Az adósság, a hűség és a remény
Ma már világosan látható, hogy a múlt század hetvenes éveinek magyar prózaírói nagy rohamában, amelyet akkor és a következő évtizedben fölszabadító volt együtt látni (Péterek és hasonló bohóságok), Lengyel Péter volt a moralista. Nem az író erkölcséről beszélek, és még csak nem is az írói erkölcsről (bár nyilván az is bele van értve), hanem arról, hogy írói témája az erkölcsi kötelesség, az erkölcsi ítélet, az erkölcsi önazonosság megteremtése. És nemcsak téma ez, hanem a legkülönbözőbb módokon belejátszik a megcsinálásba is. Azt lehetne mondani, hogy műveinek a becsületesség a formája, a becsületesség a szelleme.
"Csak a jobb társaság, azaz a creme de la creme..."
Térey János Asztalizene című drámája AEGON-díjas
Az értekező líra
Ketten egy új könyvről - Szilágyi Júlia: Lehet-e esszét tanítani? Esszék. Komp-Press Kiadó-Korunk, Kolozsvár, 2007. 214 oldal, 2990 Ft
