A gazdasági fejlettségről
Sok embert izgat, gazdaságilag mennyire zárkóztak föl a kelet-közép-európai országok a fejlett országokhoz a rendszerváltás óta. A kérdés megválaszolásához persze valamilyen skálán kell mérnünk az országok gazdasági fejlettségét. Például az EU-27 átlag mindenkori százalékában fejezzük ki a tagállamok fejlettségét. Ebben a rövid írásban a lehető legegyszerűbben próbálom megvilágítani a kérdéskört. A következő dimenziókat vizsgálom. 1. Mit jelent a GDP, Gross Domestic Product, bruttó hazai termék – egyszerűen kibocsátás? 2. Miért érdemes a fejlettséget az egy főre jutó GDP-vel számolni? 3. Hogyan módosítja a GDP-t az ország valutájának vásárlóereje? 4. Miért érdemes figyelembe venni a külkereskedelmi cserearány-változást? 5. Miben különbözik az életszínvonal a fejlettségtől? A cikk írásakor nagymértékben támaszkodtam Oblath Gábor munkáira.
Meddig lehet feszíteni a húrt?
A magyar nyugdíjrendszerben középtávon három feszültség van jelen: az első, hogy a 2016 óta induló nyugdíjak reálértékben minden évben 8–10 százalékkal nagyobbak, mint az előző évben induló megfelelő nyugdíjak. A második: a progresszív szja 2012-es megszűnte miatt egyre nő az azóta megállapított magas és az alacsony nyugdíjak relatív különbsége. Végül a harmadik: az általános korhatár (idén már 64,5 év) meredek emelkedése miatt egyre többen szenvednek az előrehozott nyugdíj hiányától, ugyanakkor egyre többen vehetik igénybe a Nők 40 kétes értékű kedvezményét. Meddig lehet feszíteni a húrt?