Folyó hó 6-án a Budapest Környéki Törvényszék ítéletet hozott a mindközönségesen „cigánygyilkossági pernek” nevezett, majd’ két és fél évig húzódó elsőfokú tárgyalássorozat végére első fokon pontot téve. A nemzetközi információs szupersztrádáról (web), az elektronikus, illetve a napisajtóból tájékozódó olvasók már tudhatják a verdiktet. Papírformájú eredmény született. De nem tanulságok nélküli napon!

Szomorú esemény irányította ismét a figyelmet a romagyilkosságok tárgyalására: februárban, alig néhány nappal fia és unokája megölésének negyedik évfordulója előtt szívrohamban meghalt Csorba Csaba. Időközben a gyűlöletbűn gonoszsága és ízléstelensége is megnyalta az ég alját, ám a bíróságon mintha új hajnal hasadna.

A „romák sérelmére elkövetett gyilkosságsorozat” pere január 18-tól kezdődött újra, immár az ötödik fordulóval. A bírói tervek szerint március 26-ig erőltetett menetben – igaz, ez döntően a későn felfedezett összeférhetetlenség miatti tárgyalásismétlés lesz. A széles közvéleményt azóta is új és újabb bűnügyek foglalkoztatják, és az ezek nyomán kibontakozó médiacsatározások pró és kontra. Pedig az e per alapjául szolgáló cselekménysorozat – ahol a megítélésben máig kérdés, hogy szimpla sorozatgyilkosságról vagy terrorizmusról beszélünk‑e – volt mindezek alapja.

Bozóki András: Cenzorok helyett fek­vőrendőrök. L’Harmattan Kiadó, Bu­dapest, 2012. 3600 oldal, 3200 Ft

Hogy miként használja a helyszíni tárgyalás eszközét a bíróság, az a nyomozó- és a vádhatóság kritikája is. A tanácsvezető Miszori László bíró a nyár elején Debrecenben, a volt Perényi1 zenei klubban, október elején pedig Tiszalökön tartott kihelyezett tárgyalást. Amíg még létezik az államhatalmi ágak elválasztásának elve, ez mindenképpen az ügy súlyosságát mutatja, és a bírói hatalom részéről a nyomozati eljárás bírálatát is jelenti.

Eddig nem ismert dokumentumokat csatolt a bizonyítékokhoz a szep­tember 21-i tárgyaláson Miszori László tanácsvezető bíró. A vádlottak letartóztatását megelőző, valamint az azt követő napokban törvényesen lehallgatták a gyanúsítottak és több tanú telefonbeszélgetéseit. Fehérné Nyalka Éva Edit a letartóztatás napján késő este egy újságíró ismerősének elmondta, hogy szerinte Kiss Árpád Sándor elsőrendű vádlott volt a terrortámadások kitalálója.

Mostanában csak úgy áradnak a hírek az állam legrejtettebb zugolyából, a titkosszolgálatok kreclijéből. Vicces levelezés egy hatvannyolc éve elhalt Horthy-fasiszta különítményessel, tucatnyi mikrofon árnyékában sugdosás az arabtavaszista felkelőkkel harcoló, a csak mérsékelten szimpatikus szíriai Asszad-rezsim bombakereső kutyáit kiképző magyar exrendőrök egyikének a sajtótájékoztatón, akiket agyonünnepelt fogolyszabadítási akcióban – állítólag a palesztin és az izraeli titkosszolgálat együttes segítségével – sikerült hazahozni. A baltás gyilkos kiárusításának nemzetközi visszhangját is hibásan árazta be az illetékes kémhatóság. És a romagyilkosságok perében előkerült újra a titkosszolgálati szál.

Hosszabb tavaszi szünet után folytatódott a romák elleni sorozatgyilkosság perének tárgyalása, és tart is július közepéig, az ítélkezési szünetig. Ítéletben azonban még korai volna reménykedni.

Néhány évvel ezelőtt egy finn „alternatív történelmi science fiction” film korszerűen az interneten igyekezett összegyűjteni a gyártási költségvetés hiányát. Minden bizonnyal sikerrel, hiszen Timo Vuorensola Iron Sky (Vaség) című filmje az idei Berlinalén debütált – pont ott, ahol Fliegauf Bence Ezüst Medvét kapott Csak a szél című, kutatási területünkhöz tartozó tematikájú filmjéért –, világpremierje áprilisban lesz. A finn film kiindulópontja, hogy 1945-ben a nácik egy csodafegyver-szintű űrhajózási eszközzel a Hold sötét oldalára menekülnek, ahol horogkereszt alakú bázisukon készülnek a jövő kihívásaira. Aztán elérkezik 2018 – és visszajönnek. Na, én 2012-ben azt éreztem a tárgyalóteremben, hogy már visszajöttek.

Egy hónapja zajlik a romák ellen elkövetett gyilkosságok pere a Pest Megyei Bíróságon, négy vádlott van, ezt többen keveslik, pertaktikák és pertechnikák ütköznek, a vádlottak valamennyien a debreceni belvárosban található Perényi 1 zenei pinceklub - és a hozzá tartozó félemeleti karaoke bár - alkalmazottai, bedolgozói voltak. A napi- és az online sajtóban vagy az erre a célra létrejött blogon jól követhető a per, a társadalmi katarzis lehetősége azonban még nem mutatkozik.

(Rádió C)