Bihari Péter

Ketten egy új könyvről – Rainer M. János: Századosok. Osiris Kiadó–OSZK, Budapest, 2018, 404 oldal, 3980 Ft

Elmondható, hogy a Századosok társadalomtörténetként nagyon egyben van, az olvasó végigkövetheti a csoport képviselőinek jellegzetes pályaívét. Rainer kifejezetten empatikusan ír, a rá jellemző finom, megértő irónia élvezetes olvasmánnyá teszi a kötetet. Ha azonban a szerző mentalitástörténetet is szeretett volna írni – s úgy érzem, hogy igen –, akkor az nem sikerült, mert nem sikerülhetett. Nincsenek hozzá megfelelő források, illetve tulajdonképpen csak negatív értelemben. Az állambiztonsági iratok jórészt valótlan, képzelt állításokat, ráfogásokat tartalmaznak, az önéletrajzok csekély értékéről volt már szó – akkor mi marad? Alig valami, mert e csoport, sőt e nemzedék tagjai nagyon vigyáztak arra, hogy ne beszéljenek feleslegesen és ne hagyjanak nyomokat.

Tovább

A placebo olyan anyag vagy eljárás, amely az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket, ám valójában nem bír az e változásokhoz szükséges specifikus hatással. Nagyjából ez érvényes arra a Nemzeti Versenyképességi Tanács asztalára letett, 180 pontos javaslatcsomagra, amellyel a Magyar Nemzeti Bank kíván új lendületet adni a hosszú távú gazdasági felzárkózási folyamatnak. A párhuzam annyiban – remélhetőleg – pontatlan, hogy a placebót alkalmazó orvos tudja, hogy a beadott szer a kívánt hatások elérésére alkalmatlan. Az alábbiakban következő szubjektív reflexiók néhány kiemelt részterület, valamint az MNB kompteneciahatárainak figyelembevétele alapján értékelik a jegybank javaslatcsomagját.

Tovább

Gyurgyák János: Európa alkonya? Utak és tévutak az európai történelemben és politikában. Osiris Kiadó, Budapest, 2018, 328 oldal, 3980 Ft

Eszmetörténeti trilógiájának befejezése után Gyurgyák megelégelte a magyar témákat, de fontos és aktuális tárgyat keresett újabb vizsgálódásainak, így jutott el az Európa-problémához. A mű hat fejezetéből négy most is eszmetörténeti jellegű: az „európaiság” mibenlétét, az európai identitást, továbbá a németek és az oroszok Európához való viszonyát kutatja. Találunk még egy köztörténeti jellegű fejezetet a kontinens XX. századi problémáiról, valamint egyet az Európai Unió dilemmáiról. Úgy tűnik, ez a sokféle téma nagyon lazán kapcsolódik egymáshoz; szinte három vagy négy könyvet forgatunk, avagy inkább tanulmánykötetről beszélhetünk. Gazdag, ám zavarba ejtően sokszínű, mondhatnánk pozitívan; elég eklektikus, mondhatnánk negatívabban.  (Talán nem véletlen, hogy a kötet végén nem találunk összefoglalást.)

Tovább

Kunt Gergely: Kamasztükrök. A hosszú negyvenes évek társadalmi képzetei fiatalok naplóiban. Korall Kiadó, Budapest, 2017, 456 oldal, 3900 Ft

Kunt szerint a holokausztra a nem zsidó kamaszok „döntően passzivitással és érdektelenséggel, morális közönnyel reagáltak”, „a zsidók elleni atrocitásokat a háború brutalitásával hozták összefüggésbe”. De a nyilasuralmat egyértelműen elítélték, a látható terrort elutasították. „Ez igazán terrorizmus. Az emberek már szinte várják, hogy jöjjenek az oroszok, mert már egészen felborult a rend” – írta az addig zsidóellenes Molnár Margit. „Ha van isten (irgalmas és igazságos) az égben, akkor ezt nem tűrheti” – tette hozzá a mélyen katolikus Császár Gyula, aki félt, hogy az isteni bosszú nem csak a nyilasokat, de általában a magyarokat is elérheti.

Tovább

Sz. Bíró Zoltán: Az elmaradt alkotmányozás
Blutman László: A rejtélyes tiszaeszlári per
Varga László: A csepeli csoda
Müller Rolf: Az erőszak neve: Péter Gábor

Tovább

Tovább

Ketten egy új könyvről - Romsics Ignác: Magyarország története. Kossuth Kiadó, Budapest, 2017, 544 oldal, 6990 Ft

Először azt hittem, rosszul látok, valami tévedés történt, mert nyomát sem találtam a dualizmus belpolitikai küzdelmeinek, 67-esek és 48-asok évtizedes, a parlamentet gyakran, az országot esetenként megbénító konfliktusainak. Meglepetésemből felocsúdva és tovább olvasva láttam, hogy nincs tévedés, hiszen a Horthy-kor belpolitikája is teljesen kimaradt, ez tehát tudatos döntés. Leegyszerűsítve: nem csak Bánffy Dezső és Széll Kálmán maradt ki, de Wekerle Sándor és Tisza Kálmán is – a későbbi korból nem csak Huszár Károly vagy Darányi Kálmán, hanem Gömbös Gyula is hiányzik. És Lamberg szívében nincs kés, sem Latour nyakán kötél, Teleki Pál nem lett öngyilkos, Nagy Imre és kormánya pedig nem lépett ki a Varsói Szerződésből. A kérdés: lehet-e így (is)? Jó, mondhatjuk, hogy „fecseg a felszín…”, sok név nyugodtan kihagyható (Torgyán, Medgyessy stb.), a válaszom mégis az, hogy semmiképpen; meggyőződésem, hogy Tisza és Gömbös nélkül, az obstrukció vagy az 1905-ös kormányzati válság nélkül nem állhat meg magyar történeti szintézis. Főleg az a szintézis nem, amelyik (mint idéztük) az állami politika bemutatását tartja a kötet gerincének.

Tovább

Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták
Astrid Lindgren: Háborús napló 1939–1945
Szabad György: Aradtól az Országgyűlésig
Ormos Mária: Remények és csalódások

Tovább

Lőrinc László: Életmódtörténet

Ablonczy Balázs: Keletre, magyar!

Feitl István (szerk.): Kérdések és válaszok

Peter Unwin: Nagyhatalmi játszmák, 1956

Tovább

Ketten egy új könyvről - Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom. Osiris Kiadó, Budapest, 2016, 188 oldal, 3480 Ft

Műfaja szerint „bevezetés” ez 1956 megismeréséhez, de joggal mondhatnánk szintézisnek, egyetemi tankönyvnek, problémacentrikus összefoglalónak, sőt képeskönyvnek is. Nagyon jó érzés kézbe venni a szép és elegáns kötetet; a 85 kiváló minőségű fekete-fehér fotó kiválasztása Demeter Zsuzsa képszerkesztő munkáját dicséri. A tizenegy fejezetből egyetlen egy összegzi a forradalom eseménytörténetét, szűk harminc oldalon, ami az egész műnek nem egészen egyötöd része. Vélhetően ez szolgál a legkevesebb újdonsággal vagy eredeti megközelítéssel – bár kettőre azért felfigyeltem...

Tovább

Szent-Iványi Domokos: Vissza­te­kin­tés 1941–1972. Szerkesztette Sze­kér Nóra és Kodolányi Gyu­la. Magyar Szemle Könyvek, Bu­da­pest, 2016. 844 oldal, 5800 Ft

 A memoár végig érdekes, bár elég ritkán lebilincselő. Érdekes, mert a szerző rendkívül tehetséges, sokoldalú, széles látókörű, hat nyelven tudó, világlátott ember, ráadásul jó társalgó, jó sportoló, az ifjabb és az idősebb hölgyeknek egyformán nagy barátja. Szenzációkat ennyi évtized után nem érdemes várni – azért sem, mert kéziratát a nagy C. A. Macartney bedolgozta a saját két kötetes művébe (October Fifteenth), amelyből viszont Szent-Iványi idéz hosszabb részeket. 

Tovább

Deák István: Európa próbatétele

Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban 1941–1944

Standeisky Éva: Demokrácia negyvenötben

Andrási Andor: Levelek a túlvilágra

Tovább

A vezető piacgazdaságokban az 1980-as évektől  jelentősen csökkent az átlagos adókulcs , csökkent az adósávok száma, de egykulcsos adórendszer sehol nem jött létre. Az óvatosságot nem közgazdasági elvi-elméleti megfontolások, hanem az egykulcsos adóval járó jelentős jövedelemátrendeződés túlzott társadalmi, politikai kockázatai magyarázhatták.

Tovább

Hahner Péter: Államférfiak. Fouché és Talleyrand párhuzamos életrajza. Osiris Kiadó, Budapest, 2015. 788 oldal,3980 Ft

Tovább

Jörg Baberowski: Felperzselt föld. Sztálin erőszakuralma. Fordította Győ­ri László. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2015. 599 oldal, 5990 Ft

Tovább

Gervai András: Titkos Ma­gyar­or­szág. „Célszemély”: a társadalom. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2015. 356 oldal, 3500 Ft

Tovább

Roger Crowley: Tengeri birodalmak

Alma Hannig: Ferenc Ferdinánd

Hajdú Tibor–Pollmann Ferenc: A régi Magyarország utolsó háborúja 1914–1918

Wolfgang Petritsch: Bruno Kreisky 1911–1990

Tovább

Ken Follett: Az örökkévalóság küszöbén. Évszázad-trilógia 3. Fordította Bihari György és Sóvágó Katalin. Gabo Kiadó, Budapest, 2014. 1224 oldal, 4990 Ft

Tovább

Florian Illies: 1913. Az évszázad nyara

Ernst Jünger: Acélzivatarban

Annette E. Dumbach–Jud Newborn: Sophie Scholl és a Fehér Rózsa

Anne Applebaum: Vasfüggöny

Tovább

Napjainkban, a századik évforduló közeledtével újult erővel lángolnak fel a Nagy Háború okait firtató viták. A közelmúlt viszonylagos konszenzusát felrúgva a történészek mintha újrakezdenék a háborús felelősségről szóló csatáikat. 

Tovább
Élet és Irodalom 2018