Bihari Péter

Tovább

Nem egy újabb zsidó szenvedéstörténeten akartam végigvezetni az olvasót, nem egy, a magyar jellemben, néplélekben rejtőző állandó tulajdonságot akartam feltárni. A különböző korokban előforduló antiszemita megnyilvánulásoknak sokféle okuk lehetett. Azonban aligha véletlen, hogy modern történelmünk sorsfordulóinál, oly sok kudarcos nekirugaszkodás, majd újabb csalódás nyomán a zsidót, mint a „kéznél lévő idegent” rendre megtalálták. S ebben a mindenkori politikai elit készségesen közreműködött. Elég Bibót elővenni, hogy világos magyarázatot kapjunk az „eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem” vagy éppen „a kelet–európai kisállamok nyomorúsága” kérdésében. Bibónál – nagyon leegyszerűsítve – arról van szó, hogy a társadalomfejlődés megreked a rendi–hierarchikus szinten, nem engedi a polgári társadalom és a polgári értékek megerősödését. Mindezek következtében kifejlődik a „feudális, arisztokratikus és uralmi szellemmel telített antidemokratikus nacionalizmus torz képződménye”. (Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után, 1948)   

Tovább

Minden kétséget kizáróan 1948 óta íródó történetének legnagyobb horderejű átalakulását éli a Budapesti Corvinus Egyetem. A kinyilvánított cél a világszínvonal, amely méltán számíthat minden hazájának eredményeire büszke laikus és szakmabeli rokonszenvére. A komplex átalakítási folyamat magában foglalja a külföldi hallgatók és oktatók számának érdemleges növelését, a kétnyelvű képzés kiterjesztését, az állami ösztöndíjak helyébe lépő Corvinus-ösztöndíj meghirdetését, nagyobb szabadságfokot a dolgozói jövedelmek meghatározásakor.

Tovább

Az ÉS könyve októberben – Romsics Ignác: Erdély elvesztése 1918–1947. Helikon Kiadó, Budapest, 2018, 456 oldal, 4999 Ft

A mű leghangsúlyosabb – mintegy 220 oldalas – része természetesen az 1918 ősze és 1920 tavasza közötti időszak, az „impériumváltás stációi”, amelynek során a magyar politika minimális és folyamatosan szűkülő mozgástérrel rendelkezett. A Székelyföldről származó Ugron Gábor már 1918. november 11-i magánlevelében azt írta: „összeomlik minden”, és „Ebből már nem lehet kimászni, szegény Károlyi hiába erőlködik”. Elkerülhetetlenül előkerül a hadsereg bomlásának és újjászervezésének kérdése, Linder Béla hadügyminiszter szerepe (a bomlást „nem Linder rendelete idézte elő, de kétségkívül az is elősegítette” – írja Romsics) és a Károlyi-kormány felelőssége vagy felelőtlensége. Nem mellékes dologról van szó, mert az ismét hivatalossá szervesülő jobboldali mantra ebben jelöli meg Nagy-Magyarország „elvesztésének” legfőbb okát; ezért (is) kellett a „honáruló”, de legalábbis naiv és gyöngekezű egykori miniszterelnök szobrát eltávolítani a Parlament mellől. S éppen ezen a(z egyetlen) ponton nem tudok teljesen egyetérteni a szerzővel, amikor leszögezi: „A román hadsereg előrenyomulása és a román nemzeti tanácsok és gárdák helyi hatalmi törekvései egyre nyilvánvalóbbá tették a magyar kormány legnagyobb hibáját: elmulasztották [így!] egy ütőképes nemzeti hadsereg gyors felállítását”. Ez elég világos és egyértelmű állásfoglalás, amelyet viszont éppen az általa idézett források egyszerűen nem támasztanak alá.

Tovább

Ketten egy új könyvről – Rainer M. János: Századosok. Osiris Kiadó–OSZK, Budapest, 2018, 404 oldal, 3980 Ft

Elmondható, hogy a Századosok társadalomtörténetként nagyon egyben van, az olvasó végigkövetheti a csoport képviselőinek jellegzetes pályaívét. Rainer kifejezetten empatikusan ír, a rá jellemző finom, megértő irónia élvezetes olvasmánnyá teszi a kötetet. Ha azonban a szerző mentalitástörténetet is szeretett volna írni – s úgy érzem, hogy igen –, akkor az nem sikerült, mert nem sikerülhetett. Nincsenek hozzá megfelelő források, illetve tulajdonképpen csak negatív értelemben. Az állambiztonsági iratok jórészt valótlan, képzelt állításokat, ráfogásokat tartalmaznak, az önéletrajzok csekély értékéről volt már szó – akkor mi marad? Alig valami, mert e csoport, sőt e nemzedék tagjai nagyon vigyáztak arra, hogy ne beszéljenek feleslegesen és ne hagyjanak nyomokat.

Tovább

A placebo olyan anyag vagy eljárás, amely az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket, ám valójában nem bír az e változásokhoz szükséges specifikus hatással. Nagyjából ez érvényes arra a Nemzeti Versenyképességi Tanács asztalára letett, 180 pontos javaslatcsomagra, amellyel a Magyar Nemzeti Bank kíván új lendületet adni a hosszú távú gazdasági felzárkózási folyamatnak. A párhuzam annyiban – remélhetőleg – pontatlan, hogy a placebót alkalmazó orvos tudja, hogy a beadott szer a kívánt hatások elérésére alkalmatlan. Az alábbiakban következő szubjektív reflexiók néhány kiemelt részterület, valamint az MNB kompteneciahatárainak figyelembevétele alapján értékelik a jegybank javaslatcsomagját.

Tovább

Gyurgyák János: Európa alkonya? Utak és tévutak az európai történelemben és politikában. Osiris Kiadó, Budapest, 2018, 328 oldal, 3980 Ft

Eszmetörténeti trilógiájának befejezése után Gyurgyák megelégelte a magyar témákat, de fontos és aktuális tárgyat keresett újabb vizsgálódásainak, így jutott el az Európa-problémához. A mű hat fejezetéből négy most is eszmetörténeti jellegű: az „európaiság” mibenlétét, az európai identitást, továbbá a németek és az oroszok Európához való viszonyát kutatja. Találunk még egy köztörténeti jellegű fejezetet a kontinens XX. századi problémáiról, valamint egyet az Európai Unió dilemmáiról. Úgy tűnik, ez a sokféle téma nagyon lazán kapcsolódik egymáshoz; szinte három vagy négy könyvet forgatunk, avagy inkább tanulmánykötetről beszélhetünk. Gazdag, ám zavarba ejtően sokszínű, mondhatnánk pozitívan; elég eklektikus, mondhatnánk negatívabban.  (Talán nem véletlen, hogy a kötet végén nem találunk összefoglalást.)

Tovább

Kunt Gergely: Kamasztükrök. A hosszú negyvenes évek társadalmi képzetei fiatalok naplóiban. Korall Kiadó, Budapest, 2017, 456 oldal, 3900 Ft

Kunt szerint a holokausztra a nem zsidó kamaszok „döntően passzivitással és érdektelenséggel, morális közönnyel reagáltak”, „a zsidók elleni atrocitásokat a háború brutalitásával hozták összefüggésbe”. De a nyilasuralmat egyértelműen elítélték, a látható terrort elutasították. „Ez igazán terrorizmus. Az emberek már szinte várják, hogy jöjjenek az oroszok, mert már egészen felborult a rend” – írta az addig zsidóellenes Molnár Margit. „Ha van isten (irgalmas és igazságos) az égben, akkor ezt nem tűrheti” – tette hozzá a mélyen katolikus Császár Gyula, aki félt, hogy az isteni bosszú nem csak a nyilasokat, de általában a magyarokat is elérheti.

Tovább

Sz. Bíró Zoltán: Az elmaradt alkotmányozás
Blutman László: A rejtélyes tiszaeszlári per
Varga László: A csepeli csoda
Müller Rolf: Az erőszak neve: Péter Gábor

Tovább

Tovább

Ketten egy új könyvről - Romsics Ignác: Magyarország története. Kossuth Kiadó, Budapest, 2017, 544 oldal, 6990 Ft

Először azt hittem, rosszul látok, valami tévedés történt, mert nyomát sem találtam a dualizmus belpolitikai küzdelmeinek, 67-esek és 48-asok évtizedes, a parlamentet gyakran, az országot esetenként megbénító konfliktusainak. Meglepetésemből felocsúdva és tovább olvasva láttam, hogy nincs tévedés, hiszen a Horthy-kor belpolitikája is teljesen kimaradt, ez tehát tudatos döntés. Leegyszerűsítve: nem csak Bánffy Dezső és Széll Kálmán maradt ki, de Wekerle Sándor és Tisza Kálmán is – a későbbi korból nem csak Huszár Károly vagy Darányi Kálmán, hanem Gömbös Gyula is hiányzik. És Lamberg szívében nincs kés, sem Latour nyakán kötél, Teleki Pál nem lett öngyilkos, Nagy Imre és kormánya pedig nem lépett ki a Varsói Szerződésből. A kérdés: lehet-e így (is)? Jó, mondhatjuk, hogy „fecseg a felszín…”, sok név nyugodtan kihagyható (Torgyán, Medgyessy stb.), a válaszom mégis az, hogy semmiképpen; meggyőződésem, hogy Tisza és Gömbös nélkül, az obstrukció vagy az 1905-ös kormányzati válság nélkül nem állhat meg magyar történeti szintézis. Főleg az a szintézis nem, amelyik (mint idéztük) az állami politika bemutatását tartja a kötet gerincének.

Tovább

Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták
Astrid Lindgren: Háborús napló 1939–1945
Szabad György: Aradtól az Országgyűlésig
Ormos Mária: Remények és csalódások

Tovább

Lőrinc László: Életmódtörténet

Ablonczy Balázs: Keletre, magyar!

Feitl István (szerk.): Kérdések és válaszok

Peter Unwin: Nagyhatalmi játszmák, 1956

Tovább

Ketten egy új könyvről - Rainer M. János: Az 1956-os magyar forradalom. Osiris Kiadó, Budapest, 2016, 188 oldal, 3480 Ft

Műfaja szerint „bevezetés” ez 1956 megismeréséhez, de joggal mondhatnánk szintézisnek, egyetemi tankönyvnek, problémacentrikus összefoglalónak, sőt képeskönyvnek is. Nagyon jó érzés kézbe venni a szép és elegáns kötetet; a 85 kiváló minőségű fekete-fehér fotó kiválasztása Demeter Zsuzsa képszerkesztő munkáját dicséri. A tizenegy fejezetből egyetlen egy összegzi a forradalom eseménytörténetét, szűk harminc oldalon, ami az egész műnek nem egészen egyötöd része. Vélhetően ez szolgál a legkevesebb újdonsággal vagy eredeti megközelítéssel – bár kettőre azért felfigyeltem...

Tovább

Szent-Iványi Domokos: Vissza­te­kin­tés 1941–1972. Szerkesztette Sze­kér Nóra és Kodolányi Gyu­la. Magyar Szemle Könyvek, Bu­da­pest, 2016. 844 oldal, 5800 Ft

 A memoár végig érdekes, bár elég ritkán lebilincselő. Érdekes, mert a szerző rendkívül tehetséges, sokoldalú, széles látókörű, hat nyelven tudó, világlátott ember, ráadásul jó társalgó, jó sportoló, az ifjabb és az idősebb hölgyeknek egyformán nagy barátja. Szenzációkat ennyi évtized után nem érdemes várni – azért sem, mert kéziratát a nagy C. A. Macartney bedolgozta a saját két kötetes művébe (October Fifteenth), amelyből viszont Szent-Iványi idéz hosszabb részeket. 

Tovább

Deák István: Európa próbatétele

Ungváry Krisztián: Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban 1941–1944

Standeisky Éva: Demokrácia negyvenötben

Andrási Andor: Levelek a túlvilágra

Tovább

A vezető piacgazdaságokban az 1980-as évektől  jelentősen csökkent az átlagos adókulcs , csökkent az adósávok száma, de egykulcsos adórendszer sehol nem jött létre. Az óvatosságot nem közgazdasági elvi-elméleti megfontolások, hanem az egykulcsos adóval járó jelentős jövedelemátrendeződés túlzott társadalmi, politikai kockázatai magyarázhatták.

Tovább

Hahner Péter: Államférfiak. Fouché és Talleyrand párhuzamos életrajza. Osiris Kiadó, Budapest, 2015. 788 oldal,3980 Ft

Tovább

Jörg Baberowski: Felperzselt föld. Sztálin erőszakuralma. Fordította Győ­ri László. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2015. 599 oldal, 5990 Ft

Tovább

Gervai András: Titkos Ma­gyar­or­szág. „Célszemély”: a társadalom. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2015. 356 oldal, 3500 Ft

Tovább
Élet és Irodalom 2018