Cserhalmi Luca

(A kiállítást bemutató videoanyag elérhető a K-Arts Művészeti Alapítvány honlapján: www.karts.hu)

Tovább

(Éles Lóránt Rejtett terek című kiállítása november 13-ig látogatható a Parthenón-fríz teremben.)

Tovább

(Gallai Judit Ágnes TriaMala. Tűz Tenger Asszony című kiállítása szeptember 6-ig látogatható a szentendrei ÚjMűhely Galériában.)

Tovább

(A Top 10 című csoportos kiállítás 2021. január 11-ig látogatható a Vaszary Galériá­ban.)

Érdekes tanulságként rajzolódik ki, hogy Magyarországon továbbra is a hagyományos táblaképfestészet lehet a legbefolyásosabb művészeti ág, hiszen a tíz képzőművész közül nyolcan ebben a legaktívabbak. Kis Varsó, illetve Szöllősi Géza életműve eltér ebből a szempontból, de Bukta Imre és Maurer Dóra művészi praxi­sa is sokoldalúságáról ismert. Habár a kiállítás anyagában ez a gazdagság nem domborodik ki, azért jelzésér­té­kűen látható Bukta Imre egyik iko­nikus fotográfiája az óriás GMO ku­koricát tartó vidéki néniről, illetve Mau­rer Dóra Dosszié című, 1990–1996-ig készült projektjének egyes darabjai, amelyekkel a művészi alkotófolyamatot mutatja be.

Tovább

(Sztefanu Marina és Fülöp Gábor Papírszalonna című kiállítása 2020. július 22‑ig látogatható a Telep Galériában)

A Telep Galéria folyamatosan friss, gegekkel teli, szórakoztató és a kortárs létre, aktuális szituációkra reagáló tárlatoknak ad helyet. A kis, emeleti kiállítótér most újra nyitott, és olyan tárlattal indított, ami, ha akarjuk, reagál a vírushelyzetre, ha akarjuk, nem arra vonatkozik. Nézőpont kérdése. Természetes, hogy a műélvezők egy ideig abban is a pandémiát fogják látni, aminek messze semmi köze sincs ahhoz. Például egy papíruborkában, a Telep Galériában. A felvetés akármennyire abszurd is, sajnos megmagyarázható, de ennek a kritikának nem erről kell szólnia, és nem is kívánja ezt taglalni, mindössze azt a félelmemet mutatja, hogy az újranyitást követően az elmúlt hónapokra erőltetetten reagáló műalkotások és tárlatok árasztják majd el a világot. De ez szerencsére nem ilyen.

Tovább

Áfra János–Szegedi-Varga Zsu­zsanna: Termékeny félreértés. Al­­föld Alapítvány–Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2020, 120 oldal, 3000 Ft

Képzeljünk el egy tökéletesre simított gömböt, amely minden irányból ugyanazt a képet mutatja, és amely épp emiatt semmiképp sem összeegyeztethető Áfra költészetével. Hanem tegyünk mellé egy abszolút szabálytalan, térbeli sokszöget, amely minden nézetből más arcot ölt, logikája megfejthetetlen, mégis átsugárzik rajta egy másfajta értelem. Ez már olyan lenne, mint a kötetben szereplő művek. Az olvasásnál át kell adnunk magunkat intuícióinknak.

Tovább

(Rabóczky Judit Rita és Verebics Ágnes A vágy titokzatos tárgya című közös kiállítása március 20-ig látogatható a Fészek Galériában.)

Tovább

(Szurcsik József: Romantikus táj égő házzal című kiállítása február 14‑ig megtekinthető a B32 Galéria és Kultúrtérben.)

Mintha nem is lenne nagy baj: a Föld forog, az ég gyönyörű lilás‑rózsaszínes alkonyati fényekben játszik, és mindez mégis ég. A nyugalomban, elhagyatottságban zajló világvége nem egyezik az eddigi apokalipsziselméletekkel. A Tájkép lángoló UFOval című művön feltűnő repülő csészealj fogódzkodó lehetne, egy ismerős elem a megsemmisülés históriáiból, de még ennek az elemnek is a pusztulását látjuk: épp lefelé zuhan egy bukolikus tájba.

Tovább

(A Nedves hálózatok című csoportos kiállítás december 30-ig látogatható a Trafó Galériában.)

A Nedves hálózatok másként közelít a környezettudatossághoz. A kiállított művek nem egyértelműen tagozódnak be e téma körébe, mégis, ha a látogató elmélyül a kiállítás világában, megérezheti annak szemléletformáló erejét. Az itt látható művek a vizet mint sokrétű, csodálatos jelenséget mutatják be, amely titokzatos, gazdag életet hordoz magában, szemben a mindennapivá vált, háziasított „haszonvíz” képpel.

Tovább

(Kazi Roland ...folyamatos jelen... című kiállítása november 30-ig látogatható a Várfok Project Roomban.)

A kinetikus szobrászat furcsa utóélete tapasztalható a mérnöki technikát alkalmazó képzőművészeti alkotásokon. A mozgó szobrok fénykorában még elsődleges volt az esztétikai szempont, a kortárs technicista művészek alkotásai azonban már csak ritkán mutatnak túl az érdekesség kategóriáján, miközben gyakran túlgondolt filozófiai tartalmakkal nehezítik el a műveket, hogy szellemi igazolást nyerjenek azoknak.

Tovább

(Cseke Szilárd Deeper In című kiállítása október 6-ig látogatható a Rugógyár Galériában.)

 

Tovább

(Az „Így látjuk mi...” Az Öntárgyiasítás, női pozíciók című kiállítás augusztus 7-ig megtekinthető az Ybl Budai Kreatív Házban.)

Amikor a nők a nőkről vagy magukról (mint nőkről?) beszélnek, akkor a metafeminin műalkotásokon túl valami sokkal tágabb vagy másik végletként, valami sokkal személyesebb kontextus keletkezik, amelyet a kiállított művek is sugallnak. Benyomásokat közvetítenek, egyéni, emberi tapasztalatokat dolgoznak fel, vagy olyan archetipikus és örök motívumokhoz nyúlnak, mint az anyaság. Azokban az esetekben, amikor a női testet használják koncepciójukban, az csak ritkán válik átszexualizálttá, inkább jelzésszerű, emberi alakként jelenik meg.

Tovább

(Mátyási Péter Green box című kiállítása június 22-ig megtekinthető a Molnár Ani Galériában.)

Tovább

(Szinyova Gergő No Abracadabra című kiállítása a Trafó Galériában március 14‑ig tekinthető meg.)

Tovább

(Rényi Katalin 21 gramm című kiállítása február 17-ig látogatható a szentendrei MűvészetMalomban.)

Tovább

Simon Márton: Rókák esküvője. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018, 102 oldal, 1699Ft

A természeti képek eddig is szép számban sorakoztak Simon költészetében, de most mintha tömegesen törnének be, abszurd szituációkat teremtve, ellensúlyozva a nyelv mesterséges világát. Megjelennek madarak, növények, fák, komplett erdők, sőt óceánok, sok-sok tengeridézés is található, és amilyen csöndben bekerültek ezek a természeti képek a vers szövetében, olyan némán hallgatnak is. A határok nyitottak valóság és vízió, realitás és tudatalatti, jelen és emlékek között. Habár a költő nem köti az olvasó orrára ezeket a váltásokat, mégis szembeötlőek. Az átmenet ‒ ha nem is éles ‒ egy olyan költői világról tanúskodik, ahol a kettő nem tud teljesen összefolyni, így hozva létre a kitartott feszültséget. A költői én tudatában a valóság bevehetetlen, rideg és kemény, ezért inkább az emlékek és a fantázia világában keresi a választ. Sokszor azonban ezek a tudatalatti képek, asszociációk nyomasztóan kísértik, feladatok elé állítják.

Tovább

(Várhelyi Tímea kiállítása november 17‑ig megtekinthető a Godot Galériában.)

Várhelyi Tímea visszatérő tárgymodelljei apróságukban is meghatározzák műveit. Valóságos kőből, száraz levélből, virágfejből, csontból puszta formává válnak. Nem szimbolizálnak, sokszor nem is felismerhetőek, hiszen felületüket a művész tekintete már átalakította. Funkciójuk egy közös atmoszféra kialakítása lett, ezért több képen is az absztrakt alakzatok benyomását keltik.  Egymástól szigorú távolságban jelennek egy mesterséges térben, amivel a művész aláássa a csendéletek bevett „mindennapi jelenet” ábrázolását. Várhelyi képein a tárgyak és a köztes tér, a matéria és az anyagtalanság, a színek közötti kontrasztok, a valódi és a személyesen megélt látvány nem ellentmondásosan, hanem letisztultan, egymást erősítve tárul fel.

Tovább

(Gosztola Kitti Ruminatio című kiállítása október 14-ig látogatható a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban.)

A kohók és erőművek kéményei, a bányakráterek egyszer talán emlékművekké válnak. Gosztola makettszerű szobrai legalábbis ezt sugallják. Ha valaminek emléket állítanak, feltehetően nem az emberi nagyságnak. Talán inkább a pusztulás kezdetének vagy egyszerűen egy letűnt kornak, de monumentalitásuk okán mindenképp alkalmasak látványosságként fennmaradni, akár a jövő Parthenónjaként.

Tovább

(Campari – a BB5000 művészcsoport kiállítása a Horizont Galériában. Megtekinthető szeptember 12-ig.)

Mostani kiállításukon a XX. század itáliai design felfogását és a futurista álmait szövik újjá. A forma szépsége és szeretete átüt a műveken, amelyek harmonikus dinamikájukkal a szép tárgy eszményét hordozzák magukban. A szobrok egyszerre idézik az ipari termelés óriás tartályait, a labormunkálatokhoz szükséges kémcsöveket, az edények kecsességét és a futurista design funkcionalitást messze meghaladó esztétikáját.

Tovább

Mathias Énard: Mesélj neki csatákról, királyokról és elefántokról. Fordította Takács M. József. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018, 158 oldal, 2999 Ft

Énard most is a történetmesélés nagymestereként mutatkozik be. Habár előző regényeihez képest sokkal kevesebb köztes anekdotát iktat a cselekmény menetébe, maga a történetvezetés tele van érzéki élvezetekkel, titkokkal, aggodalommal és Michelangelo személyiségének varázsával. A reneszánsz korabeli Isztambult Énard regényében egy európai ember csodálkozó tekintetén át láthatjuk, ahogy magunk is csodálkoznánk, és ahogy csodálkozott maga az író is, amikor szemtől szembe ismerkedett az arab kultúrával. A regény címét stílusosan attól az írótól vette, aki szintén a kelet varázsát közvetítette nyugati olvasótáborának: Rudyard Kipling Life’s handicap című kötetének előszavában beszél arról, hogy miről érdemes mesélni a gyerekeknek: csatákról, királyokról, lovakról, ördögökről, elefántokról, angyalokról és szerelemről.

Tovább
Élet és Irodalom 2020