Sándor Judit jogász, bioetikus 1993 óta tanít a budapesti Közép-európai Egyetemen, ahol 2004-ben kapott full professori kinevezést. 2004–2005‑ben az UNESCO bioetikai részlegét vezette Párizsban. 2005 őszén megalakította a CEU-n belül a Bioetikai és Jogi Központot (CELAB). 18 európai kutatási konzorciumban vett részt, 11 könyve jelent meg bioetikai és emberi jogi témákban. 2019 őszén az Európai Kutatási Tanács legnevesebb kutatási pályázatán nyert hatéves támogatást egy négyfős nemzetközi kutatócsoporttal. Eddig közel 1000 mester-, illetve doktori képzésben részt vevő diákot tanított. Miközben a CEU-val kényszerűen Bécsbe készül, a bioetika legizgalmasabb kérdéseire keres válaszokat.  

Öntjük a labdarúgásba a százmilliárdokat, és nem vesszük észre, hogy ezek szakszerűtlen felhasználása most már abszolút kontraproduktív, ahogy a többi látványsportágban is az, írta Facebook-oldalán Hrutka János. Eredményeink itt sem rosszabbak, mint a Pisa-teszten, vetettük fel. A volt válogatott játékos, majd játékosügynök, üzletember, most a Footgolf Szövetség elnöke és tévés kommentátor úgy látja, a sportban minden adott lenne a felzárkózáshoz, ha nem vakvágányon keresnénk a jó irányt.

A nyílt önkény felé fordult és már nem reformálható az Orbán-rendszer. Az Eötvös Károly Intézet igazgatója, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára úgy látja, hogy a radikális váltáshoz, az újabb jogállami forradalomhoz a jelenlegi rendszer építőivel is ki kell egyezni. Ehhez be kell majd látniuk nekik is, hogy a NER halott. A legújabb jogi válságtünetek közül a Borkai-ügy és Trócsányi László brüsszeli kudarcát illetően az ügyvédség, Handó Tünde távozása miatt a bíróságok helyzete indokolja a szkepszist.

Szomorúnak, sőt, tragikusnak tartja a magyarországi helyzetet Paul Lendvai, akinek most, 90 éves korában jelenik meg nálunk a 18. kötete. Úgy látja, a rendszer annyira betonbiztos, hogy lényegében Orbán Viktor egészségi állapotától függ a sorsa. Hozzáteszi azonban, hogy a történelmet gyakran forgatják meg a véletlenek. Most nálunk azt látni, hogy grasszál a butaság és a provincializmus, és mint minden politika, ez is talál kiszolgálókat, miközben százezrek hagyják el az országot. Tartani lehet tőle, hogy köztük – már megint – a jövő Nobel-díjasai. Nem akarja a világot megváltoztatni, de az ostobaság, a rasszizmus és a gyűlölet ellen továbbra is fel fog lépni.

A harmadik kormányban kap gyors sikerrel nem kecsegtető megbízást. Ráadásul lényegében egymást kizáró oldalakon dolgozhat. Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc regnálása alatt hajléktalanügyi miniszteri biztos volt, az Orbán-kormányban a cigányság felzárkóztatásának ügyét bízták rá miniszterelnöki megbízottként. Stratégiája van, de programot nem hirdet. Csapatával improvizálni fog. Emberei odamennek az első ütemben kiválasztott harminc településre, és eldöntik, mi az, amivel segíthetnek. Tapasztalat és nem teória alapján. Még háromszáz hely szerepel a tervekben. Vecsei Miklósnak, aki a Máltai Szeretetszolgálat alelnökeként vállalta ezt a megbízást, sajátos tapasztalatai is vannak. Hat gyereke közül az első, egy örökbefogadott fiú, cigány, mozgássérült és enyhén értelmi fogyatékos. Őt például ki kellett venni az integrált iskolából, annyira nem szerette.

A magyar kulturális elit tíz év alatt alig változott. Igaz ez a személyi összetételére, de arra is, hogy önbesorolása szerint jellemzően baloldali. Ez derül ki a Medián közvélemény-kutató által az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának megrendelésére készített újabb felmérésből. A kérdezettek 458 fős mintájának tagjai a tudományos és kulturális intézmények (egyetemek, színházak, múzeumok, médiumok stb.) vezetőiből, a legrangosabb tudományos és művészeti díjak birtokosaiból, valamint a tudományos és a művészeti akadémiák tagjaiból kerültek ki. A reputációs rangsorokat az „Ön véleménye szerint ki a mai magyar kulturális élet 5 legkiemelkedőbb, élő alakja?” kérdésre adott válaszokból állították össze. A kutatást Kristóf Luca, az MTA TK Szociológiai Intézetének főmunkatársa vezette, aki rengeteg kísérő interjút is készített a felmérés közegében. Ezekről és az ilyen listák érvényességéről is kérdeztük.

A bírósági rendszert szisztematikusan meg akarja törni a magyar kormányzat, de az igazságszolgáltatáson belül lényegében egyedüliként az még tartja magát, állítja Bárándy Péter ügyvéd, a terület egykori minisztere. Ezzel együtt szerinte lehetetlenség arra számítani, hogy a bírói függetlenség tartósan ellenállhat a hatalom nyomásának. A testület függetlensége nem abszolút, a társadalomtól például nagyon is függ. Ez pedig nem érzékeli, mi történik vele, ezért hagyja is. Mint a béka, amelyet szép lassan megfőznek. Csakhogy a főtt békaság irreverzibilis állapot. Eljutottunk oda Bárándy szerint, hogy csak förtelmes vége lehet ennek.

A romák elvesztegettek 25 évet azzal, hogy elhitték, a kisebbségi önkormányzatiság jelenti számukra a megoldást. Setét Jenő szerint azonban azoknak a cigány embereknek, akik közéleti befolyásra akarnak szert tenni, a helyi önkormányzatokba kell bejutniuk. Csakhogy jelenleg a tíz legnagyobb roma közösség tagjai nem rendelkeznek egyetlen helyi mandátummal sem. Az Idetartozunk Egyesület vezetője úgy látja, a roma közélet gyenge, rosszul teljesít, 2010 után pedig különösen sokat veszített. 

Kulturális antropológia szakon végzett az ELTE-n, a City University of New Yorkon szerzett doktori diplomát számtalan tanulmány után publikált két könyvet, oktatott számos egyetemen, de saját meglátása szerint tanulni igazán 2009-ben kezdett, amikor negyedmagával megalapította A Város Mindenkié csoportot. Ebben mindmáig együtt dolgoznak hajléktalan emberek, illetve a lakhatási válság kárvallottjai és a szövetségeseik. Udvarhelyi Tessza 38 éves korára öt komoly szervezetet indított útjára és segített megőrizni. Mint ilyen nagyon sikeresnek, a hosszabb távú célokat tekintve viszont inkább sikertelennek tartja munkáját. Eggyel több ok arra, hogy semmit ne adjon fel, de hamarosan akár új dolgokba is kezdjen.

A nemrég elhunyt Demján Sándor kiemelkedő vállalkozói képességével óriási vagyont hozott létre. A West Endtől a Művészetek Palotájáig tekintve jól látható, mit teremtett. De öröksége ennél sokkal gazdagabb. Utódainak tovább kell vinniük például egy szervezetet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét, amelynek különleges rangot adott. Tette ezt úgy, hogy magát a szakmát, a vállalkozói világot, annak kultúráját nem övezi nagy megbecsülés az országban. Demján munkáját, alapítványait, karitatív és kulturális elkötelezettségét annál inkább. Ő maga úgy tartotta, hogy ahol a politika kezdődik, az erkölcs véget ér. Egyik legközelebbi munkatársát, Dávid Ferencet kérdeztük Demjánról és arról, mi jöhet utána. (A cikk elkészülte után jelentették be, hogy Dávid Ferenc közös megegyezéssel távozik posztjáról. Az okokról kérdeztük, de egyelőre nem nyilatkozik – A szerk.)

Létezhetne-e 1968 Nyugat-Európája és Amerikája nélkül a női egyenjogúság mai szintje, az egyetemi kreditrendszer, és elképzelhető lenne-e, hogy magyarázatra szorul, sőt, törvénybe ütközik, ha apjuk, anyjuk, pláne a tanár megpofozza a gyerekeket?

Nálunk is történt akkor egy s más. Tizenkétezer katonánk bevonult Csehszlovákiába, ezzel is hozzájárulva a szocializmus megreformálhatóságával kapcsolatos illúziók felmorzsolódásához. De a gazdasági reformok, az új mechanizmus azért beindult. Jött a Coca-Cola, az Omnia kávé és a Turó Rudi is. Hogyan keletkezhetett ez a Rudi Dutschkétól a Turó Rudiig húzódó, enyhén szólva is szakadozott ív? – kérdeztük az 1968 Magyarországon című könyv társszerzőjét, a budapesti Metropolitan Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakának vezetőjét.

Az általa indított mezőgazdasági vállalkozások Borsodban és Hevesben nem kevés mélyszegénységben élő embernek teszik lehetővé az értelmes munkát, és már most is kenyérhez segítik őket. Többé-kevésbé mindenét erre költi Juhász Zoltán. Úgy gondolja, akár egymillió embert is elérhetne a módszerével, amelyet átfogó képzéssel indít, és amely önfenntartó szövetkezetekig jutna el, de ehhez ő és a segítői nem elegendőek. Egyébként a forradalom híve, de azt egészen új, XXI. századi, mondhatni, adminisztratív úton képzeli el.