Az amerikai elnökválasztás gazdasági hatásai
A jól működő, hosszabb történelmi múltra visszatekintő piacgazdaságokban a gazdasági szereplők autonóm módon hozzák döntéseiket. A gazdasági fejlődés irányzatait nagyszámú tényező határozza meg. A politikai szféra, azon belül a mindenkori kormány gazdaságpolitikája nem csekély mértékben alakítja az üzleti szféra működésének keretfeltételeit, befolyásolja mozgásterét. A világ egyik legjelentősebb gazdaságáról lévén szó, az amerikai elnökválasztási kampány és a választás kimenetele a világgazdaság fejlődési irányzatait is érinti. Sajátos paradoxon, hogy a választási kampányban és a gazdaságpolitikai döntésekben belgazdasági és belpolitikai szempontok dominálnak, azok azonban a globalizáció miatt a világgazdasági folyamatokra is hatással vannak. A tapasztalatok alapján a választási kampányban képviselt retorika enyhül akkor, amikor a jelölt elnökként találkozik a realitásokkal. Ezért a kampányban kifejezésre juttatott nézetek alapot adnak ugyan következtetések levonására, de azért nem árt az óvatosság.
Az EP-választások gazdasági hatásai
Vannak-e még tartalékai a pótcselekvésnek?
A pénzügyminiszter múlt heti felmentése önmagában nem oldja meg a költségvetés egyensúlyi, a devizapiac árfolyamproblémáit és a gazdaságpolitika hitelességi problémáit. A pénzügyminiszter személyénél és a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) való csatlakozás időpontjánál fontosabb az, hogy elszánja-e magát végre a kormány a szükséges államháztartási reformokra, beleértve a rövid távú költségvetési megszorításokat is, vagy ismét a politika győzedelmeskedik a gazdasági racionalitás felett, és folytatódik az eddigi "maszatolás".
