A Nyugat ott van, ahol szabadság van. Nem szabad minden ember, de mindenkiben ott a lehetőség a szabadságra. A színház, amelyről itt szó van, a szabadság iskolája. Balázs Zoltán talált rá Viktor Kravcsenko történetére, aki a legkeményebb sztálini időkben járta végig az orosz szenvedéstörténet stációit. Kravcsenko megszökött a Szovjetunióból. Sok száz oldalon írta meg a szabadsághoz vezető útján történt eseményeket, melyekre építve a színész és rendező nagy hatású kiáltványt alkotott.

Erős Ferenc: Psziché és hatalom. Esszék és tanulmányok. Kal­ligram Kiadó, Budapest, 2016, 255 oldal, 3000 Ft

Honnan vannak a traumák? Erre a kérdésre Erős Fromm nyomán azt a választ adja, hogy a traumák forrása a pusztító erőszak, mely akkor igazán veszélyes, ha igazoló ideológiát talál, mely lehetővé teszi, hogy a Rossz a Jó álarca mögé bújhat. A pszichoanalízis születésétől fogva igen közeli kapcsolatban volt a művészetekkel, sőt, mai kritikusai szerint a pszichoanalitikus írások teljes egészükben a képzelet művei, lényegüknél fogva irodalmi alkotások. A harmadik részben Erős művészeti alkotások megértése és megértetése érdekében alkalmazza a pszichoanalitikus tudást, mesteréhez, Mérei Ferenchez méltó tökéllyel.

Pléh Csaba–Unoka Zsolt (szerk.): Hány barátod is van? Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2016. 288 oldal, 3800 Ft

A világ megismerésére vállalkozó tudósok Barabási-Albert László korszakos kutatásai óta tudják, amint a magyarul olvasók Karinthy Frigyestől tudnak, miszerint az embereket a Földön hálózatok kapcsolják össze, ahol a távolságok lélektől léleki csak látszólag nagyok, valójában a nagyvilágban kis világok sokasága bújik meg. Pléh Csaba és Unoka Zsolt szerkesztésében most jelent meg egy kötet, mely a hálózatkutatás elméleti, módszertani kiindulópontjait, s pár kutatási eredményt mutat be érdekfeszítően.

Huszár Tibor: A magyar szociológia története. Osiris Kiadó, Budapest, 2015. 288 oldal, 2830 Ft

Magyar Bálint: A magyar maffiaállam anatómiája. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2015. 312 oldal,2990 Ft

1940-ben született, történelmet és politikaelméletet tanult az Oxfordi Egyetemen, majd a Munkáspárt győzelme után nagyon fiatalon, huszonévesen Harold Wilson tanácsadója lett, annak első miniszterelnöki ciklusában. Komoly része volt abban, hogy de Gaulle második nekifutásra hozzájárult Nagy-Britannia felvételéhez az Európai Gazdasági Közösségbe, de mivel Wilson végül meghátrált, az Egyesült Királyság csak 1973-ban, már Edward Heath miniszterelnöksége idején válhatott az EGK tagjává. 1966-tól, amikor elvi okokból távozott a miniszterelnökségről, Holland kutatóként, majd 1979 és 1989 között a brit parlament tagjaként dolgozott. Aktív, jóllehet nem látható alakítója az EU politikájának, mely egyszerre célozza a gazdasági sikereket és a társadalmi biztonságot. Az elmúlt fél évben minden héten két napon át megfigyelhettem Kőszegen – ahol együtt vettünk részt az ISES által szervezett kutatási szemináriumokon – lenyűgöző személyiségét és sziporkázó szellemét.

Jody Jensen: Glo­ba­li­zá­ció és új kormányzás. MTA Tár­sa­da­lom­tudományi Ku­ta­tó­központ–Po­li­ti­ka­tudományi In­tézet. Mundus Novus Könyvek. Budapest–Érd, 2014. 245 oldal,2990 Ft

Gerő András: Nemzeti történelemkönyv. Habsburg Történeti Intézet, Budapest, 2013. 248 oldal, 2900 Ft

Kádár Gábor–Vági Zoltán: A végső döntés. Jaffa Kiadó, Bu­­dapest, 2013. 230 oldal, 3150 Ft

Vitányi Iván: A feudalizmus továbbélése amai Magyarországon. NoranLibro Kiadó, Budapest, 2012. 207 oldal,2490 Ft

• Ladányi János: Lakóhelyi szegregáció Budapesten