► Flamingótoll. Tolnai Ottó-podcast. Borsik Miklós beszélgetései. Booklove Podcast / Spotify

„Nem too much-e mindez egy olvasónak?” – kérdezte egyszer Borsik. De hát Tolnai poétikája direkt azzal játszik, hogy minden, de minden, ami csak eszünkbe jut, bekerüljön az írásba, tehát nem lehet olyan pozíciót elképzelni, ami túl sok lenne. Bátor döntés, hogy a róla szóló diskurzus közelítsen csak nyugodtan a csapongó gazdagsághoz – amelyet be akar fogni – hasonlóan gazdag csapongással. Akit ezek a lelkesen kavargó beszélgetések megragadnak, biztos otthonosan érzi majd magát a Tolnai-életműben. Ha már eddig is nem érzett volna így.

► Gabriely György – Poletti Lé­nárd: Kész az egész. Talált re­gény. Köz­re­adja Németh Gábor és Szilasi Lász­ló. Kalligram Kiadó, Buda­pest, 2024, 364 oldal, 4500 Ft

Németh elindított egy hihetetlenül finom levélsorozatot, kitalálta a levélíró figuráját, a kort, a helyzetet, remekül megrajzolta a maga alteregóját, ezt a Gabriely nevűt, aki egy különös hegyi gyógyszállóban könyvtáros és tenisztréner, ahol rejtélyes dolgok történnek, kész krimi. A második világháború előtt vagyunk. Barátja és ő művelt és érzékeny fiatal férfiak. A pszeudo-levelezés alaphangját Gabriely adja meg első hét levelével, tulajdonképpen kényszerből, mert a barát nem és nem válaszol. „Nem volna baj, ha válaszolnál” (27.) – írja, „írjál, míg igen nagyon meg nem haragszom” (43.). „Cher Polette! – szólítja meg hétszer a barátját, mire az 58. oldalon végre választ kap. „Gabriely! Hát üdvözlöm, mint idegent szokás” – viccel a barát, és innentől beindul a párbeszéd, szép és elegáns, játékos, emelkedett és kimódolt. Költői verseny is ez, a két fiú vetélkedik, ki a jobb, de szeretettel, mert nem győzni akarnak, hanem jók lenni. És jók.

Abból az alkalomból beszélgettünk, hogy Parti Nagy Lajos kapta a Városmajor 48 Alapítvány hetedik életműdíját. A korábbi díjazottak Spiró György, Végel László, Rakovszky Zsuzsa, Nádasdy Ádám, Tolnai Ottó és Garaczi László. Egy Tandori-kiállítás terében voltunk az Art Departmentben, a címe A feltételes megálló. „Tandori költői terébe átlépve számolódnak fel a műfaji határok irodalom, képzőművészet és építészet között” – írják a készítői a kiállításról, amely megidézi a Keszthely 81 projektet is, Rajk Lászlóék meg nem valósult városfejlesztési tervét.

► Három az igazság. Spiró Györggyel és Hatos Pállal beszélget Szénási Sándor, szerkesztő: Selmeci János. Klubrádió, hétfő 15.00–16.00

A másik dolog, hogy vitákra készültek. De ezek nem viták, hanem árnyalt, finom, alapos, barátságos beszélgetések, amelyekben kiváló kérdésekre körültekintő válaszok sorjáznak. A beszélők folyamatosan kiegészítik egymást, újabb és újabb szempontokat hoznak elő. Öröm hallgatni, ismétlésekben is. Nagyon jó diskuráló műsor ez, isten ments, hogy erőltessék a vitát, ott, ahol nincs, inkább mondjanak, mint eddig is, minél több érdekeset.

► Kiss László: Mi kell a boldogsághoz. Novellák. Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2024, 219 oldal, 3850 Ft

Ebben az anyagban több van. Az anyag ugye a retorika fogalmai szerint a „Volt egyszer egy Békés megye”. De a téma az volna, hogy miként múlik el az életünk. Nem rossz téma. A gyerektörténetek hálásak, megmutatják, mi nem lett, mi nem sikerült, mire vágytunk, és végül mi jött össze. Idáig nagyon szép. A hóbortok is sokat mondanak az emberről, merthogy az ember imád pecázni, és fontos, hogy az milyen. Az nagyon jó. De mindez kevés. Azt szeretném látni, hogy mi van a felszín mögött. A felszínt látom, a mélységet nem. Jó, a Körös sem túl mély. Na persze „mily sekély a mélység / és mily mély a sekélység” – írta Kosztolányi. Mégis lehetne mondjuk megrendülni is, netán nagyon nevetni, esetleg kicsit megőrülni, kilépni a képből, vagy valami. Miközben olvasom a profi mondatokat, szeretném, ha jobban kizökkentenének az olvasói biztonságomból.

Drámáját játszotta már a TÁP Színház és a Katona József Színház, ahol hamarosan újabb bemutatója lesz. Négy rövidfilm után készül az első nagyjátékfilm, melynek forgatókönyvét ő írta. Idén jelent meg első könyve, a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című regény, ami már a harmadik kiadását éli. Még csak 26 éves. Az interjú a Prae műfordító-­táborában, Szigligeten folytatott beszélgetés szerkesztett változata.

► Dobszerda. Váradi Júlia műsora, Klubrádió, szerda, 20.00–21.00

Kevés rádiós újságíró van ma, aki ennyi mindenre figyel. Nem egyszerűen figyel, hanem érdekli mindaz, amivel foglalkozik. Persze nem lehet semmiben száz százalékig otthon lenni, néha jelzi is íróvendégeinek, hogy jaj, sajnos még nem tudta a több ezer oldalas életművük minden egyes sorát elolvasni. Amikor viszont az egész könyvet elolvasta, boldogan mondja ezt bele a mikrofonba.

► A nagy mű. Műsorvezető Kadarkai Endre, szerkesztő Lehoczky Mirjam. Klubrádió, szombat 12.00, vasárnap 13.00

Derék dolog, hogy irodalmi művekről is szó esik. Kertész Imre Sorstalansága nyilván soha nem került volna a popkulturális teljesítmények közé (a nagy mű kategóriájába talán igen!), ha nem kap Nobel-díjat. Gács Anna és Radnóti Sándor beszélgettek róla (utána Szegő János elemzett), alapos, barátságos és közérthető diskurzus volt, kiderült belőle, miért jelentős a regény, és miért késve fedeztük föl, miért különös és megkerülhetetlen. Számomra kérdés, mennyire hagy nyomot a kollektív emlékezetben, de erősen bízom benne, hogy mint nagy mű, fönnmarad.

► Horváth Viktor: A Júdás-terv. Kur­zusregény. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2024, 279 oldal, 3990 Ft

Mikor Horváth azt nyilatkozta, nagyon izgatta, vajon megbukik-e a rendszer addigra, mire a regénye megjelenik (mivel akkor sok minden nyilván másként értelmeződne a szövegben), nagyon együttéreztem vele, egyrészt persze szeretném, hogy bukjon már meg a rendszer, másrészt kár lett volna, ha tönkreteszi a politika ennek a remek regénynek a hatását.
Hát, még nem tette tönkre. Gyorsan olvassák el, mert lehet, hogy nem sokáig lesz így.
Kurzusregény – ez az alcím vagy inkább a műfajmeghatározás. Kurzusregény vagy kurzusfilm az a termék, ami kiszolgálja a kurzust, gondolom, és akkor ez vicces jelzés: nem talpnyalásról, hanem – mint minden jelentős mű esetében – ironikus ellenzéki hozzáállásról van itt szó.

Beszélgettünk a Melankóliáról és A melankólia dicséretéről. A fiatal Lukácsról és Caspar David Friedrichről. Festészetről, építészetről, a Kleist-szótárról és a Kertész-szótárról. Emlegettük a német fordításokat is, szóba került Debrecen és Berlin, El Kazovszkij, Nádas Péter, sőt még Goethe is. Az Art Department kiállítási terében készült a felvétel, ahol most Rajk László és Nagy Bálint építészeti munkájának rekonstrukciója látható: Tervrajz nélkül – Műteremház, Vence (F) 1984. Az interjú a Városmajor 48 Alapítvány 45. beszélgetésének szerkesztett, rövidített változata.

 

► Élt egyszer egy Olvasó, irodalmi podcast, 34. adás. Mészáros Márton és Neszlár Sándor Esterházy Péter Egy nő című regényéről beszélget.

Ezt az irodalmi podcast-sorozatot évek óta figyelem. A címét is Esterházy Bevezetésének fülszövegéből vette. Minden alkalommal egy mű áll a középpontban, volt már szó Oravecz Imre 1972. szeptember című verses naplójáról, Nádas Péter Évkönyvéről, melyről keveset beszélünk, Békés Pál Csikágójáról, amelyről szintén, vagy Kovács András Ferenc briliáns Jack Cole daloskönyvéről. Megkapta már a magáét Szabó Magda, Molnár Ferenc, Déry Tibor, Tamási Áron, Mészöly Miklós, Ottlik Géza, Jókai Mór is. Az első beszélgetés a Winnetou-ról volt 2021 januárjában (az egyetlen világirodalmi tétel). Ez a 34. alkalom.

► Vass Norbert: Kappanfölde. Pró­za. Kalligram Kiadó, Budapest, 2024, 148 oldal, 3990 Ft

Az új novelláskötet szereplői nagyrészt felnőttek, de ugyanúgy zárt közösséget alkotnak, mint a kamaszok. Itt egy falu kulisszái közé kerülünk. (A falu, Andocs község valóban létezik Somogy megyében, Kappanfölde azonban csak egy könyv címe.) Kappanfölde egyszerre reális és szürreális vidék, tele van a levegője vaskosan hétköznapi, földszagú és természetközeli, ugyanakkor lidérces, varázslatos, néha képtelenül fantasztikus történetekkel. Félelmetes és vicces hiedelmek, babonák keverednek a templom, a foci, a popkultúra elemeivel. A személyes sorsokban megbújó ősi magyar fantasztikum ugyanúgy a hétköznapi élet része, mint a legvadabb, távolról sugárzott médiaélmény a cseszkó kettesen vagy egy kazah klipadón.

► A Merítés-díj szépprózazsűrijének podcastja

A Moly olvasói rájöttek már arra az elemi dologra is, hogy attól, hogy a kiadótól megkapják a könyvet, amiről írnak, még nyugodtan lehúzhatják, nincsenek lekötelezve, lekenyerezve. Örülök, hogy ezt mondják, hiszen ezzel a recenziós példány fogalmát határozzák meg. „Az olvasó azt írja meg, amit gondol.” Igen, az olvasó azt. A kritikus is.

A Városmajor 48 Alapítvány által szervezett beszélgetések 43. vendége Szilágyi Ákos volt, aki az ÉS-nek is kedves szerzője, kiadtuk 2010-ben A populista című könyvét is. Legutóbb szeptember 6-án jelent meg nálunk Lakodalmas keserves című Posztpetőfi Sándor-verse. A beszélgetés Kicsiny Balázs Akit a saját sorsa bátorít föl című kiállításának terében zajlott az Art Departmentben.

► Berta Ádám: Gyerekkorunk legszebb nyara. Cser Kiadó, Bu­da­pest, 2024, 256 oldal, 4995 Ft

Különböző antológiákban és periodikákban olvasva Berta Ádám novelláit, mindig érezni lehet, hogy nyelve elüt a legtöbb írásétól, egyszerű prózanyelvet használ, de fifikás, sok a játék, az irónia, izgalmas a történetmondás, néha vázlatos a szöveg, sokszor minimalista, néha átjárja a szimpla történetet valami irracionális, netán misztikus enigmatikusság. A mindennapi banalitások mögött titkok sejthetők, de csak megsejthetők, kimondva azért nagyrészt nincsenek. A novella sokszor szembe megy az olvasói elvárásokkal, sőt, a magas irodalmi trendekkel. Sokszor nincs fogódzó, vagy éppen túl sok van. Az író sokat játszik a nyomkeresőkkel, a mindent megfejteni akarókkal. Mintha minden szellemességével azt üzenné, hogy nem kell mindent megoldani, nem kell mindent komolyan venni, nem kell mindig mindenhol mélyebb összefüggéseket keresni.

► Tilos Rádió, Majom a vízben – irodalmi rádióműsor, olvasókör. Minden második hétfőn 17.00–18.30

Jó lenne itt egy könyvklub, írtam Czabán György ötletére helyeselve (Szabadrádió, ÉS, 2022/36., szept. 9.), azóta már van is. Szó volt mostanában Tar Sándorról, Kabai Lórántról, Cormac McCarthy életművéről (nem Cormack, hanem Cormac), hallhattunk Ivo Andrić és Saša Stanišić regényeiről, mert sorozatot kezdtek a szomszédos népek irodalmáról.

► Nagy Gerzson: Meddig él egy anya. Kalligram Kiadó, Budapest, 2024, 192 oldal, 3990 Ft

Meddig él egy anya? A regénycímben lévő kérdés nemcsak arra vonatkozik, vajon meddig nem tud a felnőtt nő, Ágota szabadulni lehetetlen helyzetéből (ráadásul az anya ebben a regényben nem túl rokonszenves, miközben persze szerencsétlen), hanem a cím arra is utal, hogy az anya lényétől nem szabadulhatnak a gyerekek, akkor sem, ha elmenekülnek előle. (…) „Meddig él egy ember?” – hangzik el a kérdés a 45. oldalon. Ameddig emlékszünk arra, hogy itt lakott valaha? Ameddig még halála után is kint van a neve a postaládán? (Ugyanakkor a lány neve nincs kint a postaládán. Akkor ő valójában nem is él?)

► Nyáry Krisztián beszélgetése Nagy Bencével a Moly.hu-ról – Buksó, 83., a 24.hu podcast-sorozata

A Molyról sok mindent szoktak mondani pró és kontra, kívülállóként mindezt nehezen látom át. A beszélgetésben Nagy Bence nem kapott kemény kérdéseket, de Nyáry Krisztián Facebook-posztjának kommentjeiben szóba kerültek vélt vagy valós kifogások. Van, aki azt nehezményezte, hogy a munka nagy részét a felhasználó közösség végzi ingyen. De hiszen ez a projekt lényege, nem?

► Láng Zsolt: Az emberek meséje. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2024, 489 oldal, 6299 Ft

Láng a vele készített interjúmban azt mondta: „A gyilkosság volt az élesztőm” (ÉS, 2024/18., május 3.). Valójában minden gyilkosság rejtélyes. De a legnagyobb rejtély nem más, mint az emberek – akárhonnan nézzük – örökké megbízhatatlan meséje. A cselekmény végig kitartott feszültsége éppen abból a dilemmából következik, elhisszük-e, hogy a véletlenül bekövetkező események elkerülhetetlenek. Eddig a Bolyai volt Láng Zsolt legtitokzatosabb regénye, de Az emberek meséje még megfejthetetlenebb, és ezért még izgalmasabb.

► Biró Zsombor Aurél: Vissza­té­rő álmom, hogy apám vállán ébredek. Kalligram Kiadó, Budapest, 2024, 180 oldal, 3990 Ft

Pályakezdő regény ritkán szokott ennyire beletalálni az aktuális irodalmi közérzet kellős közepébe. Mégpedig úgy, hogy az író nem szimplán trendi akar lenni, nem az van, hogy leveszi, mi lóg a levegőben – hanem saját műhelyében alaposan végiggondolja a dilemmákat, és eredeti képzelőerővel adja meg válaszát a kor (a mai semmilyen kor és a saját zsenge életkora) kínálta kihívásokra. Ráadásul a rendelkezésre álló csekély életanyagát játékos humorral kezelve szól hozzá a családregény (aparegény, anyaregény), a bildungsroman, a generációs regény, az autofikció és „a regény regénye” témákhoz, a hiperrealizmus vs. szövegkígyó, avagy a macsóizmus vs. feminizmus kérdéséhez. Nem utolsó sorban az őszinteség, hitelesség vs. hazugság, fantázia álkérdéséhez is. És még szex is van.