Ha jól érzékelem, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár alapjában véve nem szeretne sokat, de azt mindenképp, hogy egyenesen és lehetőleg világosan beszéljen vele Orbán Viktor. Sőt, talán már az is megnyugtatná, ha tudna beszélni a kormányfővel. Bővebben pedig nyilván azt szeretné tudni, hogy támogatja-e programját a kormány, vagy pedig most már egy életre nyilvános és félig nyilvános vitára kényszerül Pokorni Zoltánnal, ami valószínűleg senkinek sem jó. A helyzet legutóbb oda fajult, hogy Hoffmann Rózsa levélben felajánlotta lemondását Orbán Viktornak. Az államtitkárságon ezzel kapcsolatban részleteket nem közöltek, a sajtóirodán az MTI érdeklődésére úgy tájékoztattak, hogy amíg az államtitkár személyesen nem találkozik a kormányfővel, addig mást nem mondanak az ügyben.

Nagyjából tíz évvel ezelőtt Tamás Gáspár Miklós Levél romániai barátaimnak címmel cikket írt az Élet és Irodalomba (2000. december 15.). Térségi ügyekről, a két ország kapcsolatairól szólt az írás, a közös gondolkodás lehetséges irányairól, amelyre számos reagálás érkezett, ezek többsége egyidejűleg jelent meg az ÉS-ben, valamint a bukaresti A Hét című lapban, és természetesen román nyelven is. A múlt hét végén Bukarestben konferenciát rendeztek a tíz éve megjelent cikkel kapcsolatosan.

Az Alkotmánybíróság visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a rendelkezését, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A testület álláspontja szerint az emberi méltóságot sérti, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

Búcsúzik a köztársaságtól szinte mindenki. A sajtó, a politológusok jelentős része, hogy pártszervezetekké alakítják a számvevőséget, legújabban a bíróságok, mondván, az új alaptörvény lefejezi az igazságszolgáltatást. Ez bizonyára igaz, mind, csakhogy nem tegnap kezdődött.

A hét elejének híre, hogy Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke látogatást tett a köztársasági elnöknél. A kiadott MTI-közlemény szerint a találkozó témája a formálódó új alkotmány. Paczolay ismertette az Alkotmánybíróságra vonatkozó szövegtervezettel kapcsolatos álláspontját, kifejtette, hogy a valamennyi törvényre kiterjedő utólagos alkotmányossági vizsgálat lehetősége a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka, ezért annak korlátozását ideiglenesen sem indokolt fenntartani. Schmitt Pál válaszul kijelentette: reméli, hogy az Alkotmánybíróság jogosítványai nem sérülnek - olvasható a közleményben.

Ez a cikk nem az Orbán-csomagot elemzi, megtörténik az a lap belső oldalain megfelelő szakmai hozzáértéssel. Kiindulópontja viszont kétségtelenül az.

A kormány szokatlanul hosszas halogatás után a múlt héten jelentette be a piacok és elemzők által már régóta várt korszakos strukturális reformtervét, amelynek fő célja az államadósság csökkentése és - ahogy összegeztek a bejelentők - a gazdaság új növekedési pályára állítása. Nagy jelentőségű terv, fontosságát az adja, hogy a kormányerő program nélkül nyert választásokat, a kormányalakítás óta pedig, először, épp a programnélküliség elfedésére, szimbolikus törvényhozással kábította a lakosságot, majd tehetetlenségében magánvagyonok rekvirálásába kezdett, banki különadót vezetett be, és megsarcolta a multikat.