Mari: Aurora borealis – Északi fény

Tovább

Előd Nóra: Hétszínvirág. Nyolc évtized magántörténelem. Syllabux Kiadó, Budapest, 2017, 290 oldal, 3990 Ft

Előd Nóra orosz nyelvtanár és műfordító volt. Később talált rá a drámapedagógiára mint hivatásra. Könyvében szakmai tapasztalatairól is beszámol, csakúgy, mint a politikaiakról, egy rendkívüli élet rendkívüli élményeiről. Csak egy példa arra, mit látott közelről: apja legjobb barátja Geiger Imre volt. Anyja később Geigernek, a Standard gyár vezérigazgatójának titkárnőjeként dolgozott. Geiger Imrét 1950-ben, a Standard–perben kivégezték. Előd Nóra családjának tagjai 1945 után őszinte, „hívő”, elkötelezett kommunisták lettek, azután 1954-ben Nagy Imre-pártiak, és konfliktusba kerültek az őket körülvevő világgal. Kiábrándultak és 1956-ban szembefordultak a rendszerrel. Egyik sógora Gáli József, az 1957-ben halálra ítélt és éveket börtönben töltött drámaíró, akiért Gobbi Hilda és Major Tamás interpellált a Parlamentben, a másiknak a gyerekét 1961-ben Hruscsov feleségének közbenjárására engedték ki szülei után Párizsba. Előd Nóra férje Szabó Miklós történész volt, aki később, a Kádár-korszakban a demokratikus ellenzék egyik prominens képviselője, a „repülő egyetem” kezdeményezője és tanára, majd az SZDSZ egyik alapítója és parlamenti képviselője lett.

Tovább

Kármentő Éva: Muszter. Kis magyar család- és filmtörténet a vágóasztal mellől. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2017, 316 oldal, 3900 Ft

Az író máig beszéli el életét, részletesen ír munkájáról, magánéletéről, kulturális élményeiről. Könyvének legkiemelkedőbb fejezetei az ötvenes évekről és az 1956-ról szólók, de korábbi élményei is megelevenednek: családtagjainak történetén keresztül, fényképek és levelek, dokumentumok segítségével a gyerekként átélt holokauszt. Milyen volt csillagos házban élni, milyen volt munkaszolgálatosként hazavágyni (mint az édesapja), vagy partizánként zsidókat menteni (Illés Sanyi története)

Tovább

Pörös Géza: Krzysztof Zanussi vi­lá­ga. Utazások, találkozások, meg­vi­lágosodások. Kossuth Ki­adó, Budapest, 2016, 438 oldal, 3800 Ft

A rendező etikai értelemben dualista: kétkedő lelkekkel népesítette be a filmvásznat, akik a van világa és a kell imperatívusza között vergődnek. A magát katolikusnak valló, keresztény érzületű rendező Szent Ágoston nyomán dualista, janzenista, s a pascali értelemben vett egyetemesség is hatott rá.

Külön kiemelendő, hogy a könyv szerzője pontosan világítja meg a filmtörténeti háttér mellett a filozófiait is.  Eddig főleg abban a kontextusban láttuk és értelmeztük Zanussi életművét, hogy „a lengyel iskolának” a nemzeti történelmet (a múltat, a második világháborút) romantikus, vagy deheroizáló módon bemutató irányzata (Andrzej Wajda, Andrzej Munk, Jerzy Kawaleowicz) után a morális nyugtalanság korszakában a szocialista jelen társadalmi, politikai, életvitelbeli kérdései kerültek előtérbe. Most bepillantást nyerhetünk ennek világnézeti gyökereibe is.

Tovább

Varga Balázs: Filmrendszerváltások

Varga Zoltán: A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések

Törőcsik Mari

Ne kérdezd, ki voltam...

Tovább

Gelencsér Gábor: Magyar film 1:0. Holnap Kiadó, Budapest 2017, 272 oldal, 3500 Ft

A szerző jól átgondolt rendszerben, áttekinthetően bemutatja a magyar film történetének különböző korszakait és kiemelkedő alkotóit. A némafilmet, a korai hangosfilmet, a koalíciós éveket (Szőts István, Radványi Géza), az új hullám előzményeit (Makk Károly), az új hullámot (Fábri Zoltán, Kovács András, Jancsó Miklós, Szabó István), ezen belül az Így jöttem-filmeket (Herskó János, Gaál István, Sára Sándor, Kósa Ferenc), a hetvenes évek dokumentarizmusát (Dárday István) és esztétizmusát (Huszárik Zoltán), a nyolcvanas évek nyelvújító törekvéseit (Bódy Gábor, Gothár Péter, Jeles András), a rendszerváltás korát (Tarr Béla), és az ezredforduló fiatal magyar filmjét.

Tovább

Lichter Péter: A láthatatlan birodalom. Írások a kísérleti filmről. Tudással a Jövőért Közhasznú Alapítvány–Prizma Könyvek 2. Budapest, 2016, 175 oldal, 2500 Ft

A húszas években jelentős avantgárd film sohasem vált mainstreammé. A némafilmen belül megszületett, a hangosfilm elterjedésével pedig általánossá vált a narratíva igénye. A film közelebb került az irodalmi és színházi hagyományhoz, eltávolodott a képzőművészetitől. A könyv a kísérleti film újabb alkotásait mutatja be, mindig filmtörténeti kontextusba helyezve.

Tovább

Tovább

Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák. Jeles András filmjei. Kijárat Kiadó, Budapest, 2016, 264 oldal, 2800 Ft

Jeles filmjei annyira szövevényesek, hogy az elemző komoly nehézségekkel küzd ezek felfejtésekor. Ezért minden filmnek kétszer is nekifut: először leírja a film témáját, műfaját, történetét és recepciótörténetét (ez a monografikus szál), majd a maga sokszínű, árnyalt műelemzését nyújtja (ez az esszéisztikus szál). Így sikerül többszörös fénytörésben láttatnia egy-egy mű lehetséges értelmezését. Épít a nagy elődök interpretációira, de új szintézist alkot belőlük.

Tovább

Sophia Loren: Tegnap, ma, holnap. Fordította Wiesenmayer Teodóra. Helikon Kiadó, Budapest, 2015. 335 oldal,3990 Ft

Tovább

Gelencsér Gábor: Forgatott filmek

Szekfü András: „Magánkalóz a filmdzsungelben”

Pintér Judit–Shah Gabriella (szerk.): Sodrásban

Váradi Júlia: Saul útja – a gondolattól a világhírig

Tovább

Kelecsényi László: Eső és telefon. Regényes filmdramaturgia. L’Harmattan Kiadó, Budapest 2015. 179 oldal, 2490 Ft

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2019