Debreczeni József: Hideg krematórium. Jelenkor Kiadó, Bu­da­pest, 2024, 285 oldal, 4299 Ft

A legfőbb ok, amiért ez a visszaemlékezés visszhangtalan maradt, mai szemmel a legfőbb erénye: az, hogy megörökíti a különböző táborok belső viszonyait, azt, hogy a náciknak sikerült a túlélésért folytatott harcra, az éhezők viadalára kényszeríteni a zsidókat, akik közül jó néhányan az életösztöntől hajtva egymást pusztították el. A szerző sok olyan jelenetet leír, amikor az újonnan érkezett magyar zsidóktól a régebben odaérkezett häftlingek ellopták a kenyéradagjukat, pokrócukat stb., ami a koncentrációs tábor viszonyai között a halálos ítélettel volt egyenlő, de a tolvajnak is csak minimális többletesélyt adott az életben maradásra. Sorsdöntő volt az is, hogy az újonnan érkezetteket milyen munkára osztották be, hiszen egyes munkahelyeket szinte biztosan nem lehetett túlélni. Ezért volt ott gyakori, hogy a foglyok öngyilkosok lettek, amit a zsidó vallás törvényei szigorúan tiltanak. De a náciknak sikerült olyan szélsőséges körülményeket teremteni, melyben a „felettes én”, a maga erkölcsi gátlásaival együtt megsemmisült, felszabadult az „ösztön én”, és a foglyok közötti szolidaritásra már alig akadt példa.

► Veszprémy László Bernát: Ká­pók a múlt fogságában. Náci koncentrációs táborok magyar zsi­dó funkcionáriusai a népbíróság előtt. Nemzeti Emlékezet Bizottság, Budapest, 2023, 328 oldal, 3500 Ft

Veszprémy részletesen ismerteti az 1945 és 1950 közötti, politikai szempontok szerint lefolytatott „kápópereket”, melyek sok tekintetben hasonlóak voltak azokhoz, melyeket a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején Izraelben tartottak. Ezeket Dan Porat tekintette át Keserű számvetés című, magyarul 2020-ban megjelent könyvében.

► Veszprémy László Bernát: Ta­nács­talanság. A zsidó vezetés Magyarországon és a holokauszt, 1944–1945. Jaffa Kiadó, Bu­da­pest, 2023, 319 oldal, 4999 Ft

A Tanácstalanság új színben tünteti fel a fővárosi zsidó tanácsot, mely elsősorban azért keltett gyűlöletet a budapesti zsidókban, mert a németek kényszerítésére, és Dorogi Farkas Ákos polgármester rendeletére megszervezte a zsidóházakba, a „szétszórt gettóba” való költöztetést. Nem a Síp utcában működő és Müller Rezső vezette lakásosztály tehetett a kényszerhurcolkodás folytán előállt szörnyű zsúfoltságról, de az utókor emlékezete mégis hozzá kötötte. Ugyanakkor a fővárosi zsidó vezetőség érdemi lépéseket tett a már előkészített deportálás megakadályozására, szerepe volt a napjainkban is hevesen vitatott Koszorús-akció előkészítésében.

Zirkuli Péter: Egy átmenet krónikája. Párizs, 1989-1994

Andrew Nagorski: A legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Fordította Zsuppán András