Szarka Judit

Mesterházy Balázs: Gesztenye placc
Szvoren Edina: Verseim
Földényi F. László: A halál eleven terei
Tar Sándor: Vén Ede

Tovább

Brunhilde Pomsel–Thore D. Hansen: Goebbels titkárnője voltam. Fordította Győri László. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2018, 274 oldal, 3999 Ft

Mögöttünk pedig ott állt egy SS, megkocogtatta a vállunkat, és azt mondta: „Legalább tapsoljatok.” És természetesen mi is tapsoltunk. Muszáj volt. Természetesen. Nem lehetett nem tapsolni. Hiszen mondták. Az ember nem vonhatta ki magát. Nem volt más lehetőség.” (107-108.) Ezeket, a magyar olvasó számára Kertész Sorstalanságának szóhasználatát felidéző mondatokat, Brunhilde Pomsel, Goebbels titkárnője mondta, visszaemlékezve főnöke totális háborút meghirdető beszédére, amelyet 1943. február 18-án, a Sportpalastban tartott.

Tovább

A szöveg vonzásában – Arató László tiszteletére. Összeállította Fenyő D. György. Műút Könyvek, Miskolc, 2018, 172 oldal, 1980 Ft

Közel négy évtizede gimnáziumi tanárként, egyetemi oktatóként, tanárjelöltek mentoraként, tankönyvíróként, tananyagfejlesztőként, a Magyartanárok Egyesülete alapítójaként és elnökeként, hermeneutikai tanulmányok írójaként, módszertani reformerként és hihetetlen szívóssággal szakmapolitikai vitákba beleálló esélyegyenlőségi szószólóként egyaránt eseményszámba mennek írásai és megszólalásai. A fenti kötet az ő hatvanadik születésnapjára rendezett ünnepi konferenciának előadásaiból és saját, elméleti-módszertani publikációiból ad gazdag, elmélyülten és igényesen szerkesztett válogatást.

Tovább

Schiller Róbert: A kételkedés gyö­nyö­rű­sége. Typotex Kiadó, Bu­da­pest, 2017, 400 oldal, 3900 Ft

Schiller Róbert fizikai kémikus kötete, amely a szerző 2003-tól 2017-ig tartó tudományos ismeretterjesztő tevékenységének nagy gonddal válogatott, rendkívüli jól strukturált és gazdagon illusztrált keresztmetszetét adja, kasztáliai derűvel és ünnepélyes komolysággal tölti el az olvasót. A könyv világát az a meggyőződés alapozza meg, hogy a történeti időben létező ember kulturális tevékenysége egyetlen összefüggésnek tekinthető, melyben a természettudományos és művészi megismerésmód pályái párhuzamosan és egymást befolyásolva haladnak.

Tovább

Fűzfa Balázs: Szavak és szóközök. Beszélgetések, vélemények, tűnődések 2010–2017. Savaria University Press, Szombathely, 2017, 351 oldal, 2490 Ft

A kötet egyik nagy erénye, hogy a médiumváltás folyamatát nem az oly divatos morális pánik hangfekvésében tárgyalja, hanem a szövegek technikai sokszorosíthatósága történetének új, izgalmas fejezeteként. Hiszen mást sem csinál a mi kultúrkörünk, mint évezredek óta pánikol: nemcsak a Phaidrosszal beszélgető Szókratész tartott attól, hogy az írás elterjedése tönkre fogja tenni a verbális emlékezetet, hanem kulturális elzüllést vizionáltak a könyvnyomtatás elterjedésének kortársai is, napjainkban pedig a Z és az Alfa generáció mediatizált létformája kapcsán szokás rettegni az irodalmi szöveguniverzum végítéletétől. Pedig a digitalizáció új, eleven kapcsolattartási lehetőségeket (például: irodalmi tematikájú videoklip készítése, népmese-remix megosztása a YouTube-on stb.) rejt magában az irodalomértés- és befogadás terén, és ezzel meg is érkeztünk Fűzfa módszertanának kulcsfogalmához: az élményszerűséghez; megtapasztaltatni az irodalmi műalkotás befogadásának, meg- vagy újraalkotásának eseményében önismeretünk elmélyülésének lehetőségét.

Tovább

Gideon Greif–Itamar Levin: Felkelés Auschwitzban. A zsidó „Sonderkommando” 1944. október 7-ei felkelése. Fordította Győri László. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2017, 379 oldal, 3990 Ft

Laikusok számára is érthetően megszövegezett, lendületesen olvasható történetírói munkát kap kezébe az olvasó, bőséges bibliográfiával, jegyzetapparátussal, valamint fotókkal, rajzokkal ellátva. De a gazdag és sokrétű forrásanyagot feltáró, a tanúvallomások hitelességét folyamatosan és árnyaltan mérlegelő szöveg olvastán a befogadó egyre inkább úgy érzi, mintha egy fragmentumokba komponált polifon regényt tartana kezében, valahonnan a Kafka-Pilinszky-Borowski-Kertész életművekkel jelzett átokföldje mélyéről kiásva.

Tovább

L. Ritók Nóra: Láthatatlan Ma­gyar­or­szág. Tea Kiadó, Budapest, 2017, 315 oldal, 3990 Ft

Ahogyan a cím is jelzi, Magyarország végletesen kettészakadt, nem csupán a láthatóság, hanem a realitás vonatkozásában is. Míg a médiumok többségében a külső-belső ellenségtől folyamatosan szorongatott, ám mindig nemzeti hősiességgel győzedelmeskedő, folyamatosan épülő-szépülő hon fikciója sulykolódik, addig a leszakadó térségek nem látható tartományában olyan testi- lelki nyomor egzisztál, amilyennel az olvasó eddig talán csak Dosztojevszkij, Tar Béla, Borbély Szilárd világaiban találkozhatott.  Közművek és munka nélkül vegetáló családok, nyomor, éhezés, mocsok, bűz, patkányok, tetvek, hideg, prostitúció, bűnözés – munkalehetőségek és integrált oktatás híján, az átörökített tehetetlenség és öntudatlanság pusztító monotóniájának őrjítő köreibe merülhetünk bele mintegy háromszáz oldalnyi történetmondásban. A szöveget számos szociofotó illusztrálja: szemcsésre-homályosra fogalmazott beállításaikban a lakóhelyek tárgyi világának lepusztultsága tárul elénk, melyet csupán néhány gyerekrajz színessége és a szerző két grafikájának bensőséges strukturáltsága ellenpontoz.

Tovább

Mesebeszéd. A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve. Szerkesztette Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton, Szekeres Nikoletta. Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2017. 489 oldal, 2800 Ft

A kötet tizenkilenc, tematikailag, fogalomhasználatban, célközönség-tételezésben rendkívül eltérő jellegű szöveget tagol négy nagy fejezetre, melyek a történetiség, a mesekutatás, a tabutémák, valamint a szöveg és vizualitás kapcsolatának hívószavai köré rendeződnek. Revelatív jellegűek azok a tanulmányok, amelyek a nemzeti irodalmi kánonok és az éppen aktuális jelenidő olvasó- és könyvvásárló közönségének konfliktuózus kölcsönhatásairól szólnak (Hermann Zoltán, Hansági Ágnes). E szövegekben hihetetlenül aktuális és inspiratív gondolatmeneteket olvashatunk arról, hogy milyen óriási szerepe van az olvasóvá nevelésben a mindenkori tömegkultúrának a befogadás örömtelisége révén, de a könyvkiadás helyi és nemzetközi piaci összefüggéseinek is, nem beszélve arról, hogy az olvasói kompetenciák megszerzése és élethossziglani gyakorlása-mélyítése mennyiben segíti a gazdasági élet és a demokrácia intézményeit működtető polgár hatékony társadalmi ágenssé válását.

Tovább

Pályi András: Gyász és gyönyör. Elbeszélések, 1959–2016. Kalligram Könyvkiadó, Budapest, 2017, 237 oldal, 2990 Ft

E termékeny bizonytalanságok pedig létrafokokként egy pervertált húsvét-esemény magasába vezetnek bennünket: bevezető példabeszédként elolvashatjuk a kötet címadó elbeszélését egy „nagyon érzéki nőről”, aki egész életében küzd a gyönyört mindhalálig büntető apja imágójával, hogy aztán banálisan szomorú élete végén ifjú, Jesús keresztnevű szeretője karjaiban élje át élete egyetlen igazi orgazmusát. Történik pedig mindez mise közben, kielégítve ezzel a Fiú Atya-gyilkos szándékát, mely önmaga paródiájába fordul át, mikor kiderül, hogy éppen a halott Isten gyászmiséjén coitálnak.

Tovább
Élet és Irodalom 2019