Dobozi István

Tovább

Tovább

Tovább

A 2016-os elnökválasztás idején a gazdasági ragadozóként, Amerika megerőszakolójaként beállított Kína Donald Trump egyik leghatásosabb kampányfogása volt. A Peking elleni kereskedelmi háború azonban láthatóan kudarcot vallott. A már javában zajló 2020-as elnökválasztási küzdelemben a „demokratikus szocializmus” rémével való ijesztgetés lesz Trump egyik sarkalatos témája. Az erősen balra tolódott demokraták tálcán kínáltak fel számára egy potenciálisan hatásos kampányfegyvert. Tud-e Trump élni ezzel a lehetőséggel a 2020‑as újrázáshoz?

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

A viharos első év után sem csillapodott le Donald Trump. A folyamatos kampányüzemmódban végzett kormányzás a szélsőségek csatáját hozta, új szembenállással fejelte meg az eddigi kultúraháborúkat: etnonacionalista trumpizmus vs. demokrata progresszivizmus. Mi a trumpizmus? Átmeneti politikai rendellenesség vagy az identitásliberalizmus elleni átfogó, konzervatív ellenforradalom, amelyben Trump a hasznos idióta szerepét játssza? Félidős elnöki teljesítménye alapján újrázhat‑e Trump 2020-ban? Mit hozott a világnak az America First nacionalista külpolitika? A multilaterális nemzetközi rend rombolásán túl van-e belső logikája a trumpi világpolitikának?

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Olaszország egyszerre szenved a strukturális reformok hosszas halogatásától és az eurótól. Az utóbbi két évtizedben a gazdaság és az életszínvonal veszteglése szinkronban volt az euróövezeti tagsággal. A márciusi választások populista pártjai euróellenes platformon diadalmaskodtak, a „német ketrecnek” becézett közös valutát hibáztatva az „elvesztett” évtizedekért. Furmányos kampányfogás, bűnbakkeresés volt ez csupán, vagy van alapja az eurókételkedésnek? Kiléphet‑e Olaszország a valutaunióból? Mi várható a jobbos/balos kormányzó koalíciótól a belső és macroni eurózóna-reformok terén?

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2019