Szép új világ köszöntött a magyarországi (tudományos) kutatókra és fejlesztőkre 2018‑ban. S hogy nem alaptalan ez a megállapítás, arra bizonyítékul szolgál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019 októberében napvilágot látott jelentése a kutatás‑fejlesztés (k+f) 2018. évi állapotáról. Tény, hogy a k+f tevékenységet befolyásoló/meghatározó emberi és anyagi tényezők, erőforrások egyaránt bővültek, növekedtek. A k+f helyek száma (3500) 2017‑hez viszonyítva 12 százalékkal növekedett 2018‑ban. A kutatók, fejlesztők és a segédszemélyzet létszáma összesen 9 százalékkal nőtt, és meghaladta a 66 ezer főt. A teljes munkaidős munkavállalóra átszámított létszám megközelítette a 46 ezer főt, ez 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a kutatók‑fejlesztők számított létszáma 28,4 ezerről 31,4 ezerre nőtt. Az egy k+f helyre jutó átlagos számított létszám – 13 fő – azonban nem változott.

Az innovációs teljesítmény vizsgálata annyiban indokolt, hogy az többé-kevésbé hű tükre egy ország társadalmi-gazdasági állapotának. Például a tartósan gyenge innovációs teljesítmény – statisztikailag is meglehetősen jól igazolható módon – a társadalom és a gazdaság betegségtüneteire utal. Magyarországon ezeket a betegségtüneteket teszi nehezen láthatóvá az ország pénzügyi mérlegeinek kétségtelenül kedvező alakulása.