J. Győri László

Április 5-én a Müpában, Kovács János vezényletével, orosz és magyar szólisták, a Rádiózenekar, a Rádióénekkar, a Rádió Gyermekkórusa és a Honvédkórus közreműködésével először hangzott el Muszorgszkij Hovanscsina című operájának Bojti János által hangszerelt változata, amelyet jövőre a berlini Staatsoper is bemutat. A hangverseny előtt rendezték Bojti János Muszorgszkij Hovanscsinája című, frissen megjelent monográfiájának könyvpremierjét is.


 

Tovább

December 19-én a Zeneakadémia nagytermében ünnepi hangverseny zárja a Reformáció 500 emlékév rendezvényeit. A hangversenyen Bach‑, Kurtág György- és Jeney-kompozíciók hangzanak el. Jeney Zoltán új, Aus tiefer Not című kantátája erre az alkalomra született, ezen az estén kerül sor az ősbemutatójára, Kurtág 1963 és 1968 között írott nagy művét, a Bornemisza Péter mondásait pedig Tony Arnold szopránénekesnő és Csalog Gábor zongoraművész-zeneszerző, a Kurtág-életmű egyik legavatottabb tolmácsolója adja elő.

Tovább

„Magától értetődik, hogy elsősorban költői teljesítményét értékeli az utókor, (...) de költészetének rejtett összefüggéseit, szemléleti pozíció­jának teljességét is alaposabban és mélyebben ismerheti meg, aki figyelembe veszi a gondolati hátterüket” – mondja József Attila értekező prózája kritikai kiadásának most elkészült második kötetéről a szövegek egyik magyarázója, Veres András. Az ebben a részben összegyűjtött, 1930 és 1937 között született írásokhoz a kommentárokat őmellette olyan ismert József Attila-kutatók írták, mint Tverdota György, Bókay Antal, N. Horváth Béla és Agárdi Péter, a szövegkritikát döntően Sárközi Éva végezte el. Sokan mások is részt vettek a munkában, többek közt a fiatal irodalomtörténész, Török Sándor Mátyás és az időközben eltávozott Farkas János László, valamint Rigó Béla.

Tovább

Tavaly novemberben ünnepelte 80. születésnapját, ez alkalomból Ne várj jobb időkre címmel megjelentette önéletírását is, amelyből sok minden érthetővé válik az NDK működését illetően, egyszersmind fontos adalékokkal szolgál Németország XX. századi történetéhez. 1953-ban Hamburgból az NDK-ba települt, ahol azonban megalkuvást nem ismerő, kritikus szelleme miatt a rendszer mindinkább szembefordult vele. Sokéves tiltás és hatósági zaklatás után, 1976-ban, nyugatnémet turnéja idején megvonták állampolgárságát, nem térhetett többé haza.

Wolf Biermann május elején a budapesti Goethe Intézet meghívására Magyarországon járt.

Tovább

A Die Horen című rangos német művészeti folyóirat egyik új, Relle Ágnes műfordító által szerkesztett számát a magyar  irodalomnak szentelte. A lapszám magyarországi bemutatóján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban jelen volt Katharina Raabe, a magyar irodalom  németországi sikereinek egyik legfontosabb háttérembere, aki szerkesztői munkáját a zürichi Arche Verlagnál kezdte, majd Berlinben a Rowohltnál dolgozott, 2000 óta a Suhrkamp kiadó kelet-európai irodalmakért felelős szerkesztője.

Tovább

Január 27-én a szerző vezényletével mutatta be a Magyar Állami Operaház Eötvös Péter A szerelemről és más démonokról című operáját. A Gabriel García Márquez regénye alapján írott mű ősbemutatójára 2008-ban, a jeles román rendező, Silviu Purcărete rendezésében került sor Glyndebourne-ban. Ebben a rendezésben láthatta most a budapesti közönség is.

Tovább

1517. október 31-én tűzte ki 95 pontját Luther a wittenbergi vártemplom kapujára. Ötszáz éves a reformáció. Német nyelvterületen és Európának azokban az országaiban, ahol nagy számban élnek evangélikusok, az elmúlt években gőzerővel folyt az évfordulós készülődés, 2016-ban például különösen sok Luther-témájú, illetve a reformáció történetét bemutató könyv jelent meg, és zakatol a Luther-ipar. A Lutheránus Világszövetség alelnökét, a Magyarországi Evangélikus Egyház Reformációi Emlékbizottságának elnökét azonban nem csak az évfordulós eseményekről kérdeztük.

Tovább

Tovább

Ma Magyarországon keresztül menekülni, ahogy mi tettük annak idején, tényleg nem volna lehetséges – mondja Saša Stanišić, aki a délszláv háború idején, tizennégy évesen, családjával együtt menekült Boszniá­ból Németországba, ahol már nemzedéke legjobb írói között tartják számon. Vor dem Fest (Az ünnep előtt) című regénye 2014-ben elnyerte a Lipcsei Könyvvásár nagydíját, munkásságát díjak és elismerések sorával honorálták. Első könyve, a Hogy javítja a katona a gramofont című regény magyarul is napvilágot látott (Szó Kiadó, 2008). Stanišić az úgynevezett kvótanépszavazást megelőző héten a budapesti Goethe Intézet meghívására Budapesten és Debrecenben olvasott fel frissen megjelent elbeszéléskötetéből. Ekkor készült vele az interjú.

Tovább

Kutatásai és publikációi kezdettől a XX. század első felének európai és magyar történelmére koncentráltak. Mussoliniról és Hitlerről írt monográfiája, a két múlt századi diktátor pályájának legismertebb magyar nyelven megjelent összefoglalása, segít a mai diktátorok pályafutásának megértésében is. Legfrissebb könyve, A Föld felfedezése és meghódítása (Kossuth Kiadó, 2016) a nagy földrajzi felfedezések korától a legújabb korig tekinti át és helyezi a megszokottnál jóval szélesebb összefüggésbe az emberiség életét teljességgel megváltoztató felfedezéseket, egészen a XX. századig meghosszabbítva vizsgálatait.

Tovább

Közös könyvük, az Odaát és odaát. Két német gyermekkor az egyik szerzőnek az NSZK-ban, a másiknak az NDK-ban töltött gyermekkorát írja le. Azonos a könyv két részének felépítése, azonosak a fejezetcímek, és egyazon napon ér véget a két elbeszélés, valamint a két gyerekkor is: 1989. november 9-én, a berlini fal leomlásának napján. David Wagner, aki a Rajna-vidéken, a Bonn melletti Andernachban nőtt fel, ezen a világtörténelmi jelentőségű napon, egy nagy buli után épp dolgozatot ír az iskolában, a kelet-berlini illetőségű Jochen Schmidt pedig egy, az NDK Nemzeti Néphadseregében, tűzőrségben töltött éjszaka után értesül az eseményről. A jelentőségét nem pontosan fogja fel, jobban örült volna, ha hagyják kicsit még aludni. A két íróval a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon készült interjú.

Tovább

Vajon korrupt volt-e Christian Wulff német államfő, amikor még miniszterelnökként ezt-azt (sok ezt-azt), kedvező hiteleket, ingyen nyaralást és egyéb előnyöket is elfogadott az őt körülvevő gazdag barátoktól? A Német Szövetségi Köztársaság elnöke 2013-ban állt először a hannoveri tartományi bíróságon bírái elé, akik végül ejtették a vádat. Wulff pályája ezzel együtt véget ért, hiszen – ha büntetőjogilag felelősségre vonhatónak nem is, de – megvesztegethetőnek és kisstílű haszonlesőnek bizonyult. Wulff történetének tanulságaival kezdi a korrupció történetével foglalkozó összefoglaló munkáját Jens Ivo Engels, aki tavaly megjelent és a közelmúltban magyarra fordított könyvében (A korrupció története, Corvina, 2016) a jelenség tipológiájával és történetével foglalkozik. A dortmundi egyetem történészprofesszora a modern állami működés és a korrupció különböző fajtáinak összefonódását vizsgálja. Mennyi korrupció szükséges a hatalomgyakorláshoz, hol vannak a határai, és hogyan változott a korrupció a történelem során, teszi fel a kérdést a kutató. 

Tovább

Az izraeli dirigens az Egyesült Államokban Josef Gingoldnál, majd Ja­sha Heifetznél folytatta hegedűtanulmányait, azután Berlinben Boris Blachernél tanult zeneszerzést. Karmesteri pályája egy beugrással kezdődött, Chicagóban, koncertmesterként előadás közben vette át a Don Giovanni vezénylését, mert a karmester, Ferdinand Leitner rosszul lett. A nagy feltűnést keltett eset után Karajan asszisztensének választotta. Vezényelni sosem tanult, azt szerinte nem is lehet megtanulni, hanem – mint Karl Böhm mondta – „az ember fölmegy a pódiumra, és vagy tudja, vagy nem”. Steinberg ma világszerte sokat foglalkoztatott dirigens. Magyarországon vezényelte a Budapesti Fesztiválzenekart, 2014-ben pedig egy budapesti vendégszereplés után elvállalta a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának vezetését.

Tovább

H. Balázs Éva születésének századik évfordulója alkalmából december 11-én emlékkonferenciát szerveztek a Tudományos Akadémia felolvasótermében. Középkorkutatóként kezdte pályáját, ám végül a XVIII. századnak lett nemzetközi hírű szaktekintélye, Bécs és Pest-Buda a régi századvégen című könyve külföldi egyetemeken is kötelező olvasmány. Tanárként élő legendának számított, előadásai és szemináriumai páratlan népszerűségnek örvendtek. Egykori tanszékén, a Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszéken, 2010 óta minden évben „memorial lecture” keretében emlékeznek meg a 2006-ban, 91 évesen elhunyt professzorról. A centenárium alkalmából az emlékelőadás emlékkonferenciává nőtte ki magát, amelyen számos egykori tanítványa, közöttük például Glatz Ferenc, Klaniczay Gábor, Pók Attila, Pajkossy Gábor és Kontler László tartott előadást. A konferencia szervezője Frank Tibor egyetemi tanár – aki mint előadásában is elmondta, hivatalosan nem volt tanítványa, ám annál többet köszönhet neki – és Krász Lilla adjunktus, aki másodéves hallgatóként lett a tanítványa, később doktorandusza, ma a tanszék oktatója.

Tovább

Négyéves megbízása lejártával búcsúzik Jutta Gehrig, a budapesti Goethe Intézet igazgatója. Az intézet 1988-ban nyílt meg, és az azóta eltelt huszonhat évben a magyar kulturális életbe talán legjobban integrálódott külföldi kultúrintézetté vált. Ebben az anyaország nagysága és jelentősége, valamint a hagyományosan szoros magyar–német kapcsolatok mellett az intézmény kitűnő programjai is szerepet játszanak. Gehrig asszony magyarországi működése során számos olyan rendezvényre került sor, amelynek jelentősége túlmutatott a külföldi kulturális intézményektől megszokottakon. Nem csupán a küldő ország művészeti és kulturális eredményeire koncentrált, hanem a magyarországi kulturális életben bekövetkezett változásokra is azonnal reflektált. 

Tovább

Az idén negyvenéves Daniel Kehlmann tíz éve megjelent A világ fölmérése című regénye harminchét hétig vezette a bestseller listát, 2012-ig pedig – csak német nyelvterületen – 2,3 millió példányban fogyott el. A könyv, amelyet számos nyelvre lefordítottak, kivételes kritikai és közönségsikert aratott. A német iskolákban jó ideje tananyag az irodalomoktatásban. Megírásakor Kehlmann már korántsem számított pályakezdőnek. A német irodalom komoly ígéretének nevét ekkor ismerte meg a nagyvilág. Magyarul eddig öt könyve látott napvilágot a Kortina és a Magvető Kiadó gondozásában. Az író F című regényének megjelenése alkalmából az áprilisi Nemzetközi Könyvfesztivál vendégeként járt Budapesten.

Tovább

2014 októberében Pegida – Patriotische Europäer gegen die Islamisierung des Abendlandes (Hazafias európaiak a Nyugat iszlamizálása ellen) néven új mozgalom bontott zászlót Drezdában. A mozgalom tagjai hétfő esténkénti sokezres demonstrációikkal megdöbbenést és vitát váltottak ki nemcsak a szász, de az egész német belpolitikában. A Pegidához hasonló – bár létszámukat tekintve kisebb – mozgalmak más német városokban is indultak. Frank Richter kiugrott katolikus pap az NDK végórái­ban, az 1989. őszi drezdai tiltakozások idején, a békés megmozdulások egyik vezető alakjaként, a Gruppe der 20 alapítójaként vált ismertté. 1989. október 8-án lelkésztársával, Andreas Leuschnerrel együtt a Prager Straßén körülzárt tüntetők tömegéből kiválva tárgyalást kezdeményezett a rendőrökkel, aminek köszönhetően a demonstráció vérontás nélkül végződött, és többek között ő érte el, hogy a város főpolgármestere egyezkedni kezdett a tiltakozókkal, és hogy az átmenet békésen zajlott le. Frank Richter 2009 óta a szászországi Landeszentrale für Politische Bildung (Tartományi Politikai Képzési Központ) igazgatója. 

Tovább

Tovább

A világhírű irodalomtudós-szemiotikus, Jurij Lotman egykori tanítványaként szerzett doktori fokozatot, 1999 óta Németországban él, újságíróként német és orosz nyelvű médiumok, többek között a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung munkatársa. Írói bemutatkozása, a családja történetét elmesélő Talán Eszter a 2014-es év egyik legnagyobb németországi könyvsikere, amelyet máris számos nyelvre lefordítottak, magyarul februárban jelent meg a Magvetőnél.

Tovább

Az idén kilencvenéves Georg Klein sejtbiológus, immunológus és onko­ló­gus, aki 1957 és 1993 között az orvosi Nobel-díjat odaítélő bizottság tagja volt, Magyarországon született és Szegeden, majd Budapesten végezte orvosi tanulmányait. Svédországban 1948-ban telepedett le, ahol a Karolinska Intézet kutatójaként, később tanszékvezetőjeként a rákos megbetegedések kialakulásának sejtbiológiai, sejtgenetikai, virológiai vonatkozásait, valamint a rákos sejtek által kiváltott immunválaszok sajátosságait kutatta. Nevéhez fűződik a daganatok elleni védekezésben alapvető szerepet játszó természetes ölősejtek felfedezése, ami a modern immunológia egyik mérföldkövének bizonyult. Klein professzor világhírű tudósként írta első esszéjét. Számos könyvéből több magyarul is olvasható: A tudomány körül (Gondolat, 1994) és a Vak akarat és önző DNS (Magvető, 2001) után néhány éve a Szilárd Leó tízparancsolata (Corvina, 2008), legutóbb pedig az Üstökösök (Corvina, 2014) jelent meg.

Tovább
Élet és Irodalom 2020