Losoncz Miklós

Eddigi megnyilvánulásai a globalizáció eredményeit megkérdőjelező, protekcionistábbá váló, egyoldalú érdekérvényesítésre törekvő amerikai gazdaság-, azon belül külgazdasági politikára engednek következtetni, ami összességében hátrányosan fogja érinteni a világgazdaság fejlődését.

 

 

Tovább

Az Európai Központi Bank (EKB) negatív irányadó betéti kamatlábával a hitelezési feltételek javítása révén kívánja élénkíteni a gazdaságot és elérni inflációs célkitűzését. Ennek nemkívánatos mellékhatásai egy idő után meghaladják az előnyeit. Ebből a csapdából a kiút nem a gazdasági növekedést visszafogó kamatlábemelés lehet, hanem az, hogy a lehetőségeinek határára érkezett monetáris politikát tehermentesítse a fiskális politika és a struktúrapolitika mélyreható szerkezeti reformok és növekedésösztönző intézkedések révén.

Tovább

A GDP nagysága szerint Olaszország az Európai Unió negyedik legnagyobb, ugyanakkor a fontosabb mutatószámok alapján az egyik leggyengébb, legsebezhetőbb gazdasága. Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kiválását jóváhagyó júniusi népszavazás által a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon kiváltott turbulenciák különösen erőteljesen hozták felszínre az olasz bankrendszer gyengeségeit. A rövid távon fenyegető bankválság adott esetben megrengetheti az euróövezetet is. A nagyfokú eladósodottság miatt hosszabb távon nem elhanyagolható egy államadósság-válság kockázata sem. Az alkotmányos reformokról novemberre előirányzott olasz népszavazás a bankválság és a nagy államadósság árnyékában könnyen kormány-, sőt EU-ellenes véleménynyilvánítássá válhat két parlamenti választás között, és tovább destabilizálhatja az olasz gazdaságot, ezáltal a Gazdasági és Monetáris Uniót is.

Tovább

Az ország egyébként sokat profitált az EU-tagságból. Az egy főre jutó GDP az 1973. évi csatlakozás után a G7 országai közül az Egyesült Királyságban bővült a leggyorsabban, gyorsabban, mint Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy 1950 és 1973 között a brit dinamika volt a leglassúbb. 

Tovább

A brit választók június 23-án szavaznak arról, hogy az Egyesült Királyság kilépjen-e az Európai Unióból. A kiválás és a bennmaradás híveinek egymást megközelítő és eddig napról napra változó aránya is arra utal, hogy a referendum eredményét nem lehet előre jelezni. A kilépést támogatók álláspontjukat nem akarják vagy nem tudják racionális gazdasági, politikai, biztonságpolitikai stb. érvekkel alátámasztani. Az EU-tagság mellett kiállók a kiválás hátrányait hangsúlyozzák, de nincsenek pozitív, jövőbe mutató érveik az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli kívánatos fejlődéséről és egymás közötti viszonyáról. A kiválás mindenkinek ártana, de több hátránnyal járna az Egyesült Királyságnak, mint az Európai Uniónak. A brit tagság fenntartása viszont további lépéseket tesz szükségessé mindkét fél számára.

Tovább

Sok szakértő szerint offshore társaságok alapítása adóparadicsomokban legitim és indokolható, bár jó és rossz ügyet egyaránt szolgálhatnak. Ennek megértéséhez célszerű megkülönböztetni az adó csökkentését a hatályos jogszabályok keretei között maradva, ami legális, és az adócsalást  ami büntetőjogi kategória. 

Több mint egyéves kutatómunka után idén április 3-án 76 ország újságírója 11,5 millió oldalnyi dokumentumot hozott nyilvánosságra a panamai adóparadicsomban vagy más néven offshore pénzügyi központban működő Mossack Fonseca jogi tanácsadó cég magán- és vállalati ügyfeleinek a nemzeti hatóságok előtt eltitkolt pénzéről, illetve vagyonáról. A politikusok érintettségéről részletesen beszámoltak a hazai tömegkommunikációs eszközök. Kevés figyelmet kapott viszont az adóparadicsomok működésének, valamint globális pénzügyi és gazdasági hatásainak az elemzése. A kiszivárogtatás előmozdíthatja az adóelkerülésre és adócsalásra vonatkozó nemzetállami és nemzetközi szabályozás szigorítását, amitől az óriási láthatatlan vagyonokat kezelő adóparadicsomok fellazulása és visszaszorulása nyomán világméretekben előnyös gazdasági hatások várhatók. 

Tovább

A sok politikai kihívás közül, amelyekkel az integráció manapság szembesül, az Európai Unió jövőjét az EU-tagságról szóló brit népszavazás (amelynek kimenetelét nem lehet előre jelezni), valamint a menekültválság és a terroristafenyegetés érinti a legnagyobb mértékben. Az Egyesült Királyság kilépése megnyithatja az utat az integráció visszafejlődése előtt. A menekültválságra és a terroristafenyegetésre hatékony válasz csak erős integrációs keretek között adható. Egyelőre nem válaszolható meg az a kérdés, hogy ehhez megvan-e a politikai akarat az európai uniós intézmények és a tagállamok vezetőiben. Az is csak később derül ki, mennyire lehet összhangba hozni a válságkezelés követelményeit az EU elveivel és értékeivel.

Tovább

Az alacsony és csökkenő világpiaci kőolajár első ránézésre előnyös a nettó kőolajimportőr országoknak és a felhasználóknak, hátrányos viszont a kőolajexportőr gazdaságoknak és az iparág vállalatainak. Egy ponton túl azonban a kőolajexportőr országok gazdasági növekedésének lassulásából, a külső és belső egyensúlyviszonyaik romlásából adódó globális veszteségek meghaladhatják a felhasználóknak jutó előnyök pozitív globális hatásait. A világméretű kőolaj-túlkínálat nagyobb feszültségek nélküli megszüntetésének lényeges feltétele az érintett országok (és vállalatok) közötti együttműködés. Ennek hiányában a kereslet és kínálat közötti egyensúly a piaci mechanizmusok hatására spontán módon, vállalati, illetve esetenként államcsődök révén áll helyre, ami visszafoghatja a világgazdaság növekedését.

Tovább

Miként sok szakértő rámutatott, az európai integráció akkor volt sikeres és akkor fejlődött, amikor prosperitás és béke volt Európában. A korábbi jólétnek a 2007-ben kezdődött globális pénzügyi és gazdasági válság vetett véget, a békének pedig a terrorizmus és a közel-keleti és észak-afrikai válságövezetekből kiinduló migráció. A két tényező eltérő mértékben érintette az egyes EU-tagállamokat (Görögországot mindkettő a legsúlyosabban), felszínre hozta az európai uniós tagországok közötti érdekkülönbségeket, tagállami megoldásokat ösztönzött, aláásva az integráción belüli szolidaritást.

Tovább

A folyamatosságot képviselő és az üzleti szféra támogatását elvező Hillary Clintont esélyesebbnek tartják az elnökségre, már csak azért is, mert általános politológusi vélemény szerint elnökválasztást az USA-ban a politikai középről lehet nyerni, míg a republikánus aspiránsok ettől nagyon is jobbra helyezkednek el.

Tovább

Az utóbbi időben megélénkült diskurzus, amely szembeállítja az integráció mélyítését a két- vagy többsebességes integrációval, kevésbé jogi vagy gazdasági, sokkal inkább politikai érveket tartalmaz.

Tovább

Ami a menekültügyet illeti, bírálói szerint Angela Merkel szövetségi kancellár nyilatkozataival és intézkedéseivel bátorította a Németországba irányuló migrációt, ami tömeges jellege miatt egy ponton túl majdhogynem kezelhetetlenné kezdett válni. Ezzel szemben a hivatalos német álláspont szerint a migránsok a kancellár megnyilatkozásai nélkül is utat találtak volna Németországba, a befogadás ezért humanitárius katasztrófát akadályozott meg.

Tovább

Az Európai Uniót érintő menekültválság kezelésében kiemelkedő szerep jut Németországnak. Bár a hosszú távú európai uniós szintű megoldás a kezdeti lépések ellenére még várat magára, a demográfiai kihívásokra válaszolni próbáló, a gazdasági érdekeket és humanitárius szempontokat ötvöző német befogadási gyakorlat kérdőjelei ellenére például szolgálhat más európai uniós tagállamok számára. 

Tovább

Kínában az utóbbi hetek globális hatásokat kiváltó fejleményei (például a gazdasági növekedési ütem lassulásának nyilvánvalóvá válása, augusztusban a részvénypiaci buborék kidurranása és a jüan leértékelése) a beruházások, az építőipar és a feldolgozóipari export erőltetett expanziójára támaszkodó növekedési modell kifulladását jelzik. A fogyasztáson és a szolgáltatásokon alapuló új növekedési pályára való áttérés negatív globális hatásokat váltott ki, illetve okozhat még a jövőben, amelyek szerkezeti reformokkal és más gazdaságpolitikai intézkedésekkel enyhíthetők. Ugyanakkor a részvénypiaci buborék és az árfolyam kezelése erodálta a kínai gazdaságpolitikai döntéshozók iránti bizalmat, kérdőjelessé tette a piaci reformok melletti elkötelezettséget. 

Tovább

A 2007 és 2011 között lezajlott globális pénzügyi és gazdasági krízis, majd az ebből kibontakozott államadósság-válság felszínre hozta és elmélyítette a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági, szerkezeti, intézményi és szabályozási gyengeségeit. Ezeket az európai uniós intézmények és a tagállamok új jogszabályok elfogadásával és végrehajtásával, illetve a meglévő közösségi joganyag és politikák átalakításával orvosolták. A terápia összességében sikeres volt, az euróövezet nem bomlott fel, de számottevő kedvezőtlen mellékhatásokkal járt. Tartósan viszont csak akkor lesz életképes, ha a körülmények nyomására hozott ad hoc intézkedések helyett hosszú távú stratégiába ágyazva a monetáris integ­rációt fiskálissal egészítik ki. Az euróövezet jövőjét az érintett gazdasági szereplők, elsősorban a kormányok politikai elkötelezettsége alakítja.

Tovább

Tovább

A görög választók a július 5-én tartott népszavazáson 61 százalékos többséggel elutasították a nemzetközi hitelezők által az államadósság finanszírozása fejében szükségesnek tartott megszorításokat. A görög kormány július 8-án újabb kölcsönt kért az országot finanszírozó külföldi hitelezőktől, és a népszavazási döntéssel szembemenve, ennek elnyeréséért súlyosabb megszorításokat helyezett kilátásba, mint amelyeket a népakarat elutasított. Az euróövezeti tagság fenntartása mára mind Görögország, mind az EU érdekévé vált, jóllehet ez az érdekeltség nem szimmetrikus, és azon alapul, hogy a kimentés költsége az euróövezeten belül kisebb, mint a kiválásé, különösen, ha az nem rendezett formában megy végbe. A Görögországgal kapcsolatos eseményeket azonban nagyszámú, óráról órára változó, sokszor irracionálisnak tűnő döntés alakítja, ami gyakran eltér a felek hosszú távú érdekeitől. Emiatt a tárgyalások eredményét nem lehet előre jelezni. 

Tovább

Hosszú időn keresztül a görög nemzetközi hitelprogram meghosszabbításának elméletileg három kimenetele lehetett: a nemzetközi hitelezők (az Európai Központi Bank, az euróövezet tagállamait tömörítő Eurócsoport és a Nemzetközi Valutaalap) engednek a görög kormány követeléseinek, vagy a görög kormány enged, azaz kisebb kompromisszumok árán elfogadja a hitelezők által támasztott feltételeket, a harmadik opció, hogy felmondja a hitelprogramot. Egyik sem alkalmas és végleges megoldás a görög gazdaság és intézményrendszer szerkezeti problémáira. A görög kormány által választott út: a megszorítások elfogadásáról vagy elutasításáról tartandó népszavazás a kormányzati felelősség áthárításával praktikusan az európai uniós hitelprogram felmondásával egyenlő. Bankpánikhoz, bankcsődökhöz, tőkekorlátozásokhoz, Görögország államcsődjéhez, sőt akár az euróövezetből való kilépéséhez vezethet.

Tovább

Tovább

Az utóbbi időben megélénkültek a viták az EU és az USA közötti transz­atlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről folyó tárgyalásokról. Az új típusú kereskedelmi szerződés célja az EU és az USA közötti gazdasági kapcsolatokban a vámok és a nem vámjellegű akadályok, továbbá a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása előtti adminisztratív korlátok lebontása. Ettől a külkereskedelmi forgalom élénkülését, ezáltal a gazdasági növekedés dinamizálódását és új munkahelyek keletkezését várják az Atlanti-óceán mindkét partján. A politikai felhangokkal is telített bírálatok elsősorban a hatástanulmányok eredményeit, a tárgyalások átláthatatlanságát, a beruházásvédelmet és a nemzeti szabályozás veszélyeztetettségét kifogásolják. Az ügy depolitizálása nagymértékben javíthatná a tárgyalási feltételeket. 

Tovább
Élet és Irodalom 2020