Várhegyi Éva

A járványtól lebénult gazdaságok újraéledésével a fejlett világból már régen eltűnt infláció is felütötte a fejét. A vita akörül zajlik, vajon az árak tartós vagy átmeneti növekedésével kell-e számolni, hiszen ezen múlik, hogy szükséges-e beavatkozni, és ha igen, akkor milyen eszközökkel. Egyes elemzők már a stagfláció – a hetvenes években megismert – rémével riogatnak, azzal, hogy a magas inflációhoz lanyha gazdasági növekedés társul.

Tovább

Az utóbbi hetekben megváltozott a megszokott felállás: a visszafogott Varga Mihálytól a vakmerőségre hajlamos, ultralaza monetáris politikát vivő Matolcsy György vette át a költségvetési fegyelem őrzőjének szerepét. Vajon minek köszönhető a szerepcsere? Miért adta föl egyensúlyőrző attitűdjét a pénzügyminiszter, és miért kezdett aggódni a jegybank elnöke az árstabilitásért? A magyar gazdaságpolitika alakítóinak a nyilvánosság előtt zajló vitája vajon most is Orbán Viktor kettős beszédének a megnyilvánulása, miként a múltban volt, vagy a jegybank önállósulásának kifejeződése? És, ami a legfontosabb, hogyan hat az összhang látványos hiánya a gazdaság működésére?

Tovább

Kornai János: Töprengések. HVG Könyvek, Budapest, 2021, 158 oldal, 3900 Ft

A kötet önéletrajzi elemekkel átitatott írásaiban központi téma a tudósi felelősség firtatása. Kornai Jánost régóta foglalkoztatja a szocialista gazdaság reformjának kérdése. Ő nem csupán a marxizmussal (és a kommunista párttal) szakított 1956-ban, hanem a reformerséggel is, miután ráébredt, hogy nem a szocializmus reformjára, hanem más rendszerre van szükség. A Közgazdaságtudományi Intézet egymást követő politikai korszakait és a különböző eszmei áramlatokat, valamint azok fő képviselőit bemutató írásában a reformokat mereven elutasító álláspontját is felülbírálja, elismerve, hogy azok nyomán is történtek pozitív változások.

Tovább

Sokba került már eddig is a COVID-járvány okozta gazdasági válság, és a költségek jó része még csak ezután jelentkezik. Az első év gazdasági káráról a megismert mutatószámok alapján már kezd összeállni a kép. A válság hatására beindult folyamatok a jövőben várható gazdasági veszteségek természetéről és nagyságrendjéről is elárulnak valamit. A veszteségeket a megújulásnak a válság által felkínált, ám sajnálatos módon elszalasztott lehetősége is tetézi.

Tovább

Az idei év sok szempontból drámai volt, és ez alól a magyar gazdaság sem kivétel. Bár annak hanyatlása, az életszínvonal romlása és a társadalom további polarizálódása a járványból fakadó világjelenség, mértékük a válságkezelés módjától is függ. Az Orbán-kormány mulasztásai részben az ideológiájából, részben a hatalmi és a személyes üzleti érdekeit előtérbe helyező politikájából származnak. A parciális érdekek vezérelte, a leginkább rászorulókat cserben hagyó magyar válságkezelés túl azon, hogy tovább élezi a szociális feszültségeket, a gazdaság egésze szempontjából sem hatékony.

Tovább

A sok rossz mellett, ami mostanában történik velünk, egy örvendetes esemény is bekövetkezett szeptemberben. A jó hírt hozó hitelminősítő cég, a Moody’s változatlanul hagyta ugyan a magyar állam adósi besorolását, de annak „stabil” jelzőjét „pozitív kilátásúra” cserélte. A derűlátó lépés időzítése a járvány lefutását övező növekvő bizonytalanságon túl azért is meglepő, mert a pandémia gazdasági hatásainak itthoni kormányzati kezelését többnyire elégtelennek tartják az elemzők. A válságból való kilábalás mikéntje szempontjából ezért nálunk különösen fontos a kérdés, hogy a járvány elültével vajon miféle világban találjuk majd magunkat.

Tovább

A koronavírus okozta járvány megfékezésére világszerte hozott intézkedések súlyos gazdasági válságokat idéztek elő, amelyek kezelése további kormányzati beavatkozásokat igényel. A járvány terjedésének hiányos ismerete, illetve a hatások kiszámíthatatlansága eleve kérdésessé teszi e beavatkozások eredményességét. A magát NER-nek nevező rendszer eddigi működése alapján azonban azt is jó okunk van feltételezni, hogy a járvány örvén nálunk olyan intézkedéseket is meghoztak, amelyek elsősorban nem a gazdasági károk mérséklését, hanem a kormányfőhöz kötődő üzleti kör gyarapodását szolgálják.

Tovább

Tovább

A magyar bankrendszert változó mértékben és módszerrel tartja befolyása alatt a politikai hatalom. A rendszerváltást követően a bankok fokozatosan kiszabadultak a politika fogságából, ám néhány év elteltével a kormányok újra aktivizálódtak: eleinte finomabb, majd egyre durvább módszerekkel próbálták a szolgálatukba állítani őket. A kormányzati befolyás megnöveli a kockázatos kihelyezéseket, és gyengíti a bankok tőkeerejét. A bankrendszer emiatt szükségessé váló stabilizálása súlyos terhet rak a társadalomra, miközben a kockázatokat megnövelő állami beavatkozásra is módot ad, és így egyfajta ördögi kör kialakulásához vezet.

Tovább

Európa gazdaságát az „új normalitás” kísértete járja be. Másféle jelenségeket és összefüggéseket tapasztalunk, mint amiket megszoktunk. A gazdag országokban eltűnőben van a korábban rettegett infláció, többségükben a növekedés is alig érzékelhető, hiába ösztökélnek költekezésre a jegybankok negatív kamataikkal és pénzinjekcióikkal. A fejlett világban megjelent „új normalitás” azt a tévhitet kelti a magyar döntéshozókban, hogy nekik sem kell olyan „régimódi” inflációs tényezőkkel számolniuk, mint az árfolyamgyengülés, a béremelkedés vagy a hitelbőség.

Tovább

Amikor Orbán Viktor idén tavasszal újabb hat évvel meghosszabbította Matolcsy György mandátumát, egyúttal a jegybankelnök és a pénzügyminiszter konfliktusának továbbéléséhez is teret nyitott. A kormányfőnek láthatóan jól jön, hogy a gazdaságpolitika alakítói egy sor fontos kérdésben eltérő véleményen vannak, hiszen így neki sem kell elköteleződnie: hol az egyikük, hol a másikuk álláspontját húzhatja elő a nemzetközi és hazai színtereken. Az egyértelműség hiánya amellett, hogy megzavarja a gazdaság szereplőit, az ország megítélését is rontja.

Tovább

Tovább

Bár túl nagy meglepetést nem okozott, némi felháborodást azért kiváltott a minap annak a híre, hogy a Magyar Telekom eladja T-Systems nevű informatikai óriáscégét a Mészáros Lőrinc jobbkezeként ismert Jászai Gellért irányítása alatt álló 4iG-nek. A két fél abban is megállapodott, hogy a tranzakció sikeres zárásával partnerségre lépnek a nagyvállalati és közszféra telekommunikációs szolgáltatásainak értékesítésében. Az esemény újabb adalék „az üzlet az üzlet” tétel érvényességéhez. Bárkivel bármilyen alku megköthető, ha kellő ellentételezéssel jár.

Tovább

Király Júlia: A tornádó oldalszele. Szubjektív válságtörténet 2007–2013. Park Könyvkiadó, Budapest, 2019, 418 oldal, 5490 Ft

Király Júlia bevallottan szubjektív memoárja más kérdésekben is jól érzékelteti azokat a dilemmákat, amelyekkel a jegybankároknak ebben a peches terminusban szembe kellett nézniük. Akkor, amikor sorra „jöttek az önkínzó kérdések: mit nem vettünk észre, miért hagytuk, hogy így legyen” (11.). De nem csupán a kiélezett válsághelyzet légköre teszi krimiszerűen érdekfeszítővé a könyvet, hanem az is, hogy bepillantást enged a jegybanki élet rejtett világába: az MNB döntéshozatali rendszerébe, a belső konfliktusokba és vívódásokba, a politikai és szakmai támadások okozta keserűség érzésébe. Őszinte könyv – már amennyire ember egyáltalán képes lehet szembenézni saját gyarlóságaival.

Tovább

Tovább

A jövő elkezdődött: pár óra leforgása alatt az előttünk álló évtized feladatait megszabó két akciótervvel is előálltak a gazdaságunkat irányítók. Orbán Viktor kormányfő kitűzte a 2030-ra teljesítendő célokat, a pénzügyminiszter és a jegybankelnök pedig egymással versengve tette le az asztalra az ambiciózus felzárkózási terv végrehajtásához szükséges intézkedések csomagját; ki-ki habitusa szerint mert nagyot álmodni. Mindkét programban jócskán találunk megvalósításra érdemes javaslatokat, ám kétséges, hogy nyolc év más irányba mutató kormányzása után ugyanez a hatalom képes és hajlandó volna a sikerhez szükséges fordulatra.

Tovább

Nem először kapja a Magyar Narancs munkatársa a Tarnói Gizella emlékére alapított díjat, és remélhetően nem is utoljára. Most egy, a fiatal kora ellenére tekintélyes „életművet” felmutató sajtómunkásnak, Keller-Alánt Ákosnak ítélte a zsüri a gazdasági újságírásban kiemelkedőt alkotók elismerését kifejező díjat.

Tovább

Jókor lenni jó helyen – sok sikernek ez a kulcsa. A 2013–2019 közötti hat év kellemes időszak lehetett a magyar jegybankelnök számára, különösen a válságokkal terhelt megelőző évekkel összevetve. Matolcsy György sikerét a magyar miniszterelnök is elismerte, amikor úgy döntött: március elején lejáró mandátumát újabb hat évvel meghosszabbítja. Az első ciklus vége így is alkalmat teremt rá, hogy értékeljük eddigi elnöki tevékenységét: a vezetése alatt folytatott monetáris politikát, valamint egyéb, a jegybanki feladatokhoz nem kötődő, ám közérdekű megnyilvánulásait.

Tovább

Két év telt el azóta, hogy a magyar kormányfő versenyképességi fordulatot hirdetett meg. Az ennek érdekében hozott intézkedések eddig főként az adó- és jövedelempolitikára, továbbá a bürokráciacsökkentésre korlátozódtak, pedig pusztán a szűken értelmezett üzleti környezet javításával nem érhető el áttörés. Ehhez olyan intézményi változásokra is szükség volna, amelyek a fennálló politikai rendszer megtagadását igényelnék.

Tovább

A politikai hatalom közvetlen befolyása alól három évtizede kiszabadított magyar bankrendszer mára újból a politika fogságába került. Míg a szocialistának nevezett tervgazdaságban egy (tév)eszmének rendelték alá a működését, most egy szűk, ám a politika legfelső szintjéről irányított gazdasági érdekcsoport szolgálatába állítják. A következmények azonban hasonlóak: a gúzsba kötött bankszektor most sem a társadalom egészének, hanem csupán egyes szeleteinek a gyarapodását szolgálja.

Tovább
Élet és Irodalom 2021