Karsai László

Tovább

Tovább

Tovább

Január 7-én Szakály Sándort meginterjúvolta a Magyar Hírlap („Egyesek politikai vitát akarnak kavarni”). Az újságíró, Kacsoh Dániel kérdéseire a jobboldali média egyik kedvenc történésze kifejtette álláspontját Nagy Imréről, szobrának áthelyezéséről, a numerus clausus törvényről és a Hor­thy-rezsim antiszemitizmusáról. Kicsoda Szakály Sándor? Hadtörténész, a Veritas Történetkutató Intézet nemrégiben újabb öt évre kinevezett főigazgatója, a TIT és a MTA Történettudományi Bizottságának alelnöke, a NKA szépirodalmi és ismeretterjesztő kollégiumának, valamint egy tucat újság és folyóirat szerkesztőbizottságának tagja a Rubicontól a Történelmi Szemlén át a Hadtörténelmi Közleményekig. Amikor ő „kommunistázik” egy jóízűt Nagy Imre szobrának áthelyezését illetően, annak súlya van.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Vonyó József: Gömbös Gyula és a hatalom
Kerepeszki Róbert: Darányi Kálmán
Zoltán Gábor: Szomszéd
Metszetek bolsevizmusról, sztálinizmusról

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Azt Grabowski bírálói is elismerik levelükben, hogy miközben szerintük az egész lengyel nemzet aktívan szembeszállt a náci-német népirtással, akadtak egyesek, akik a saját vagy a hozzájuk legközelebb állók, a számukra legdrágábbak életét tartották a legfontosabbnak. Nem mindenki volt hős, voltak haszonlesők is, és egyesek aljas cselekedeteket is elkövettek.

Tovább

Schmidt Mária gyakran hangoztatott hazugsága szerint Horthy akkor állította le a deportálásokat, amikor július elején megtudta, hová, miért deportálják a zsidókat. A valóságban a magyar politikai elit tagjai, élükön Horthyval, már 1942 tavaszától-nyarától kezdve tökéletesen tisztában voltak azzal, mit jelent a Vészkorszak, a zsidókérdés náci Végső Megoldása. Éppen azért nem engedtek a nem túlságosan erős német nyomásnak a náci megszállásig, mert tudták, hogy a deportáltakat lemészárolják. Tartottak attól is, hogy kb. 800ezer zsidó deportálása társadalmi-gazdasági zavarokhoz vezethet.

Tovább

Tovább

Auschwitzi jegyzőkönyv

Horváth István: Szerkesztő a vészkorszakban

Lévai Jenő: „...csak ember kezébe ne essem én...”

Tanulmányok a holokausztról VII.

Tovább

Tovább

David Faber: München,1938. Amegbékítési politika válsága. Fordította Szántó Judit. Park Kiadó, Budapest, 2015. 574 oldal,4900 Ft

Tovább
Élet és Irodalom 2019