Szántai Márk

Bán Zoltán András: Betűtészta
Keresztesi József: Meteorkövek
Balázs Imre József: Ezeregy mondat
Visy Beatrix: Madártávlat és halszemoptika

Tovább

Ketten egy új könyvről – Korpa Tamás–Pataki Viktor–Mészáros Márton (szerk.): A magyar falu poétikái, Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2018, 284 oldal, 3000 Ft

Az írások többsége a bevett toposzok felmutatásával és lebontásával mutat rá a faluirodalomról szóló tudásunk közhelyességére. Hogy csak néhány példát említsek: a „tiszta falu – bűnös város” oppozíció történeti gyökereinek szövegszerű megmutatása, a kortárs kritikai diskurzusban gyakran citált „móriczi hagyomány” címkéjének szétszálazása, a falufogalom többszörös rétegzettségének érzékeny vizsgálata vagy éppen a couleur locale történeti problémájának középpontba állítása mind olyan szempont, amely már önmagában is jelentékennyé teszi ezt a könyvet. Annál is inkább, mert tudomásom szerint eddig még nem született ehhez hasonló, a magyar falupoétikákat komolyan végiggondoló, többféle szempontot, elméleti keretet mozgósító és szembesítő vállalkozás. Egymástól elszigetelten létező írások természetesen eddig is voltak, ám ezek inkább egy-egy szöveg vagy életmű falupoétikai mintázatának kimutatására, mintsem átfogóbb problémák feltérképezésére vállalkoztak.

Tovább

Potozky László: Égéstermék. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2017, 168 oldal, 2999 Ft

A már említett és vitathatatlan etikai tétek mellett azonban a kötet esztétikai gyengeségeivel is szembe kell nézni. Meglehetősen nehéz nem referenciálisan olvasni az előkészítetlenül kitörő, spontán módon eszkalálódó tüntetés, majd a forradalom eseményeit. A valós névvel (RTLegyes csatorna) vagy apró változtatással (a jelenlegi magyar kormánypárt nevére könnyedén ráolvasható Szabisz) szereplő megnevezések túlságosan eltolják a szöveget egy valóságreferens értelmezés irányába, és háttérbe szorítják annak metaforikus-motivikus jelentéshálóját. Ugyancsak kidolgozatlannak, motiválatlannak éreztem az elbeszélő és Nikka párkapcsolati vívódását, ahogyan a karakterábrázolás is lehetett volna kidolgozottabb, még a sodródó, „felesleges ember”-típusú hősök esetében is.

Tovább

Korpa Tamás–Mészáros Már­ton–Por­czió Veronika (szerk.): KAF-olvasókönyv (Válogatott kritikák, tanulmányok Kovács András Ferenc költészetéről), Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2017, 448 oldal, 3600 Ft

A válogatás ugyanakkor igen alapos munka eredménye, amely abból is látszik, hogy nagyon gyakran egymásra reflektáló, sőt, egymással polemizáló szövegeket találunk, amelyek nemcsak különféle olvasási stratégiákat rajzolnak meg, de jelzik a recepció rizomatikus összefonódásait is. Ilyen módon a kötet valamelyest leképezi a KAF-költészet arc- és maszkváltó játékosságát, a különféle tekintetek lehetséges összekapcsolódását. Ez a mozaikosság (és a várt-vágyott KAF-monográfia hiánya) mintha arról is szólna, hogy az egészet egyben láttatni kívánó értelmezői pozíció helyett – e költészetre nézvést legalábbis mindenképpen – termékenyebbnek bizonyul, ha különböző interpretációk lépnek egymással párbeszédbe.

Tovább

Fogarasi György: Nekromantika és kritikai elmélet. Kísértetjárás és halottidézés Gray, Wordsworth, Marx és Benjamin írásaiban. Deb­re­ceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2016. 250 oldal,2900 Ft


Fogarasi kötete értő befogadóra számít, de nem kizárólag komparatista olvasóra: a Nekromantika és kritikai elmélet szerteágazó társtudományi kapcsolódásai miatt egyszerre képes megszólítani a bölcsészettudományok széles spektrumának művelőit. Az egyes fejezetek magabiztos érveléssel vezetnek végig tárgyukon, a hazai és nemzetközi szakirodalmon alapuló, azzal párbeszédet kezdeményező narratíva radikálisan képes újrarendezni a tárgyról korábban alkotott hipotéziseinket.

Tovább
Élet és Irodalom 2018