Tárcatár 2018 – a búcsú

TEMATIKUS PRÓZA-ÖSSZEÁLLÍTÁS – 1992-ben, 26 éve indult az Élet és Irodalom tárcatára, Széky János vezette akkor a prózarovatot, utána tizenöt évig Dérczy Péter. A hagyomány szerint minden évben három új szerzőt kérünk fel, hogy – Szív Ernő mellett – egy éven át, havi rendszerességgel írjon a „vonal alá”. 2018-ban Kemény Zsófi, Radnóti Sándor és Totth Benedek írásait olvashatták. Szívből köszönjük, hogy velünk voltak!

A munka három napig tartott. Az első nap a munka nehezen indult be, de aztán kiengedett, kilazult, és mire Au apja és a barátok elállatiasodtak a pálinkától, már annyira laza volt, hogy délután négyre magától szétesett. A második nap a munkadarabok újra összeálltak, berögződtek a mozdulatok, a tegnapi ásás és lapátolás fájdalma a három erős, Aunál jóval nagyobb férfi tagjaiban ösztönzőleg kezdett hatni, mert ami fáj, az nyilván okkal fáj, azért, hogy jelezze, ez így jó lesz. Vagy különben minek.

Ha mégsem a vénasszonyok nyarától van (a beszélgetés alatt ugyanis hirtelen kora őszből késő őszbe fordult az idő, eltelt pár [hó]nap), akkor vajon mitől lehet, kérdezte magától Au, de magának sem hitte el a kérdéseit sem, noha ő tudta a legjobban, hogy nem képes hazudni. Mitől lehet váratlanul, előzmények nélkül, mitől lehet, ha nem volt rá precedens, sem nyomasztó előjelek, mitől indulhat be a kínzó igazmondás-spirál, mitől, mitől, érdekes.

A lány még órákig beszélt Auhoz, Au pedig saját magához, hangtalanul, végül is ők maguk sem tudták, hol vannak (egyébként egy kilátóban voltak a város fölött, de ők ezt majd csak akkor tudják meg, amikor jelentősége lesz), és csak nézték a kilátást, aminek nem tudták az eredetét (hiszen nem tudták, hogy kilátóban vannak, csak egy gyökértelen, tájba ékeletlen kilátás lógott a levegőben előttük).

Au egyetértett, de nem helyeselt, hanem belőtte a győztes gólt. Amíg Berci átmászott a csocsóasztal alatt – aznap már másodszor verte meg őt Au 11-0-ra – Au végiggondolta a lehetőségeit. Rövid pillanat volt. Inkább ivott egy csillámhányást (amíg Berci még mindig a csocsóasztal alatt álló fémhordók között próbálta átverekedni magát), aztán diszkréten flörtölni kezdett egy odakeveredett norvég turistalánnyal.

Aunak szokása volt kiürülő kocsmák előtt egyedül ülni, de most megzavarták ebben. A fiú húzta maga után a barátnőjét, figyelj, téged ismerünk, a barátnőm rajong érted, minden előadásodat látta, van, amelyiket kétszer, de az nem számít, mert olyan is van, aminek a felénél eljött, hiába, nem bírta nézni, hogy szexelsz a színpadon, utolsó cseppig a példaképe vagy, csinálhatnánk egy közös képet, ugye, persze, te jó fej vagy, hogyne csinálhatnánk, ha olyan lennél, akivel nem csinálhatnánk, nem lennél a barátnőm példaképe, ez biztos, mint a... Ja, nem tudok semmi biztosat.

Az élet az olyan, hogy csak elbaszni lehet – gondolta az ágyában Aurél, a barátainak csak Au, és átfordult a túloldalára. Halálosan unta az elalvást, azt az időpazarló húsz percet, amikor egyik oldal, másik oldal, egyik oldal, has. Minek az egyik oldal, ha elaludni úgyis csak hason lehet, de azt is csak akkor, ha előtte mindkét oldalon kitapasztalta az elalvás lehetetlenségét.
Inkább felkelt, és lesétált az ötödikről két emeletet jógaórára. Még soha nem volt jógaórán. A jógabérletet az utcán találta, két és fél nappal ezelőtt a kapualjban, a temetőbe menet (a temetőről majd később, hatvanöt év múlva). A hajléktalan, akinek fel akarta vele dobni a napját, visszautasította, így aztán Au zsebrevágta a jógabérletet (hogy majd másnap leadja), mielőtt két és fél napra teljesen megfeledkezett volna róla. Természetesen éjszaka a legelvetemültebb jógastúdió sem tartott nyitva, úgyhogy leült a stúdió bejárati ajtaja elé a harmadikon.

Au egyetért Norbival, ez már nem is ugyanaz, a fíling, jaj, a fíling az hova tűnik. Bodor autója zöld, és 18-as van ráírva, a 17-es autó elromlott, pedig azt akarta, azt tudja legjobban kezelni, mert az engedelmeskedik neki, ki tudja, miért, neki a dolgok engedelmeskednek, illetve nem is a dolgok úgy általában, de a 17‑es autó igen. Talán megbirkózik a 18-assal is. Bercinek mindegy, melyik autót kapja.

Mielőtt felhúzzák a fejükre a kötelező levegőszűrő zsákot és rá a sisakot, még zordan egymásra néznek. A grimaszok, amiket a sisak alatt a teljes verseny alatt vágni fognak, nagyon hasonlók a következő múltbeli helyzetekben vágott grimaszaikhoz: amikor Au egyszer talált két mikrofont a vécékagylóban egy hosszú éjszaka után. Amikor Bodor meglátta, hogy leszerelték a hintát a farkasréti kertjükben, mert kellett a hely az anyja bonsai melegházának. Amikor Norbi azt hitte, hogy kirúgatta a matektanárát, aztán rájött, hogy őt rúgták ki. Bercinek mindig olyan az arca, mint a sisak alatt.

A verseny háromkörös.