Martonyi János külügyminiszter a Berliner Zeitungnak adott júniusi nyilatkozatában bagatellizálja a magyar állampolgársági törvény módosítását, azt állítva: „egy meglevő törvény kis módosításáról" van szó, amely szerinte csak azt a méltánytalanságot orvosolja, hogy minden külföldön élő magyar lehet magyar állampolgár, csak éppen a szomszéd országokban élők nem. Itthon ugyanakkor a Fidesz korszakos jelentőségűnek állítja be a letelepedés nélküli honosítás bevezetését. A múlt hétre, augusztus 20-ára időzítették a törvény hatályba lépését, és „korszakváltónak" nevezték az ehhez kötött, Budapesttől Csíkszeredáig vezető biciklitúrát. A külügyminiszterrel szemben a biciklistáknak kell igazat adnunk: az állampolgársági törvény módosítása, a szomszéd országokban élő, Magyarországon letelepedni nem kívánó, akár több mint két és fél millió magyar potenciális bevonása a magyarországi állampolgári közösségbe valóban „korszakos" lépés. Németh Zsolt, a Fidesz vezető külpolitikusa a párt vezérszónokaként a tizenötmilliós magyarság államának nevezte a törvény parlamenti vitájában a magyar államot, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig nem kevesebbet mondott a Magyar Televízióban augusztus 20-án, mint hogy „a magyar nemzet közjogi értelemben is egyesül". A törvény valóban ezt jelenti. Ez a felfogás és az ezt megvalósító törvény azonban ellentétes a köztársaság alkotmányával.

Politikai vitaműsort nézek, az egyetlent manapság, ahol gyökeresen eltérő politikai álláspontokat képviselő értelmiségiek civilizált módon vitatkoznak egymással. Háromnegyed óra elteltével, az adás utolsó perceiben a Széchenyi-díjas történész felteszi az alapkérdést: „Ha valaki azt a kifejezést használja, hogy a politikai rendszert megdöntötték, ennek mi az értelme? Nekem az a benyomásom, ez úgy értelmetlen, ahogy van."