Simon Attila: Affektív megértés. Hermeneutikai határmezsgyék az antik esztétikában, retorikában és poétikában. Ráció Kiadó, Budapest, 2022, 276 oldal, 2990 Ft

Simon Attila könyvének kilenc fejezete közül az első nyolc azt mutatja be, hogy az antik esztétikai, retorikai és poétikai irodalom alapszerzői milyen szerepet tulajdonítanak a műalkotások befogadása során az affekcióknak. Az utolsó írás az Iliász utolsó énekét elemzi. A könyv alcímében szereplő határmezsgyék mintha szerényebb vállalkozásra utalna, mint amit munkájában Simon megvalósít. A tanulmányok nem valamely területek határán helyezkednek el, hanem több, önmagában is óriási területet fognak át, egyszerre figyelve a filozófia, a retorika, a poétika és az irodalom teljesítményeire és szempontjaira. A sűrű és meggondolkodtató írások szerzője méltányos az olvasóival: a nem könnyű szövegek gondolatmenete világos, nincsenek bennük üresjáratok, mindvégig súlyos dolgokról van szó.

► Kulcsár-Szabó Zoltán: Jeltelen felhők között. Fejezetek a 20–21. század költészetének alakulástörténetéből. Ráció Kiadó, Budapest, 2022, 340 oldal, 3500 Ft

A tizenhárom tanulmányból álló kötet nagy részét szövegelemzések teszik ki, ugyanis poétikai, irodalom- vagy médiatörténeti összefüggések tárgyalására a szerző nem vállalkozik anélkül, hogy a szövegek grammatikai, retorikai, sőt, nem egyszer metrikai vonatkozásainak aprólékos számba vételével, türelmes hermeneutikai munkával megvizsgálná azok jelentésrétegeit. A Jeltelen felhők között olvasói nem számíthatnak gyors válaszokra. Olykor nagyon egyszerű megfogalmazások világítanak rá a kérdésfeltevések élességére. Így például Kosztolányi Boldog, szomorú daláról: „De mi is lehet ez a nem lelt kincs tulajdonképpen?” Tizenhárom oldallal később, miután Kulcsár-Szabó többek között bemutatja, hogy A mi házunk az előbb említett vers olvasatának tekinthető, így összegez: a kincs az az élet, mely csak akkor van, „ha nem őrzik kincsként”, vagyis ha nem összegzik.

„Olyan erővel kell beszélni, hogy szavaink ledöntsék az elnyomó gyakorlatokat védő falakat” – véli Molnár Péter slammer, egykori Fidesz-alapító, a szólásszabadság kutatója, a Földalatti Slam és a Tilos Rádió szerkesztője. Molnár 2018-ban első helyezést ért el a Slam Poetry Országos Bajnokságon, majd megnyerte a műfaj Európa-bajnokságát is: ezzel kapcsolatban beszélgettünk a slam lehetőségeiről, de szóba került a miniszterelnöknek címzett Szóritmusoló híd, a hamarosan elinduló Slam Akadémia és a Keresők, avagy a lány neve című kisregény folytatása is.

Ha a költészet kávéház volna. Wenn die Dichtung ein Kaffeehaus wäre. Ünnepi antológia Wilhelm Droste 65. születésnapjára. Szerkesztette Adamik Lajos, Király Edit, Relle Ágnes és Zsellér Anna. Kalligram Kiadó, Budapest, 2018, 312 oldal, 3500 Ft

A kötet nemcsak arra keresi a választ, hogyan kötődik választott hazájához az ünnepelt, hanem arra is, hogy a magyarokat mi vonzza Wilhelm Drostéban. Belső szabadságról olvasunk, egy emberről, akinek nem kell a szerencsét, a boldogságot vadásznia, mert ő maga az (Michael Haase). A kétnyelvű kötet olyan gazdag, hogy még a szerzői felsorolására sincs helyünk: Droste marburgi professzorától kezdve legfiatalabb budapesti tanítványaiig, ifjúkori barátaitól a legnevesebb magyar írókig és germanistákig, meg a Három Holló Körig tart a névsor.

A föld, a tenger és az ég. A bi­zán­ci költészet gyöngyszemei. For­dí­totta, jegyzetekkel ellátta és az életrajzokat írta: Polgár Anikó. Kal­lig­ram Kiadó, Dunaszerdahely–Po­zsony, 2018, 104 oldal, 2800 Ft

Hogy a bizánci költészet milyen erőteljesen táplálkozik a klasszikus ókor irodalmából, jól mutatja például Theodorosz Prodromosz Macskaegérharc című verses drámája, mely az antik tragédiákat parodizálja. Egerek egyébként nemcsak ezen a helyen bukkannak fel a kötetben: egy XI. századi vers beszélője azon bosszankodik, hogy macska és csapda mit sem érnek az „átkozott és undorító állatok” ellen. Ennél persze sokkal emelkedettebb költeményeket is találunk a gyűjteményben, így Romanosz Melodosz nagy versét, melyben elragadó részleteket olvashatunk: például ahogy a kereszten függő Krisztus érzékletes képekben arról beszél, hogyan fogja orvosként gyógyítani az embereket (Mária a kereszt tövében).

Darida Veronika: A nosztalgia művészete – A művészet nosztalgiája. Kijárat Kiadó, Budapest, 2016, 208 oldal, 2500 Ft

A szerző eredeti módon válogatva képet nyújt „a nosztalgia művészetéről”. Az eredetiség egyrészt azt jelenti, hogy a tárgyalt műveket korábban soha nem rendezték úgy egymás mellé, ahogy Darida Veronika teszi, másrészt pedig vonatkozik a karakteres művészeti és elméleti tájékozódásra. Darida vállaltan töredékesnek nevezi a munkáját, és nem törekszik arra, hogy rendszeres áttekintést adjon a nosztalgia elméleteiről, vagy részletesen feltárja egy meghatározott mű vagy műcsoport nosztalgikusságának rétegeit.

Ketten egy új könyvről - Szegedy-Maszák Mihály: A mű átváltozásai. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2013. 392 oldal, 3400 Ft

Márton László: M. L., a gyilkos

Kerékgyártó István: Rükverc

Bencsik Orsolya: Akció van!

Dunajcsik Mátyás: Balbec Beach

Borbély Szilárd: Hungarikum-e a líra? Esszék, kritikák. Parnasszus Könyvek, Magasles IX. Tipp-Cult Kft., Budapest, 2012. 224 oldal, 1890 Ft

Nádas Péter: Fantasztikus utazáson. Esszék

Nádas Péter: Szirénének

Joachim Sartorius: Egykor voltak

Bazsányi Sándor: „...testének temploma...”

Dobai Lili: Formula pietatis

Találunk szavakat. Válogatott írások Esterházy Péter műveiről (1974-2008). Szerkesztette Palkó Gábor és Péczely Dóra

Sopotnik Zoltán: Futóalbum

Hámutál Bár-Joszéf: Szent­jánosbogár-éjszakán. Vá­­lo­­gatott versek. Válogatta, fordította és az utószót írta Gergely Ágnes

Angyalosi Gergely: A minta fordul egyet. Esszék, tanulmányok, kritikák

Ketten egy új könyvről - Vörös István: A Vörös István gép vándorévei - fejlődésregény. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2009. 424 oldal, 2900 Ft

Krusovszky Dénes: Elromlani milyen