A világháborús szovjet tank lassan emelkedett szobortalapzatáról Chişinău (oroszosított nevén Kisinyov) főterén. A védelmi miniszter rendeletére a T–34-es – öt „társához” hasonlóan – a jövő márciusban megnyíló Szovjet Megszállás Múzeumába kerül át. Moldovában bontják a „Nagy Honvédő Háború” emlékműveit, a hivatalos Moszkva második világháborús szerepfelfogásának itt felejtett díszleteit. A rendelkező miniszter szerint „köztársaságunkban ma már más az értékrend”. És a rendszer.

Szeptember elején a hetvenes szám uralta a kínai közéletet – és a médiát. A második világháború befejezésének, Japán feltétel nélküli fegyverletételének kerek évfordulója. De kinek a győzelme? És kik fölött? Valójában ez Hszi Csin-ping nagy napja volt. Örömmel ünnepelt és ünnepeltette magát. Minden esemény főszereplőjeként vele voltak tele a helyi hírműsorok. Nem mintha máskor másképp lenne, apró kivételektől eltekintve. Korábban például érthetően (?) nem mutatkozott a tiencsini robbanás vagy a tőzsdekatasztrófa után. A legtöbb megfigyelő szemében mégis ez volt az ő teljes győzelmének dicső napja.

„Történelmi megállapodásról” áradoztak a kimerült résztvevők. Huszonegy havi alkudozáson voltak túl. Tizenhárom esztendei mélyfagyasztás után olvadás kezdődhet Irán és a nagyvilág kapcsolatában. A több mint százoldalnyi, pontokba szedett joggyötrelem és az öt technikai melléklet lényege: az iráni atomfegyverkezést némiképp elhalasztották. Vagy nem. Márpedig történjék bárhogy, a történelem folytatódik.

Amikor a jelenlegi pekingi pártfőtitkár-elnök elfoglalta posztjait, meghirdette a kommunisták élethalálharcát a korrupció ellen. Sokat idézett mondása szerint Hszi Csin-ping nem kíméli sem a magas rangú tigriseket, sem az alacsonyan szállingózó legyeket. A légycsapó kezdetben kis és középkáderek százezreire sújtott le. Az év első felében több mint 63 000 vizsgálatot tartottak. De a közelmúltban a rettegett tigrisek is a célkeresztbe kerültek.

Bár a rendkívül fontos pártfórumnak még a helyszínét, egy zárt katonai protokollszállót is igyekeztek titokban tartani, világszerte óriási várakozás előzte meg a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának négynapos plénumát. A Hszi Csin-ping főtitkár-elnök vezette hatalom jó előre meglebegtette: „sosem látott” útiterv elkészítésére készül. De hát volt már ilyen. Hogy mindebből mit ültetnek majd át a gyakorlatba, maholnap kiderül.

A Koreai-félsziget a hidegháború kegyetlen lerakata. Északi felén az önmagát (és a kelet-európai rendszerváltásokat) rezzenetlenül túlélő kőkorszaki kommunista diktatúra a világ ötödik legnagyobb hadseregét tartja fönn. Mesterségesen izmozó politikai és katonai lépéseivel már legfőbb – vagy egyedüli – szövetségesét, Pekinget is magára haragítja. De vajon megállítható-e a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kapujánál a történelem?