Vásárhelyi Mária

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

A moszkvai egyetemi hallgatók, a Karatigin ikrek arra áhítoztak, hogy híresek legyenek. Így kerültek egy tévés vetélkedőbe. A műsorvezető váratlanul azt kérdezte a lányoktól, hogy mit jelent a „holokauszt”. A lányok tanácstalanul néztek egymásra, fogalmunk sem volt, de hogy ezt ne kelljen beismerniük, némi tanakodás után azt válaszolták a hangzásból következtetve, hogy a holokauszt egy tapétaragasztó. Ez adta Mumin Sakirov filmrendezőnek az ötletet, hogy elvigye őket, akik még soha ki nem tették a lábukat Oroszországból, az auschwitzi emlékhelyre, és szembesítse őket a XX. század egyik legnagyobb borzalmával. A lányokban barakkról barakkra haladva növekszik a borzalom a látottak miatt. Hazatérve felháborodva kérdezik édesanyjuktól, hogy miért nem beszélt nekik erről soha, mire az édesanya csodálkozva azt válaszolta, hogy ő maga sem hallott erről. A filmrendező a lányok történelemtanárát is megkérdezte, aki úgy nyilatkozott, hogy „bár volt szó a holokauszt­ról a történelemórán, de ez soha nem volt népszerű téma”. 

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2020