Szále László

Tovább

Tovább

Mohai V. Lajos: Tintaceruza a sörösládában. A város és söre – Próza és esszé.  Prae.hu Kiadó, Budapest, 2020, 89 oldal, 3800 Ft

A sokszólamúságra csak egy magyarázatot találok – ha kell egyáltalán magyarázat –: hogy ezek mind előtanulmányok a nagy műhöz. Próbafejezetek, stílusgyakorlatok. Készülődés. Regényépítés. Megállnak önmagukban is – mint mondjuk, Munkácsynak sokszor a végleges képnél is frissebb, eredetibb tanulmányrajzai –, de mégiscsak eszközök a végső hang, kifejezés, formakompozíció megtalálásához.

Tovább

Romsics Ignác hetvenéves. A történészprofesszor könyvei rendre nagy sikert aratnak az olvasók körében, ám méltatlan támadásokat is el kell szenvednie miattuk, s ami különös: „jobbról” is, „balról” is. Kifejti véleményét az emlékezetpolitikai indoktrináció aggasztó mai tüneteiről – az utcanévcsatáktól a szoborháborúkig – s a nemzeti múlt újragondolásának és újraírásának politikavezérelt, megosztó jellegéről, ami szembemegy a nemzeti emlékezetpolitika igazi céljával: a politikai közösség egymással viaskodó két nagy tömbjének a közelítésével. Az akadémikussal Szále László beszélget.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Az egykori Vidám Park helyén épül a Pannon Park, amely fölött most ugyancsak sötét fellegek gyűlnek, pedig a tervek szerint ez lehetne az ország legvidámabb és legegészségesebb szabadidőparkja. Zöld beruházás, család- és élőlénybarát kulturális létesítmény, jó esetben önfenntartó. Biodómja szabályozható klímájával a látogatókat is védi a rossz időjárástól meg a közeli Hungária körút zajától és szennyezett levegőjétől, és az állatokat is. Sokba kerül? Nagyon sokba. Annyiba, mint bármely, milliókat szolgáló, nagy létesítmény…

Tovább

Jó ötven éve kutat, ír és tanít, legjobban a történettudomány érdekli, annak függetlensége, szakszerűsége, hitelessége – és társadalmi haszna. Témáit illetően leginkább az újkori magyar történelem jelenségei és szereplői izgatják, azon belül is kitüntetetten Trianon előzményei és következményei – nemcsak politikai síkon, hanem gazdasági, szellem- és mentalitástörténeti szempontból is. Közmondásosan tömören – olykor élesen, mégis árnyaltan – fogalmaz, rövid válaszait tovább firtató kérdéseimre nemegyszer csak annyit mondott: aki többet akar tudni, olvassa el a könyveiben.

Én is csak ezt javasolhatom.

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Tovább

Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon. Szerkesztette Hajnáczky Tamás. Gondolat Kiadó, Budapest, 2019, 354 oldal, 3500 Ft

A muzsikus cigányok magasrendű tudásukkal külön kasztot képviselnek a roma – és a magyar – társadalomban. Nem ismerek más népcsoportot, amely egy adott képesség dolgában ennyi tehetséget tudna felmutatni, mint a muzsikus cigányság a zenében. Nyilván nem csak a tehetség a titok, legalább annyira a tanulás, amire kisgyerekkoruktól kezdve az apák veszik rá – sokszor nem éppen píszí módszerekkel – fiaikat. Hogy a vonóval együtt kenyeret is adjanak a kezükbe. Ez rendben is volna, hisz ki vitatná, hogy a cigányság felemelkedésének a kulcsa a tanulás. Ám a muzsikus cigányokra ez mintha mégsem lenne teljesen igaz. Hiába tanultak, hiába tudnak…

Tovább

Tovább

Tovább

Az embereket szenvedélyesen érdekli a „mi történt”, de majdnem annyira az is, hogy „mi lett volna, ha” másképp történik. Nem csak a történelemben. Hányszor gondoljuk: mi lett volna, ha nem írjuk meg azt a levelet. Ha megkérjük annak a lánynak a kezét. Ha „nem veszem el anyátokat”. Ha akkor kipakolok. Ha akkor nem pakolok ki. Ha Rómeó idejében megérkezik a sírboltba. Ha a kapufáról befelé pattan a labda. Ha nem esik ki a szög a királyi ló patkójából... Az amatőr múltkutatók az ilyesmitől lázba jönnek, a profi történészek inkább idegenkednek tőle. De nem mindig tudják megállni ők sem a meg nem történt történelem faggatását.

Tovább

Tovább

Magyarország legrégibb polgármesterét 1990-es megválasztása óta hatszor újraválasztották. 1990-ben függetlenként 83 százalékkal, 2014-ben ugyancsak független jelöltként 87,5 százalékos többséggel. Előtte 25 évig a település tanácselnöke volt. Ez összesen ötvenhárom év egy település élén. Valószínűleg nemcsak itthon, hanem a világon is egyedülálló teljesítmény. A magyar önkormányzati rendszer 1990-ben az egyik legjobbnak, legkorszerűbbnek számított Európában, ma már csak árnyéka önmagának. A sokat megélt polgármester talán tudja: miért? S hogy kinek jó ez?

Tovább
Élet és Irodalom 2021