LOSONCZ MIKLÓS

A globális pénzügyi és gazdasági válság miatt a fejlett országok többségében az államháztartási hiány és az államadósság olyan nagyságrendet ért el, amely újabb, ezúttal a közpénzügyeket érintő krízissel fenyeget. Ugyanakkor az államháztartási hiánynak és az államadósságnak az újabb válság elkerülése végett történő lefaragása megakaszthatja a nemrégiben kezdődött fellendülést, sőt a körülmények kedvezőtlen összjátéka esetén újabb gazdasági visszaesést okozhat.

Tovább

A Görögországot fenyegető államadósság-válság 2010 áprilisában újabb szakaszába lépett, miután a nemzetközi pénz- és tőkepiacok nem tartották hitelesnek a görög kormány addigi intézkedéseit, illetve megelégelték az EU vezetésének tétovázását és Görögországgal szembeni egységes fellépésének hiányát. A görög állampapírpiaccal és államadóssággal kapcsolatos csúcsfeszültségeket az EU az IMF bevonásával és mind jelentősebb pénzügyi mentőcsomagokkal próbálta enyhíteni. Mára a piacok megnyugodtak, de a görög államadósság hosszabb távú finanszírozhatósága körüli kérdőjelek megmaradtak.

Tovább

A választások után hivatalba lépő kormány viszonylag kedvező kül- és belgazdasági feltételek között valósíthatja meg gazdasági programját. A választások nyertese, a Fidesz vezetése eddig keveset árult el gazdasági elképzeléseiről. Politikusainak és szakértőinek nyilvánosságra került nézetei ellentmondásosak és sok bizonytalanságot tükröznek a gazdaságpolitika várható irányáról. Ez az írás az új kormány gazdaságpolitikájának mozgásterét méri fel.

Tovább

A kül- és belgazdasági egyensúlyviszonyok szempontjából Görögország a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) egyik leggyengébb láncszeme. A globális pénzügyi és gazdasági válság felszínre hozta és súlyosbította a görög gazdaság, azon belül az államháztartás hiányosságait, ami döntően a régóta esedékes reformok elmaradásának a következménye. A GMU Görögországot a globális válság számos kedvezőtlen hatásától megvédte, de lehetőségei igencsak korlátozottak a görög államot fenyegető fizetésképtelenségének elkerülése terén - amit jórészt csak magának köszönhet. A bizonytalanságot fokozza, hogy az EU és a nagy tagállamok vezető politikusai eddig nem alakítottak ki konzisztens közös álláspontot a görög válság kezeléséről.

Tovább

A parlamenti választáshoz közeledve mindinkább a pártok és a közvélemény érdeklődésének középpontjába kerül a gazdaság, pontosabban annak állapota. A kormány a válságkezelésben és a hosszú távú gazdasági növekedés feltételeinek megalapozásában elért eredményeket hangsúlyozza, az ellenzék ezeket vehemensen tagadja. E cikk a gazdasági racionalitás alapján elemzi a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és perspektíváit, nem tagadva, hogy ennek a megközelítésnek is megvannak a korlátai.

Tovább

A költségvetés parlamenti vitájával, illetve elfogadásával összefüggésben a Fideszhez közel álló közszereplők 29 fős csoportja először a kormány törvénytervezetének elutasítására bocsátott ki felhívást, majd annak megszavazása után a jövő évi költségvetés trükkjeiről tett közzé jelentést. Ez a cikk a szóban forgó dokumentumok kapcsán az ez évi költségvetést és végrehajtásának kockázatait elemzi. Következtetése az, hogy a 2010-es költségvetési hiány nagysága leginkább politikai akarat kérdése, az új kormány döntéseitől függ.

Tovább

Kína a globális pénzügyi és gazdasági válság nyertese: GDP-je növekedett, sőt az utóbbi hónapokban dinamikája gyorsult, ami mérsékelte a világgazdaság visszaesését. A kínai növekedésben kiemelkedő szerepet játszottak állami fiskális és monetáris ösztönzők, amelyek alakításában a kínai vezetés nagymértékben figyelembe vett globális követelményeket is. Ugyanakkor az impozáns növekedést fokozódó pénzügyi egyensúlyhiányok kísérik, amelyek elmélyülése a világgazdasági növekedés szempontjából is lényeges kockázat.

Tovább

A 2009. október 2-i népszavazáson az ír szavazók meggyőző, kétharmados többséggel jóváhagyták az Európai Unió új, a Nizzai szerződést felváltó alapszerződését, a Lisszaboni szerződést. Ezzel azonban nem hárult el minden akadály a hatályba lépés előtt, mert a cseh köztársasági elnök késleltetheti, illetve akár meg is gátolhatja azt. A szerződés várhatóan javítja az Európai Unió működését.

Tovább

Az utóbbi hetekben megszaporodtak a világgazdaságról szóló kedvező hírek. Néhány vezető fejlett és felzárkózó ázsiai ország makrogazdasági mutatói javultak, üzleti bizalmi indexei optimistábbakká váltak. A nemzetközi szervezetek hosszú idő óta nem lefelé, hanem felfelé korrigálták gazdasági növekedési előrejelzéseiket. Az optimizmus azonban még korai, a bizakodásra okot adó tényezők meglehetősen törékenyek, többségük hatása átmeneti, fenntarthatóságuk kérdéses, a tartós fellendülés valószínűleg még várat magára.
Tovább

Tovább

A globális pénzügyi és gazdasági válság mélyrehatóan érinti a magyar gazdasági növekedés leglényegesebb hajtóerejének számító, külföldi tulajdonban lévő vagy külföldi részesedésű vállalatok működési felté­teleit, illetve a külföldi mű­kö­dő ­tőke további beáramlását. A válság - illetve a munkaerő utóbbi években végbement drágulása - kétségessé teszi a munkaerő alacsony költségszintjén alapuló eddigi modell fenntarthatóságát.

Tovább

Az utóbbi hetek gazdasági hírei ellentmondásosak. A nemzetközi szervezetek gazdasági prognózisai a korábbinál pesszimistábbak voltak, miközben a rövid távú trendeket kifejező mutatószámok a globális gazdasági környezet némi javulására utaltak. A hazai szakértők véleménye is megoszlik a kilátásokról. Hiba lenne a pozitív nemzetközi fejleményeket túlértékelni, legfeljebb a visszaesés lassulásáról vagy megállásáról lehet szó, a fellendülésre még várni kell. A válságkezelés jegyében hozott és a jövőben meghozandó intézkedések következményterhesen érintik Magyarország hosszú távú gazdasági növekedését.
Tovább

A 2007 őszén az Egyesült Államokból indult, majd a reálszférára is átterjedt és globálissá vált pénzügyi válság súlyosan érintette a magyar gazdaságot, és gyökeresen módosította a reformok feltételrendszerét. A válságkezelésre és a reformokra vonatkozó kormányzati intézkedések és szakértői javaslatok keveredtek egymással, holott a velük szembeni követelmények egészen mások, ezért célszerű lett volna a két dolgot következetesen elválasztani egymástól. Bár a múltat nem lehet meg nem történtté tenni, nem tanulságmentes elemezni, hogy mit lehetett volna másképpen vagy jobban csinálni.
Tovább

Az utóbbi hetekben Magyarország külső környezete tovább romlott. Az EU-tagállamok tavalyi harmadik negyedéves és év végi gazdasági mutatószámai a januárban feltételezettnél is mélyebb recesszióra engednek következtetni. A fejlett országokban, így az EU-ban is erősödött a protekcionizmus a válságkezelésben. Mindez a külső finanszírozási feltételek romlásával párosulva hátrányosan érinti az EU új tagállamait, így Magyarország gazdasági kilátásait, ami eddig a legnagyobb mértékben a forint euróval szembeni árfolyamának gyengülésben jutott kifejezésre. A helyzet drámai. A monetáris politika tartalékainak kimerülése miatt a válságkezelés súlypontja a fiskális politikára tevődik át, amit konzisztens gazdasági stratégiába kellene ágyazni.
Tovább

Az Európai Bizottság 2009. január 19-én közzétett soron kívüli prognózisa az Európai Unió gazdaságáról sokkal pesszimistább, mint a tavaly őszi volt. Emiatt a Magyarországra vonatkozó számok is sokkal kedvezőtlenebbek, többé-kevésbé összhangban vannak a borúlátóbb hazai elemzői várakozásokkal. A gazdasági kilátások átértékelése a magyar költségvetésben is kiigazítást tesz szükségessé. A gyorsan változó világgazdasági környezetben felértékelődik a rugalmas gazdaságpolitikai reagálás.

Tovább

Az USA másodrendű jelzálogpiacán 2007 augusztusában kezdődött pénzügyi válság mindinkább globálissá vált, és átterjedt a reálgazdasági szférára. A pénzügyi válság természetéről szerzett ismeretek bővülésével a gazdasági előrejelzések egyre pesszimistábbak, a korábban vártnál mélyebb és elhúzódóbb recessziót várnak. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank által sikeresen kezelt 2008. novemberi likviditási és árfolyamválság, a romló makrogazdasági mutatók (csökkenő export és ipari termelés, növekvő munkanélküliség stb.) és a hitelek emelkedő terhei ellenére a magyar politikai elit, a gazdasági szereplők és a társadalom nagyobbik része mintha nem lenne tisztában a globális pénzügyi válság várható hazai következményeivel.

Tovább

A globális pénzügyi válság Magyarországot sok vonatkozásban hátrányosabban érintette mind a makrogazdasági mutatószámok alapján indokolhatóhoz, mind a többi új EU-tagállamhoz képest. A különbség oka a Magyarország iránti külföldi befektetői bizalom gyengülése. A válságkezelésben a magyar gazdaságpolitika mozgástere a nemzetközi összehasonlításban magas adósságállomány miatt meglehetősen szűk: olyan, máshol esetleg bevált megoldások nem alkalmazhatók, amelyek növelik az államháztartás hiányát és azon keresztül az államadósságot. Ezért a kilábaláshoz is nagyobb áldozatokra lesz szükség.

Tovább

Az Egyesült Államokban 2007 augusztusában kezdődött pénzügyi válság mind több régióra és országra terjed át, azaz mindinkább globálissá válik, és egyre erőteljesebben érinti a reálgazdasági szférát. A válság Magyarországra a korábban feltételezettnél nagyobb mértékben, bár elsősorban közvetett módon, azaz a pénzügyi szférában a bankrendszer forráshiány- és az államháztartási hiány finanszírozási költségeinek emelkedésén, a forint euróhoz viszonyított árfolyamának gyengülésén, a reálszférában pedig a külső kereslet növekedési ütemének lassulásán keresztül hat.

Tovább

Magyarország tőkevonzó-képessége

Tovább

A gabonafélék (azon belül is különösen a politikailag érzékeny rizs és búza) világpiaci ára 2005 és 2007 között közel 60 százalékkal emelkedett, 2008-ban várhatóan további 36 százalékkal nő (azaz három év alatt megkétszereződik), ami némi időbeli késéssel és esetenként tompítva más élelmiszerek (hús) árában is megjelenik. Az áremelkedés elsősorban reálgazdasági okokra vezethető vissza, a spekuláció szerepe csekély. Az élelmiszerár-robbanás az égbe szökött kőolajárakkal párosulva nagyszámú fejlődő országban váltott ki társadalmi és politikai feszültségeket, amelyek tömegessé válása és terjedése újabb globális veszélyforrás lehet. A kiterjedt szabad földterületekkel rendelkező országok számára az élelmiszer gazdasági fegyverré válhat.

Tovább
Élet és Irodalom 2020