Konkoly Dániel

Kulcsár Szabó Ernő: Költészet és korszakküszöb. Klasszikusok a modernség fordulópontján. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2018, 260 oldal, 4500 Ft

Például a Hajnali részegség elemzésében olvashatjuk, hogy az elérhetetlen fenségessel kapcsolatban álló túlvilági kék, az azúr közrefogja a szintén megfoghatatlant (Istent) azzal, hogy magában rejti az úr hangsort. (55.) A kötet több írásában is előtérben áll a Gernot Böhme és Hermann Schmitz elméleti munkásságának segítségével újraértett atmoszféra és a hangulat, például Nemes Nagy Ágnes Ekhnáton az égben című költeményének elemzésében. Itt a természet nem csupán díszlet, mint még Babitsnál vagy Kosztolányinál (101.), a természet Nemes Nagynál a vers „képi, ritmikai és akusztikai” komponensei segítségével magában a vers olvasásában keletkezik. (102.)

Tovább

Ketten egy új könyvről - Lanczkor Gábor: Monolit. Válogatott és új versek. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018, 334 oldal, 2999 Ft

Lanczkor verseinek visszatérő szereplője a Ság, amelyen Eötvös Loránd a róla elnevezett ingát próbálja ki 1891-ben. Nem csak ez kapcsolja össze az eszközt Lanczkor verseivel, hanem a mélység feltárása is, amelyet a költés vagy a versolvasás mellett Eötvös találmánya is végrehajt, hiszen azzal a mélyben rejlő értékes, ámde az élővilágra közvetve meglehetősen káros hatást gyakorló földgázt és kőolajat lelhet az ember. Ebben az esetben szintén valami geológiai kerül párhuzamba a művek megalkotásával, ahogy többször a versekben is: „a hömpölygő lávafolyamtól földagadt // hullámok mozgó felszínén / egy kiolvashatatlan kusza valaki. // Föl onnan úgy szökik, mintha az én / agykérgemből pattanna ki” (A szétválaszthatatlan füst és gőz). Párhuzamokat építenek ki a versek még a privát és a természeti (A fenyves alja), valamint a növények, az állatok és az emberek között (Ahol az agavék).

Tovább

Fekete Vince: Szárnyvonal. Időmérték sorozat, 21., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 104 oldal, 1999 Ft

A kötet leghosszabb, ám nem csak a terjedelme miatt legelgondolkodtatóbb költeménye a Cété, amely nemcsak az erdélyi irodalom több ízben is jelölt szerzőihez kötődik, hanem az anyaország költőinek is számos alkotásához. A komputertomográfia tulajdonképpen térben rajzolja ki azt, amit a hagyományos röntgen csak síkban enged szemlélni. Noha a röntgensugárzás korai értelmezői úgy vélekedtek, hogy ezzel a technikával majd olvashatunk a másik gondolataiban, hamar nyilvánvalóvá válik, hogy nem annyira az addig hozzáférhetetlen titkot mutatja meg a technika, hanem éppen azt, hogy mennyire nem valami metafizikai rejtőzik a mélyben, megidézve ezzel Kassák avantgárd korszakának, a korai József Attilának, vagy éppen a Tücsökzene Szabó Lőrincének röntgen-verseit

Tovább

Szeles Judit: Szextáns. JAK-füzetek 207., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 84 oldal, 1999 Ft

Nagy tisztelője vagyok Oravecz Imre hosszú leírásainak (például A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása), Szeles verseinek esetében talán éppen emiatt, a kétfajta leírónyelv közötti különbségek miatt nem tudtam hova tenni a lexikon szócikkeket felidéző szöveghelyeket: „A rum a nádcukorgyártásakor / fennmaradt melaszból erjesztett / és lepárolt égetett szesz” (Különös ismertetőjegyei). A legfőbb különbség Oravecz és Szeles precíz leírásai között, hogy az előbbi szerző művei személytelen megszólalással dolgoznak, míg az utóbbi költő versei igen csak személyesek, így pedig egy, a versek megírásához lexikonokat, vagy Wikipedia-szócikkeket böngésző lírai ént vagyunk kénytelenek elképzelni.

Tovább

Németh Bálint: A hangyák élete. JAK-füzetek 208., Magvető Kiadó, Budapest, 2018, 64 oldal, 1999 Ft

A hangyák élete címet viselő versből hármat is találhatunk a kötetben, az elsőben kettőződik meg az én a kvázi-szerzőre és a lírai énre, akit a szerző visszaküld az azonos című, korábban írt versébe, amely az első kötetben olvasható. Borsik Miklós kitűnő illusztrációi a költemények mély megértéséről tesznek tanúságot. A kilencedik lapon található ábrán a tükrözés, a megkettőződés látható. Az egyik figura alakját teljesen kitölti a fekete festék, míg tükörképét csupán pontok alkotják (hangyák, betűk, vagy esetleg a sokszor említett kávészemek?). Innentől kezdve tehát bizonytalanok lehetünk, hogy melyikük is szólal meg. Az idősíkok amúgy is nehezen átláthatók, nem vagyok biztos benne, hogy ellentmondásmentes narratíva hozható létre. Ez persze nem hiba, hiszen éppen a felejtést igyekeznek elérni a versek.

Tovább

Simon Bettina: Strand. Versek. JAK-füzetek 209., Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018, 84 oldal, 1999 Ft

Járvány című vers így kezdődik: „Apa úgy kapta el anyát / a derekánál, mint más a náthát”. A folytatás („Hamar kigyógyult belőle”) a szerelem és a nátha egymásra vetítése miatt átértelmeződik: hamar kiszeretett a nőből. Az utolsó sorban azonban nincs eldöntve, hogy miért is gyűlnek a megszólaló alatt a használt zsebkendők. Lehet, hogy sír a történtek miatt, de az is elképzelhető, hogy idült megfázás gyötri, vagyis benne maradva a képben: ő sosem szerethet ki édesanyjából, aki sokszor felbukkan a kötet verseiben. Gyakran találkozhatunk hasonló technikával a Strand lapjain. Simon bútor-versei (RácsosA diagnózis előttKivilágítás stb.) sem berendezési tárgyakról, hanem a lélekről, de legalábbis valami bensőről szólnak.

Tovább

Bödecs László: Az árvíz helye
Csombor Rita: Smink nélkül
Kali Ágnes: Ópia
Szolcsányi Ákos: Semmi meglepő vagy fontos

Románcok

A következőkben négy nyár elején megjelent verseskötetről közlök rövid kritikát. A kötetek mind a Fiatal Írók Szövetségének gondozásában jelentek meg. Közülük háromról (Smink nélkül, Ópia, Semmi meglepő vagy fontos) Balogh Gergővel, Borbáth Péterrel és Szilágyi Zsófiával nyilvános beszélgetést folytattunk a FISZ Királyréten megrendezett táborában. Nem ezt a beszélgetést foglalom össze a továbbiakban, de bizonyosan hatottak rám a többiek szempontjai.

Tovább

Bónus Tibor: A másik titok. Kosztolányi Dezső: Édes Anna. Kortárs Kiadó, Budapest, 2017, 548 oldal, 5000 Ft

Bónus Tibor invenciózus módon von be az elemzésébe a regény szövege által diktált, de irodalmon kívüli kontextusokat is: gazdasági (lásd a 4. fejezet elemzéseit a pénzről, az aranyról és a bankról), történelmi (az 1919-ben gyorsan változó politikai rezsimek: 395–397.), szociológiai (például a cselédség helyzete a fővárosban: 325), vagy politikai vonatkozásokat (a politikai állásfoglalás, a társadalmi csoport és a konvencionalitás bonyolult viszonya: 527–533.). Ezeket nem a regény hátteréül szolgáló díszletekként fogja fel, hanem az így aktiválódó összefüggéseket a regényben felmerülő problémákra vonatkoztatja.

Tovább
Élet és Irodalom 2019