Legéndy Jácint: FBI: Maffiaszólam. Prae Kiadó, Budapest, 2022, 72 oldal, 3300 Ft

Nagy különbség a maffiáról szóló eddigi irodalomhoz képest, hogy Legéndy nem önálló verseket írt, hanem összefüggő versfüzért, vagy ahogy ő nevezi, versoratóriumot. Négy tételben, öt hangra: Verőlegény (basszus), Ügyvéd (tenor), Költő (bariton), Maffiafeleség (alt), Maffialány (szoprán), helyszín: a Művész Mozi teázója Budapesten. Itt ülnek a szereplők, „s miközben a költő mobiltelefont vásárol a maffia régi verőlegényétől, sorban elmondják párbeszéddé szövődő versmonológjaikat”. Vagyis egyfajta oral history tárul fel előttünk: amit olvasunk, ahhoz a szerző hallás útján jutott.

Szalay Zoltán: Faustus kisöccse. Felőrlődési regény. Kalligram Kiadó, Budapest, 2019, 224 oldal, 2200 Ft

Nagyon szellemes „regény a regényben”-t olvasunk – egyebek közt az benne a szellemes, hogy ez a keret lehetővé tesz egy szatirikus meg egy dokumentatív olvasatot is, de az utolsó (negyedik) fejezet ezeket is idézőjelek közé teszi, úgyhogy előbb-utóbb mindenképp beletörődünk, hogy szórakozásnak vagyunk kitéve. Az átfogó keretet az adja, hogy a szlovákiai magyar írót egy életrajzíró faggatja: a kérdések és válaszok hol (ritkán) párbeszédek, hol meg (általában) csak válaszok: végig kisebb-nagyobb történetek. S láthatóan ezek a történetek rendeződnek egy (írói) életpálya hol realisztikus, hol meg éppenséggel szürreális történetévé.

Grendel Lajos: Távol a szerelem. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2012. 96 oldal,2300 Ft

Dušan Šimko: Gubbio. Besúgók könyve. Fordította Forgács Ildikó. Napkút Kiadó, Budapest, 2011. 280 oldal, 2790 Ft

Pavol Rankov: Szeptember elsején (vagy máskor). Történelmi regény az 1938 és 1968 közötti évekből. Fordította Mészáros Tünde