Losoncz Miklós

A személyes kontaktus tilalma által okozott technikai problémáktól eltekintve a koronavírus-járvány közvetlenül nem befolyásolja a kilépési tárgyalásokat. Több területen a felek álláspontja továbbra is távol áll egymástól. Sok jel szerint a brit kormány a járvány kezelésében elkövetett hibák belpolitikai következményeit, hosszabb távon a várhatóan gyengülő támogatottságát kívánja ellensúlyozni irreális, de a keményvonalas Brexit támogatóinak rokonszenves tárgyalási stratégiájával. A koronavírus-járvány által előidézett recesszió súlyosbítja az EU-ból való esetleges rendezetlen kiválás negatív gazdasági következményeit.

Tovább

Nem utolsósorban pártja befolyásos csoportjának nyomására Boris Johnson brit miniszterelnök továbbra is elutasítja az év végén lejáró átmeneti időszak meghosszabbítását. Teszi ezt annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatrendszer rendezéséről folyó tárgyalásokat addig nem lehet befejezni. Ennek nyomán fokozódik az EU-ból való, súlyos gazdasági következményekkel járó, rendezetlen brit kiválás kockázata. Tavaly decemberi választási győzelme óta a brit miniszterelnök a szuverenitás és a kereskedelempolitikai autonómia visszaszerzése jegyében mind lazább kapcsolatokra törekszik az Európai Unióval.

Tovább

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése után az Ír-szigeten húzódó 499 km hosszú határ átjárhatóságának garantálása miatt Észak-Írország különleges státuszba kerül: gazdasági téren több vonatkozásban közelebb lesz az Európai Unióhoz, mint Nagy-Britanniához. Ez önmagában is az Egyesült Királyság területi egységének a fellazulására utal. A Brexit után kialakult helyzetben elvileg lehetővé válik az Ír-sziget demokratikus úton történő békés egyesítése, bár a gyakorlatban ez még messze van. A skót függetlenségi törekvéseket is figyelembe véve a Brexit nem szándékolt következménye az Egyesült Királyság területi integritásának felbomlása, miközben az EU belső piacának az egysége fennmarad.

Tovább

Tovább

Az EU-ból való brit kilépés nyomán felerősödtek a Skócia függetlenedésére irányuló törekvések. A 2014. évi után újabb függetlenségi népszavazás azonban csak az Egyesült Királyság parlamentjének beleegyezésével írható ki, aminek megszerzése valószínűtlen. Ilyen körülmények között a brit és a skót fél közötti állóháború legkisebb kölcsönös veszteséggel járó kimenetele valamilyen kompromisszum lehet. Ennek keretében Skócia egyrészt még nagyobb önállóságot kaphat, másrészt Anglia további pótlólagos transzferekkel kompenzálhatja Skóciát az EU-tagság elvesztéséből adódó hátrányokért. Skócia függetlensége elviselhetetlen terhekkel járna az ország számára, ezért kevéssé valószínű.

Tovább

A 2019. december 12-i előrehozott alsóházi választások eredménye egyértelművé tette, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilép az Európai Unióból, ami hosszú időre meghatározza az ország sorsát. Továbbra is fennmarad viszont a kilépés utáni átmeneti időszakkal és a szigetország EU-hoz fűződő jövőbeli viszonyának rendezésével kapcsolatos bizonytalanság. Nem hárult el az EU-ból való megállapodás nélküli, rendezetlen kiválás veszélye sem.

Tovább

A 2019 szeptemberében újrakezdett megbeszélések eredményeként október 17-én a brit és az uniós tárgyalófelek megállapodtak a 2018. november 25-én elfogadott, jogilag kötelező kilépési szerződés és az ahhoz kapcsolódó, jogilag nem kötelező politikai nyilatkozat módosításáról. A változtatások döntően az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti kapcsolatokat érintik, a politikai nyilatkozatra vonatkoznak, a kilépési megállapodásban csak az ebből következő szükséges technikai kiigazításokat végezték el. A dokumentumokat a brit kormány és az Európai Tanács is jóváhagyta. Ezzel fontos akadály hárult el az EU-ból való brit kilépés elől. Mérséklődött ugyan az EU-ból való rendezetlen kilépés kockázata, ugyanakkor a december 12-ére előirányzott előrehozott parlamenti választás miatt fokozódott a kiválás körüli bizonytalanság.

Tovább

Donald Trump elnök október elején jelentős vámemeléseket jelentett be az EU-ból származó importra, amire a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt működő választott bíróságnak az Airbus európai multinacionális vállalat állami támogatásával kapcsolatban hozott ítélete adott lehetőséget. Az amerikai lépésre az unió hasonló intézkedésekkel kíván válaszolni. Kompromisszumkeresés helyett Donald Trump az amerikai gazdaság egyes problémáit továbbra is egyoldalú agresszív lépésekkel látja megoldhatónak, amivel nemcsak saját országának árt, hanem a bizonytalanság fokozásával a világgazdasági növekedésnek is.

Tovább

Donald Trump elnök augusztusban bejelentett vámemelési elképzelései az USA és Kína közötti gazdasági háború elhúzódását vetítik előre, ami nemcsak a két fél gazdaságát érinti kedvezőtlenül, hanem a világgazdaságot is. Csak akkor várható némi konszolidáció, ha az amerikai elnök felismeri, hogy a kereskedelmi háború gazdasági következményei jövőre újraválasztását is veszélyeztethetik.

Tovább

Tovább

Az utóbbi időben az USA és Kína közötti gazdasági hidegháború a külkereskedelem után a vállalati szférát is elérte, és mindinkább a nagyhatalmi versengés terepévé vált. A Kínával szembeni amerikai nyomásgyakorlás ugyanakkor jelentős korlátokba ütközik. Egyelőre nem válaszolható meg az a kérdés, hogy Donald Trump elnök intézkedései mennyire szólnak hosszú távra, illetve mennyiben részei sajátos tárgyalási taktikájának. Versengő stratégiák nem vagy legfeljebb korlátozottan alkalmasak a két ország közötti érdekellentétek áthidalására.

Tovább

Theresa May miniszterelnökségről való lemondása tovább fokozza az EU-ból való brit kilépés körüli bizonytalanságot. Az őt követő miniszterelnök kiválasztásának és megszavazásának, valamint az uniós intézmények új vezetése felállásának időigénye miatt a tartalmi kérdésektől függetlenül is kétséges az Európai Tanács által adott október 31-i határidőre történő brit kiválás. Továbbra sem lehet ugyanis előre jelezni a tragikomikus szomorújáték kimenetelét, de nőtt a megállapodás nélküli rendezetlen kilépés valószínűsége. A helyzet ellentmondásosságát jelzi, hogy a brit kormányzati álláspont szerint az országnak a rendezetlen kiválás következményeinek kezelésére is több időre van szüksége, mint ami október végéig rendelkezésre áll.

Tovább

A Konzervatív Párt és a Munkáspárt vezetői közötti kompromisszumkeresés kudarca után a brit parlament alsóházában továbbra is fennáll az EU-ból való kiválással kapcsolatos döntéshozatali patthelyzet. Az eddigi halogatás miatt az Egyesült Királyságban is meg kell rendezni az európai parlamenti választásokat, ami egyrészt jogi problémákat vet fel az EU-ban, másrészt nyilvánvalóvá teszi a két nagy parlamenti párt támogatottságának hanyatlását. Megoldás továbbra sem körvonalazódik, a megállapodás nélküli rendezetlen kilépés és a bennmaradás közötti skálán minden elképzelhető. Marad a brit kormányzati és parlamenti bénultság, az Egyesült Királyság és az EU számára egyaránt súlyos következményekkel járó bizonytalanság.

Tovább

Nagyfokú empátiáról és felelősségérzetről téve tanúbizonyságot április 10-i rendkívüli ülésén az Európai Tanács teljesítette Theresa May brit miniszterelnök kérését, és meghosszabbította a kilépési tárgyalások határidejét. A kilépési folyamat lezárása továbbra is a brit alsóházon múlik. Az újabb halasztásnak akkor van értelme, ha a parlamenti képviselők hajlandók kompromisszumos megoldás elfogadására. Minél tovább húzódik a kilépés, annál több kár éri a brit üzleti szférát és a háztartásokat.

Tovább

Március 21-i ülésén az Európai Tanács szigorú feltételekhez kötötte a brit kormányfő kilépési tárgyalások meghosszabbítására vonatkozó kérésének teljesítését. A kilépési szerződés ratifikálása esetén a meghosszabbított határidő május 22., elutasítása esetén április 12. Ez utóbbi esetben a brit fél előtt minden lehetséges opció nyitva áll. Az Európai Tanács ezzel a maga részéről megteremtette a körülményeket az EU-ból való brit kiválás feltételeinek biztosítására. A befejezés a brit félen múlik.

Tovább

Az EU elhagyásának március 29-i határidejéhez közeledve sem világosak a brit fél szándékai. Kormányának az EU-ból való kiválásra vonatkozó javaslatait a parlament alsóháza elutasította, nem terjesztett elő azonban az uniós intézmények számára is elfogadható saját elképzeléseket. A rendezetlen kilépést elutasító döntés hiteltelen, mert az nem kizárólag politikai akarat kérdése. A jelek szerint a közel kétéves tárgyalássorozat eredménytelen, az utolsó pillanatig fennmarad a bizonytalanság azért, mert a brit politikai elit továbbra sem képes eldönteni, hogy mit akar.

Tovább

A parlamenti alsóház leszavazta a brit kormány kilépési megállapodástervezetét, majd bizalmat adott a kormánynak a kilépés levezénylésére. Továbbra sincs olyan megoldás, amely parlamenti többséget kapna, miközben a rendezett kilépésre adott határidő lejárta vészesen közeledik. Az európai uniós intézmények és a brit gazdasági szereplők rendezetlen kilépésre szóló vészforgatókönyveken dolgoznak, sőt a brit kormány is készül ilyen következményekre. Gazdasági szempontból az EU érdekelt a brit EU-tagság fenntartásában, de nem minden áron. A brit önsorsrontás folytatódik. „Ki tudja, hol áll meg?”

Tovább

Theresa May brit kormányfő december 10-én elhalasztotta a kilépési szerződésről másnapra tervezett alsóházi szavazást az északír védőhálóval kapcsolatos „széles körű és mély aggodalmak” miatt, amelyeket szeretne megvitatni az európai uniós intézmények és a tagállamok képviselőivel. E döntéssel May az elutasítást jelentő biztos kudarcot, ezáltal kormánya lebénulását kerülte el. Sok időt nem nyert a parlament képviselőire és az európai uniós intézményekre történő nyomásgyakorláshoz, mert két nappal később a kormányzó brit Konzervatív Párt alsóházi frakciója bizalmi szavazást kezdeményezett ellene. A kilépéssel kapcsolatos homály nem oszlik, éppen ellenkezőleg, a kilátások egyre sötétebbek.

Tovább

Az Európai Tanács által jóváhagyott kilépési szerződés az Egyesült Királyság EU-ból való rendezett kiválásának feltételeit tartalmazza, a politikai deklaráció a jövőbeli kapcsolatrendszer kereteit vázolja. A két fél közötti kompromisszumot tükröző politikai nyilatkozat nem kínál végleges megoldást, azt a brit fél inkább a döntések elhalasztására használhatja. A brit belpolitikai erőviszonyok a rendezetlen kiválás valószínűségének növekedésére engednek következtetni.

Tovább

Az olasz kormány jövő évi költségvetési javaslata, amelyet októberben véleményezésre elküldött az Európai Bizottságnak, szándékosan tért el az uniós jogszabályoktól és a korábbi kormányzati kötelezettségvállalásoktól. Az államháztartási kiadások növelését, ami a hiány emelkedését is okozza, a márciusi parlamenti választásokon kapott politikai felhatalmazással indokolta. Egyelőre nem körvonalazódik kompromisszum az olasz kormány és az európai uniós intézmények között. A konfrontáció fennmaradása a súlyos következményekkel fenyegető pénz- és tőkepiaci reakciók miatt nemcsak az olasz gazdaságot érinti kedvezőtlenül, hanem eszkalációja esetén az euróövezet pénzügyi stabilitását is veszélyeztetheti.

Tovább
Élet és Irodalom 2020