LOSONCZ MIKLÓS

Tovább

Az eddigi cselekedetek és megnyilvánulások alapján a miniszterelnöknek és a kormánynak a rövid távú kiigazítás, ha úgy tetszik válságelhárítás vagy megelőzés és a hosszú távú, szerkezeti reformok melletti elkötelezettsége nem kérdőjelezhető meg. Az eddig bejelentett intézkedések azonban sem külföldön, sem belföldön nem váltották ki a kormány által várt pozitív hatásokat. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a konszolidációs és reformprogramot nem egyben, koherens csomag formájában hirdette meg, hanem részletekben, másik lényeges oka a stratégia hiánya.

Tovább

Tovább

Tovább

A magyar gazdaság állapota ellentmondásos. A döntően a magánszektort képviselő reálszféra a javuló európai konjunktúrát meglovagolva az exportra és a beruházásokra támaszkodva fejlődik. A reálgazdaság kedvező folyamatait veszélyeztetheti a nagy államháztartási deficit és a forint gyengülése, illetve mindennek néhány tovagyűrűző hatása. Gazdasági-pénzügyi válság nincs, rövid távon árfolyamválság nem zárható ki, de valószínűsége csekély. A reálszféra növekedési feltételei romolhatnak, és a lakosság terhei növekedhetnek (gyengülő forint, emelkedő infláció, magasabb kamatlábak stb.), ha a kormány vár az államháztartás rövid konszolidációjával és a hosszú távú szerkezeti reformokkal, bármennyire diszkreditálódott is a reform szó az utóbbi években.

Tovább

Konszenzusra van szükség a gazdaságpolitikában

Tovább

és miért nem kell félteni tőlük az országot?

Tovább

Tovább

elfogadásának néhány tanulsága

Tovább

a fiskális és monetáris politikában

Tovább

Az utóbbi hetekben a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való magyar csatlakozásról kibontakozott vitában fontos helyet foglal el az időpont lebegtetésével, illetve eltolásával kapcsolatos következmények felmérése. A jegybankelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság külső sebezhetősége kiemelkedő mértékű, az államháztartási, illetve folyó fizetési mérleghiány fenntarthatatlan, a jelenlegi trendek folytatódása akár súlyos gazdasági-pénzügyi válságot is előidézhet. Hallani olyan hazai és külföldi véleményt is, hogy a következő fejlődő piaci pénzügyi válság Magyarországról indulhat ki.

Tovább

Az euró mielőbbi bevezetése a gazdasági szereplők többségének érdeke. Ellenérdekelt - néhány, a közpénzekhez való hozzájutás feltételeinek keményedésétől tartó gazdasági érdekcsoport mellett - a mindenkori kormány lehet, mert a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) történő csatlakozáshoz népszerűtlen, a politikai racionalitásnak ellentmondó intézkedéseket kell végrehajtania. A kérdés nem az, hogy mikor kell vagy lehet bevezetni az eurót, hanem az, hogy fenntartható-e a jelenlegi helyzet államháztartási reform nélkül.

Tovább

a Stabilitási és növekedési paktum módosítása és Magyarország

Tovább

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány, azon belül a Pénzügyminisztérium (PM) között a 2002. évi kormányváltás óta változó intenzitással folyik a politikai felhangoktól sem mentes vita a monetáris és a fiskális (vagy költségvetési) politika jellegéről, mozgásteréről; egymással, valamint a magyar gazdaság adottságaival és a külső feltételekkel való összhangjáról. A vitát árnyalja, de nem dönti el a Monetáris Tanács bővítése. Az ország szempontjából nem az a fontos, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy miképpen lehetne a monetáris és a költségvetési politika összhangját helyreállítani, ezáltal a gazdaságpolitika hitelességét erősíteni. Ellenkező esetben fájdalmas lehet az árfolyam korrekciója.

Tovább

A Szovjetunió felbomlását követő időszakban az USA vált a világ egyedüli domináns katonai hatalmává. Az 1990-es évek második felében a termelékenység és ettől elválaszthatatlanul a GDP nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő ütemű bővülése az USA világgazdasági pozícióit is erősítette, azaz a katonai hatalom erős gazdasági alapra támaszkodik. A katonai erő politikai befolyássá történő konvertálására George W. Bush első elnöki ciklusában került sor a legerőteljesebben. Az amerikai elnök a második hivatali ciklusban kénytelen szembesülni a katonai hatalom alkalmazásának gazdasági és egyéb korlátaival.

Tovább

A jól működő, hosszabb történelmi múltra visszatekintő piacgazdaságokban a gazdasági szereplők autonóm módon hozzák döntéseiket. A gazdasági fejlődés irányzatait nagyszámú tényező határozza meg. A politikai szféra, azon belül a mindenkori kormány gazdaságpolitikája nem csekély mértékben alakítja az üzleti szféra működésének keretfeltételeit, befolyásolja mozgásterét. A világ egyik legjelentősebb gazdaságáról lévén szó, az amerikai elnökválasztási kampány és a választás kimenetele a világgazdaság fejlődési irányzatait is érinti. Sajátos paradoxon, hogy a választási kampányban és a gazdaságpolitikai döntésekben belgazdasági és belpolitikai szempontok dominálnak, azok azonban a globalizáció miatt a világgazdasági folyamatokra is hatással vannak. A tapasztalatok alapján a választási kampányban képviselt retorika enyhül akkor, amikor a jelölt elnökként találkozik a realitásokkal. Ezért a kampányban kifejezésre juttatott nézetek alapot adnak ugyan következtetések levonására, de azért nem árt az óvatosság.

Tovább

és néhány gazdaságpolitikai dilemmája
Tovább

A 2004. június 13-án befejeződött európai parlamenti választások elméletileg közösségi szinten az Európai Parlament összetételének módosulásán, nemzetállami szinten pedig az egyes EU-tagországok belpolitikai erőviszonyainak változásán keresztül alakíthatják a gazdasági trendeket. Az európai parlamenti választások nem eredményeztek olyan drasztikus politikai változásokat, amelyek rövid távon közösségi vagy tagállami szinten módosítanák az eddigi gazdasági fejlődési irányzatokat. Hoszszabb távon közösségi szinten nem, az egyes tagállamokban, köztük Magyarországon azonban már indokolt bizonyos közvetett gazdasági következményekkel számolni, amelyek elsősorban pszichológiai jellegűek, és nem feltétlenül jutnak kifejezésre a gazdasági folyamatokban rövid távon.
Tovább

Tovább

A pénzügyminiszter múlt heti felmentése önmagában nem oldja meg a költségvetés egyensúlyi, a devizapiac árfolyamproblémáit és a gazdaságpolitika hitelességi problémáit. A pénzügyminiszter személyénél és a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) való csatlakozás időpontjánál fontosabb az, hogy elszánja-e magát végre a kormány a szükséges államháztartási reformokra, beleértve a rövid távú költségvetési megszorításokat is, vagy ismét a politika győzedelmeskedik a gazdasági racionalitás felett, és folytatódik az eddigi "maszatolás".

Tovább
Élet és Irodalom 2020