LOSONCZ MIKLÓS

Az Egyesült Államokban 2007 augusztusában kezdődött pénzügyi válság mind több régióra és országra terjed át, azaz mindinkább globálissá válik, és egyre erőteljesebben érinti a reálgazdasági szférát. A válság Magyarországra a korábban feltételezettnél nagyobb mértékben, bár elsősorban közvetett módon, azaz a pénzügyi szférában a bankrendszer forráshiány- és az államháztartási hiány finanszírozási költségeinek emelkedésén, a forint euróhoz viszonyított árfolyamának gyengülésén, a reálszférában pedig a külső kereslet növekedési ütemének lassulásán keresztül hat.

Tovább

Magyarország tőkevonzó-képessége

Tovább

A gabonafélék (azon belül is különösen a politikailag érzékeny rizs és búza) világpiaci ára 2005 és 2007 között közel 60 százalékkal emelkedett, 2008-ban várhatóan további 36 százalékkal nő (azaz három év alatt megkétszereződik), ami némi időbeli késéssel és esetenként tompítva más élelmiszerek (hús) árában is megjelenik. Az áremelkedés elsősorban reálgazdasági okokra vezethető vissza, a spekuláció szerepe csekély. Az élelmiszerár-robbanás az égbe szökött kőolajárakkal párosulva nagyszámú fejlődő országban váltott ki társadalmi és politikai feszültségeket, amelyek tömegessé válása és terjedése újabb globális veszélyforrás lehet. A kiterjedt szabad földterületekkel rendelkező országok számára az élelmiszer gazdasági fegyverré válhat.

Tovább

avagy kommunikáció felsőfokon

Tovább

néhány tanulsága és következménye

Tovább

Az utóbbi időben a kőolaj hordónkénti ára típustól függően elérte a 120-125 dollárt, sok piaci szereplő további áremelkedést vár. A kőolaj jelenlegi magas világpiaci árát rövid és hosszú távon ható gazdasági (kereslet, kínálat, készletek, tartalék termelési kapacitások stb.) és nem gazdasági (politikai események, spekuláció stb.) tényezők alakítják. A jelek szerint a további áremelkedést a világpiaci kereslet növekedésének lanyhulása állíthatja meg.

Tovább

Az USA másodlagos jelzálogpiacán 2007 késő nyarán kezdődött pénzügyi válság és következményei, valamint a világpiaci nyers- és fűtőanyagár-emelkedések drámai erővel hozták felszínre a piaci mechanizmusok kiterjesztésén alapuló globális pénzügyi rendszer, sőt tágabb értelemben az egész globális gazdaság árnyoldalait. A válságkezelésben mind nemzetgazdasági, mind nemzetközi szinten erősödik az állami beavatkozás. A jelek szerint az állami szerepvállalás túlmutat a válságkezelésen, tágabb értelemben a pénzügyi szférán, és mindinkább szűkíti a neoliberális gazdaságpolitika mozgásterét.

Tovább

Tovább

Tovább

növekvő lakossági kockázatokkal

Tovább

Az amerikai másodlagos jelzálogpiacon 2007 nyarán kirobbant válság a pénzügyi piac más területeire is átterjedt, és a reálgazdasági szférát is fenyegeti. Ezzel párhuzamosan a magas energia- és élelmiszerárak és más tényezők hatására az inflációs nyomás is erősödőben van. A jegybanki szerepkört betöltő amerikai Fed azzal a célkonfliktussal szembesült, hogy ha a recesszió ellen hadakozik, akkor az infláció gyorsulását kockáztatja, míg az inflációval szembeni fellépés a gazdasági visszaesés valószínűségét fokozhatja. A Fed utóbbi hónapokban tett lépései a recesszió elkerülését célozzák. A pénzügyi válság, illetve az amerikai gazdaság növekedés-lassulásának vagy visszaesésének hatása alól a világ többi része sem vonhatja ki magát.

Tovább

A megállapodott piacgazdaságokban a vagyonosodást kampányszerűen nem vizsgálják. A személyi jövedelemadó-törvények mögött az a feltételezés vagy gazdaságfilozófia, illetve követelmény húzódik meg, hogy mindenki fizet, illetve mindenkinek fizetnie kell az adótörvényekben meghatározott jövedelmei után személyi jövedelemadót. Az adófizetési kötelezettség teljesítéséről, az adózatlan jövedelmek felderítéséről és megadóztatásáról természetesen az adótörvények és a büntetőtörvények is gondoskodnak. A vagyonosodás vizsgálata a felzárkózó gazdaságokban (volt szocialista és fejlődő országok) jellemző, a piacgazdaságba való átmenet során végrehajtott privatizáció során keletkezett nagy vagyonokkal, illetve a korrupcióval összefüggésben.

Tovább

Mint ismert, a nyáron az osztrák OMV megkísérelte a Mol Nyrt. feletti irányítás megszerzését. Az osztrák felvásárlási kísérletet a magyar vállalat menedzsmentje ellenségesnek tekintette és gazdasági-versenyjogi érvek alapján elutasította, miközben saját részvényvásárlással kívánta az OMV mozgásterét szűkíteni. Az Országgyűlés októberben az ellenzék támogatásával elfogadta a lex Mol néven elhíresült törvényt, amelynek célja az ország energiaellátása szempontjából jelentős vállalatok számára a felvásárlással szembeni védekezés megteremtése. Ennek a közösségi jogszabályokkal való konformitását még vizsgálni fogják. Ez az írás stratégiai megközelítésben, az ellátásbiztonság szempontjából elemzi az utóbbi hetek fejleményeit.1

Tovább

Átmeneti megingás vagy elhúzódó zavarok?

Tovább

A korábbi külpolitikai stratégia célkitűzései jó részének teljesülése nyomán a Külügyminisztérium új külkapcsolati stratégia kidolgozását kezdeményezte külső szakértők bevonásával. A kormányzaton belüli légkör kedvező ahhoz, hogy a Külügyminisztérium a külkapcsolati stratégia cél- és eszközrendszerét a magyar gazdaság adottságaihoz és külső környezetéhez, a külső mozgástér követelményeihez igazítsa. Kérdés, hogy mennyire lesz képes élni ezzel a lehetőséggel.

Tovább

Az eurónak az utóbbi hónapokban a dollárral szemben bekövetkezett erősödése és más területeken is megfigyelhető előretörése a közös valuta sikerességének fontos bizonyítéka. A képet árnyalja, hogy az euró nemzetközi pozícióinak javulása nem elhanyagolható mértékben kacsolódik az illegális tevékenységek által táplált készpénzkereslethez. Az euró további - várhatóan lassú és fokozatos - nemzetközi térnyerése a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) bővülésétől, gazdasági növekedési irányzataitól és tőkepiacainak fejlődésétől függ.

Tovább

Olaszország gazdasági növekedési üteme a legalacsonyabbak közé tartozik a 27 tagú Európai Unióban, illetve azon belül a 13 tagú Gazdasági és Monetáris Unióban (GMU). Az államháztartás hiánya és az államadósság magas, a foglalkoztatottság az utóbbi években teremtett nagyszámú új munkahely ellenére nemzetközi összehasonlításban alacsony, az olasz export nemzetközi versenyképessége gyenge. Ha a nyugdíj- és az egészségbiztosítási kiadásokat nem fogják vissza, akkor az olasz államadósság fenntarthatatlanná válik. E problémákat a csekély parlamenti többséggel rendelkező Prodi-kormány reformokkal kívánja enyhíteni.

Tovább

A magyar nemzeti valuta euróval szembeni árfolyama a február végi, március eleji 254 forint feletti szintről március 23-ig 246,75 forintra (több mint 3 százalékkal) erősödött. E mögött elsősorban külső hatás és a forint erősödésére játszó spekuláció húzódott meg, nem pedig a reálgazdasági helyzet váratlan javulása. A forint erősödése nyomán a Magyar Nemzeti Bank döntési helyzetbe kerülhet. A jelenlegi árfolyamrendszerben a magyar fizetőeszköz további felértékelődésének megakadályozása, illetve az erősödés következményeinek kezelése nehéz, de az árfolyamrendszer megváltoztatásának is jelentős kockázatai és negatív következményei lehetnek.

Tovább

A felszínen a világgazdasági helyzet kedvező. A gazdasági szereplők jelentős részének optimista véleménye szerint az amerikai gazdaság egyensúlyhiányai nagyobb zavarok nélkül enyhülhetnek, a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) növekedése 2006-ban az év eleji előrejelzéseknél gyorsabb volt, és 2007-ben tovább mérséklődhet az USA és a GMU GDP-dinamikája közötti különbség, miközben az utóbbi hónapokban a világpolitikai feszültségek is enyhültek valamelyest. Természetéből adódóan a gazdasági növekedés mellékterméke mindig valamilyen - sokszor pénzügyi - egyensúlyhiány. Ezért legyen bármilyen jó is a gazdasági helyzet, a gazdaságpolitikáért felelősök és a piaci szereplők önelégültsége több mint hiba, ilyenkor üt be a mennykő. Az utóbbi hetekben két nemzetközi fórum is foglalkozott a világgazdaságban kialakult pénzügyi egyensúlyhiányokkal.

Tovább

Tovább
Élet és Irodalom 2020