Gyilkosok, uszítók, gyalázkodók
A gyűlöletbeszéd elleni kormányzati fellépés újabb eszközeként a kormány az alkotmány módosítását javasolja. Mintha az alkotmány, illetve az azt túlságosan megengedően értelmező Alkotmánybíróság lenne az akadálya annak, hogy az állam a jog teljes szigorával lépjen fel az etnikai motívumból gyilkolók, gyűlöletre uszítók vagy gyalázkodók ellen. Írásomban azt igyekszem igazolni, hogy miközben erre a fellépésre égető szükség volna, ehhez az alkotmánymódosítás egyetlen lépéssel sem visz közelebb, ráadásul még veszélyes precedenst is teremtene az alkotmány kötelező értelmezésére felhatalmazott Alkotmánybíróság megkerülésére. Mielőtt értékelném az esetleges alkotmánymódosítás várható következményeit, érdemes röviden felidézni az idáig vezető utat, a Magyar Gárda tatárszentgyörgyi fenyegető fellépésétől az ottani gyilkosságokig.
Aktivista elnökök
Az Alkotmánybíróság eddigi legaktivistább elnökéből lett a harmadik köztársaság leginkább aktivista államfője. De mit is jelent és hogyan értékelhető az aktivizmus az alkotmányvédő testület, illetve a köztársasági elnök működésében?
Erőszaktilalom és "társadalmi stressz"
Ebben az írásban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az erőszak alkalmazása, illetve az azzal való fenyegetés mennyiben jelenti korlátját a jogok hierarciájában kitüntetett helyet elfoglaló, úgynevezett kommunikációs jogok, a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága gyakorlásának. Méghozzá olyan feszült társadalmi helyzetben, amely 2006 nyara óta Magyarországon uralkodik, amelyben antidemokratikus erők gyűléseken, egyesülések alapításával és általában a véleménynyilvánítás különböző formáin keresztül nyíltan az alkotmányos demokrácia értékeinek és végső soron a demokratikus jogállam aláásására törekszenek. Napjainkban, a terrorizmus világszerte jelentkező veszélyei közepette, a demokratikus államberendezkedést veszélyeztető, ehhez hasonló szituációt nevezi az amerikai alkotmányjogász, Michel Rosenfeld a "feszültség időszakának" ("times of stress"), amelyet a társadalom normális és válság-állapota közötti helyzetként ír le.
"A német a méltóság, az amerikai a szabadság alkotmánya"
Winfried Bruggerrel, a Heidelbergi Egyetem professzorával Halmai Gábor készített interjút
