Losoncz Miklós

Hosszabb ideje a hivatalos külföldi fejlesztési hitelezés is Kína globális gazdasági és politikai ereje erősítésének szolgálatában áll. A puha feltételekkel vagy feltételek nélkül nyújtott kölcsönök keserves tapasztalatai nyomán egyrészt szigorítják a hitelnyújtási kondíciókat, másrészt a kétoldalúról a multilaterális hitelezésre kívánják helyezni a hangsúlyt, amint arra az Új Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank megalapítása utal. Míg korábban a külföldi hivatalos hitelnyújtás fő hajtóereje a kínai gazdaság nyers- és fűtőanyag-ellátásának biztosítása volt, addig jelenleg a feldolgozott termékek értékesítésének ösztönzése és külső piacokra való minél hatékonyabb eljuttatása a fő cél. 

Tovább

2015. január 25-i parlamenti választási győzelmét a szélsőbaloldali Sziriza döntően annak köszönhette, hogy kilátásba helyezte az utóbbi öt év megszorító gazdaságpolitikájának befejezését, amely az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap által Görögországnak nyújtott, összesen 240 milliárd euró pénzügyi mentőcsomag feltétele volt. Ez utóbbit a választások után fel kívánta mondani, illetve feltételeit az általa preferált elvek szerint újratárgyalni. A nagyobb bajok elkerülése érdekében ehelyett azonban a görög kormány kénytelen volt beérni a hatályos program meghosszabbításával. A gazdasági túlélés ára a Sziriza társadalmi támogatottságának lemorzsolódása, aminek nyomán kiéleződhetnek a belpolitikai feszültségek, és fokozódhatnak a gazdasági egyensúlyhiányok. 

Tovább

A 2015. január 25-i előrehozott parlamenti választásokon győztes baloldali Sziriza, amely a jobboldali Független Demokratákkal alakít kormányt, bent kívánja tartani Görögországot a Gazdasági és Monetáris Unióban. Ezt úgy tervezi, hogy véget vet a háztartásokat sújtó megszorításoknak, és tárgyal a nemzetközi hitelezőkkel az adósságszolgálati terhek csökkentéséről. A görög adósság részleges leírása és kölcsönfeltételeinek felpuhítása elfogadhatatlan a hitelező intézmények és EU-tagállamok számára. A felek racionális magatartását feltételezve a kompromisszumos megoldás, amely elkerüli a káoszt, legfeljebb az adósságszolgálati terhek további mérséklése lehet a futamidő meghosszabbítása stb. formájában, aminek azonban előfeltétele a szerkezeti reformok folytatása Görögországban.

Tovább

A kőolaj alacsony világpiaci ára és a nyugati szankciók miatt Oroszországot egyszerre veszélyezteti árfolyam-, likviditási (azaz folyamatos fizetőképességi), adósság-, költségvetési és befektetési bizalmi válság. A nyomás enyhülését rövid távon a kőolajár emelkedése és a nyugati követelések (kivonulás Kelet-Ukrajnából, az Ukrajnával szembeni viszony normalizálása) teljesítését követően a szankciók enyhítése, megszüntetése eredményezheti. Hosszabb távon a kibontakozás feltétele az orosz gazdaság nyersanyagexporttól való függőségének mérséklése, továbbá a jogállamiság meghonosítása és a korrupció visszaszorítása. E feltételeknek vagy azok egyes elemeinek teljesülése természetesen nem zárható ki, de ennek jelenleg csekély a valószínűsége. Az orosz gazdasági válság nagymértékben érinti a volt szovjet köztársaságokat, enyhébben a világgazdaságot.

Tovább

A kőolaj világpiaci árának az utóbbi négy hónapban bekövetkezett esése nyomán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) hatályon kívül helyezte alapszabályában rögzített célját, az áraknak a kínálat befolyásolásán keresztül történő stabilizálását a nemzetközi piacokon. A túlkínálat miatt a kőolajárak tartósan alacsonyak maradhatnak, sőt tovább eshetnek, ami összességében kedvező a világgazdasági konjunktúra szempontjából. Ugyanakkor az alacsony ár a bevételek csökkenésén keresztül különösen súlyosan érinthet olyan országokat, amelyek kivitelének nagy hányada kőolaj és kőolajtermék (Oroszország, Irán, Venezuela stb.). Az alacsony árak fokozzák a deflációs nyomást a fejlett országokban.

Tovább

A világgazdaság növekedési kilátásainak romlása nyomán várhatóan mérséklődő kereslet, valamint a bőséges kínálat együttes hatására a kőolaj világpiaci ára a regionális politikai feszültségek ellenére 2014. október közepén ötéves mélypontra esett. Az előrejelző intézetek és a piacok rövid távon további árcsökkenést várnak. Az alacsony ár előnyös a fogyasztóknak és a nettó importőr országoknak, hátrányos viszont a nettó kőolajexportőröknek, közülük is azoknak az országoknak, amelyek költségvetési bevételei (és ezáltal kiadásai) kiemelkedő mértékben függnek a kőolajtól. Középtávon azonban a helyzet bizonytalan, a globális konjunktúra élénkülése vagy az eseti ellátási zavarok áremelkedést válthatnak ki. A piacok rövid távon is okozhatnak meglepetést: rendszerint akkor szokott megugrani az ár, amikor a piaci szereplők többsége csökkenésre számít. 

Tovább

Azzal, hogy elutasították a függetlenséget, a skóciai szavazók olyan beláthatatlan piaci mozgásoktól és súlyos gazdasági következményektől mentették meg az Egyesült Királyságot és az Európai Uniót (valamint saját magukat), amelyek a világgazdaságba is átgyűrűztek volna. A Skócia jövőjével kapcsolatos bizonytalanság megszűnése átmenetileg kedvező gazdasági hatásokhoz vezet az Egyesült Királyságban. A várhatóan folytatódó decentralizáció nyomán ugyanakkor középtávon átalakul a brit gazdaság és államháztartás. 

Tovább

A Krím-félsziget orosz annektálása, Ukrajna területe egy részének szándékos destabilizálása, valamint az orosz támogatást élvező szeparatisták által a maláj légitársaság utasszállító repülőgépének 298 halálos áldozattal járó lelövése miatt az EU-tagállamok kormány- és államfői­ből álló Európai Tanács 2014. július végén további gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Erre válaszként Oroszország egy évre megtiltotta az élelmiszer-bevitelt azokból az országokból, amelyek korlátozásokat tartanak fenn vele szemben. Bár a szankciók mindkét félnek kárt okoznak, költségei nagyobbak Oroszországban, mint az Európai Unióban. A katonai és politikai feszültség fokozódásának és a szankciók eszkalálódásának negatív világgazdasági következményei is lehetnek. 

Tovább

Az amerikai hatóságok 2014. június 30-án súlyos büntetést róttak ki Franciaország legnagyobb bankjára, a BNP Paribas-ra az USA Szudánnal, Kubával és Iránnal szembeni szankcióinak megkerülése miatt. Az eset világszerte felerősítette a dollártól való függetlenedési törekvéseket, legalábbis a retorika szintjén. Az USA-nak a nemzetközi pénzügyi rendszerben elfoglalt domináns helyzete miatt nincsenek és belátható időn belül nem lesznek olyan devizák, amelyek alkalmasak a dollár mint kulcsvaluta helyettesítésére, funkcióinak átvételére. A világgazdasági szereplők a dollár dominanciáján alapuló nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitásában érdekeltek, de ez nem csak rajtuk múlik. 

Tovább

A Gazdasági és Monetáris Unió sikeresen túljutott az államadósság-válság akut szakaszán, amelyben az euróövezet és a közös pénz fennmaradása volt a tét. A krónikus gazdasági problémák (lassú gazdasági növekedés, gyenge hitelezés, magas munkanélküliség, különösen a válság által legnagyobb mértékben sújtott tagállamokban stb.) azonban az utóbbi években csak kismértékben enyhültek, miközben a túlságosan alacsony infláció nyomán fokozódott a defláció, azaz az árszínvonal folyamatos csökkenésének romboló hatású veszélye. Az Euró­pai Központi Bank (EKB) június elején meghozott intézkedéseinek iránya megfelelő, mértéke vitatható, rövid távon hozhatnak bizonyos eredményeket, de nem helyettesítik a tagállamok által végrehajtandó szerkezeti reformokat.

Tovább

Tovább

A május végén tartott európai parlamenti választásokon megerősödtek a populistának nevezett és az Európai Unióval elégedetlen politikai erők, de a lényegi kérdések alakításába való közvetlen beleszólásuk várhatóan korlátozott marad. Ennek ellenére az európai uniós döntéshozóknak tenniük kell az EU-ból való kiábrándultság megfordításáért. Az Európai Bizottság elnökének megválasztásával kapcsolatos huzavona az európai uniós intézmények: a Parlament és az Európai Tanács közötti hatalmi harc része, amelynek kimenetele nem csekély mértékben nyomhatja rá bélyegét az EU további fejlődésére. 

Tovább

Tovább

Tovább

Az Ukrajnában zajló politikai események és az Ukrajnával szemben követett orosz politika (a Krím-félsziget bekebelezése stb.) globális pénzügyi és gazdasági hatásai eddig viszonylag szerények, regionális következményei jelentősebbek voltak, de ez más tényezők miatt változhat. Az USA és az Európai Unió Oroszországgal szemben végrehajtott és tervezett politikai és gazdasági szankciói rövid távon várhatóan mérsékelt közvetlen eredményekhez vezetnek. Ebben szerepet játszik egyrészt az, hogy a globalizációval felerősödött kölcsönös gazdasági függőségi viszonyok miatt a szankciók következményei az azokat alkalmazó országok gazdasági szereplőit is sújtják, másrészt az EU közös fellépését nehezítik a tagállamok eltérő érdekei. Hosszabb távon Oroszország politikai és gazdasági elszigetelődése fokozódik. 

Tovább

Az utóbbi hetekben jelentős mértékben gyengült a forint euróval szembeni árfolyama. Ez részben a nemzetközi környezet romlására, de döntően inkább a Magyar Nemzeti Bank által folytatott monetáris lazításra vezethető vissza. A laza monetáris politika hasznai csekélyek, költségei és kockázatai viszont nagyok, különösen egy kis ország esetében. A nemzetközi pénz- és tőkepiaci szereplők „kockázati étvágyának” mérséklődése leértékelődési nyomás alá helyezheti a forint árfolyamát, és jelenlegi gyakorlatának feladására, monetáris szigorításra késztetheti az MNB-t. 

Tovább

Az USA másodrendű jelzálogpiacán 2007 nyarán kezdődött, majd mind­inkább globálissá vált pénzügyi válság drámai erővel hozta felszínre az ír gazdaság gyengeségeit. A súlyosabb következmények elkerülése érdekében az ír kormány 2010 novemberében a Nemzetközi Valutaalap, az európai uniós intézmények és az EU-tagállamok pénzügyi segítségét kérte. A hároméves program keretében végrehajtott, 2013 decemberében befejezettnek nyilvánított, drasztikus megszorításokon alapuló gazdasági konszolidáció eredményeként Írország visszatérhet az államháztartás pénz- és tőkepiaci finanszírozásához. Az elért pénzügyi-gazdasági függetlenség megőrzésére hivatkozva a kormány nem kívánja igénybe venni az IMF és az EU által felajánlott pénzügyi védőhálót, amely semmilyen veszteséggel nem járna, viszont pénzügyi feszültségek idején biztonságot adna.

Tovább

A skót kormány 2013. november végén Skócia jövője címmel 670 oldalas fehér könyvben (vagy inkább vaskos kiáltványban) tette közzé, hogyan képzeli el az Egyesült Királyságtól függetlenné váló Skóciát. A függetlenségről szóló népszavazást a kormány 2014. szeptember 18-ra tervezi, ha sikeres lesz, akkor 2016. március 24-én kiáltják ki Skócia függetlenségét. A függetlenség kivívásának célja nem a politikai, a kulturális vagy más alávetettség megszüntetése, hanem a skót identitás erősítése, valamint a nem túl jelentős vélt vagy tényleges gazdasági és szociális előnyök megszerzése. A skót identitás erősödésével nem tart lépést a függetlenség támogatottsága, ezért valószínű, hogy a függetlenségi törekvések elbuknak.

Tovább

Nemzeti érdekei védelmére hivatkozva Dánia többek között azzal a megszorítással ratifikálta a maastrichti szerződést 1993 májusában, hogy kimarad a Gazdasági és Monetáris Unióból, de nem akadályozza annak létrehozását. A 2000 szeptemberében tartott referendumon elbukott az euró bevezetése. A kormány által követett gazdaságpolitika ugyanakkor összhangban van az euróövezetbe való belépés követelményeivel. Dánia helyzete sok vonatkozásban megegyezik az euróövezetet alkotó országokéval. Bár sok dán vezető szerint a szuverenitás a leghatékonyabban akkor védhető, ha az ország az euróövezet tagja, az euró bevezetése valószínűleg még sokáig nem lesz napirenden.

Tovább

Az amerikai törvényhozás (a Kongresszus) két, egymással egyenrangú háza (a szenátus és a képviselőház) közötti, a republikánusok által előidézett döntéshozatali patthelyzet miatt nem fogadták el az USA következő évi költségvetését és az államadósság-plafon emelését. Emiatt nagyszámú állami intézményt kellett ideiglenesen bezárni, ami óriási károkat okoz az amerikai gazdaságnak. Az államadósság-plafon emelésének elmulasztását a gazdasági szereplők államcsődnek minősítenék, aminek nemcsak az USA, hanem az egész világgazdaság számára katasztrofális következményei lennének. A patthelyzet mögött nemcsak jogi, hanem politikai és szociológiai okok is meghúzódnak.

Tovább
Élet és Irodalom 2020