Csepeli György

Herzl Tivadar: Napló (1895–1904)
Roman Sandgruber: Hitler apja
Munkácsi Ernő: Hogyan történt?
Márai Ilona: Betűbe zárva

Tovább

► Ladányi János: Rossz időben, rossz helyen. Családom és csa­lád­talanságom története. Kép­mel­lékletekkel. Aura Kiadó, Budapest, 2022, 111 oldal, 2800 Ft

Szó esik a barátokról, akik között zsidók, nem zsidók egyaránt voltak és vannak. A gyermekkori emlékekre nem vetülnek rá a múlt árnyai, de a könyvben nyomon követhetjük a folyamatot, melynek eredményeként a szerző lelkekben végzett ásatásai nyomán feltámadnak a feledésre ítélt emlékek, felbukkannak a széttört zsidó identitás sebző szilánkjai.

Tovább

Tovább

Miszlivetz Ferenc, Sümegi István, Szabó Gábor, Szommer Ildikó, Tokaji Nagy Erzsébet: Daliás idők – Ó, azok a ’80-as évek! Kortárs Könyvkiadó – Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Budapest, 2022, 351 oldal, 5000 Ft

Az egészében is érdekes és figyelemreméltó könyv vitathatatlanul legérdekesebb fejezete A szakkollégiumi mozgalom jelene és jövője címmel 1987. október 30. és november 1. között Velemben megtartott megbeszélés jegyzőkönyvezett felszólalásainak válogatása, melyet a szakkollégium egykori diákja, ma a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézet kutatója, Sümegi István készített. Sümegi a fejezet címeként az egyik résztvevő, Bába Iván első nap elhangzott felszólítását választotta, mely úgy hangzott, hogy „Kellene már csinálni egy jó kis demokráciát, mert az idő lassan elszáll felettünk”. Az ironikus de sürgető felszólítás megtetszett Németh Zsoltnak, aki a megbeszélés másnapján kinagyítva kifüggesztette a mondatot az előadóterem falára.

Tovább

Csillag István: Tetszettünk volna forradalmat csinálni. Reformok és fordulatok. Kalligram Kiadó, Bu­da­pest, 2022, 350 oldal, 3900 Ft

A nyolcvanas évek „dinamikus helybenjárása” részeseként Csillag azonban azt is leírja, s jól dokumentálja, hogy az irracionális gazdasági rendszer megreformálásának útjában távolról sem csak Kádár balhitei álltak. Fontosabb volt az országot pórázon tartó moszkvai főnökök ellenállása, akik, bár maguk állították Kádárt oda, ahol volt, valójában sosem bíztak benne, s erre volt is alapjuk, hiszen Kádár 1956-ban megtanulta, amit Hruscsov és az utána jövők nem tudtak megtanulni, hogy a nép jóléte ellen nem szabad harcolni.

Tovább

Ladányi János: Terepszemle. Emlék és útravaló (Képmelléklettel). HTSART-UMK, Budapest, 2021, 66 oldal, ármegjelölés nélkül 

A kötet egyik legszomorúbb írásában Ladányi az ország területén eleinte foltszerűen megjelenő gettósodó kistelepülésekről ír, melyek idővel egymásba kapcsolódnak, létrehozva a gettósodó térségeket és országrészeket. Ezekre a helyekre nem jutnak el az Európai Unió jóvoltából Magyarorszának juttatott pénzek. A többségi társadalom által magára hagyott világban az ott élők maguk teremtette kultúrája uralkodik, melybe a szerző által idézett források szerint belefér ezen területek országtól való elszakadásának követelése is. E riasztó Kasszandra-jóslatra rákontráznak a megszállott etnonacionalisták, akik azt mondják, hogy „akár három megyét is szívesen adunk, csak a többiből legyen cigánymentes övezet.” (26.)

Tovább

Földes György: Nemzet és hegemónia (1945–1989). Napvilág Kiadó, Budapest, 2022, 240 oldal, 3600 Ft

A könyv csúcspontja, amikor Földes leírja Kádár János és lllyés Gyula 1974 áprilisában létrejött találkozását (135.). A kezdeményező a pártfőtitkár volt, aki hazafelé tartva autójából észrevette a közelében lakó, arra sétáló Illyést, megállíttatta az autót, és megszólította. Az Imrédyn, Rákosin szocializálódott költőfejedelem nem volt rest Kádár Jánosnak feltenni a dodonai kérdést, hogy „mi lesz?”

Tovább

Ádám Veronika: Távolból őrzöm. Jaffa Kiadó, Budapest, 2020, 284 oldal, 3999 Ft

A regény szociográfiai hűséggel mutatja meg a New Yorkba került zsidók magyarságukkal vívott küzdelmeit, melyek eredményeként kiből színtiszta amerikai, kiből teljesen zsidó vagy a magyar nyelvbe és irodalomba örökre beleszerelmesedett magyar zsidó lett.

Tovább

Magyar Bálint–Madlovics Bálint: A posztkommunista rendszerek anatómiája. Egy fogalmi keret. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2021, 876 oldal, 9990 Ft

A könyv cselekvéselméleti keretben kalauzolja az olvasót a posztkommunista átalakulás labirintusában, melyben megbújik a liberális demokrácia is, de többnyire csak annak csökött, patronális változata. A cselekvés kerete az állam, a cselekvők a politika, a gazdaság és a társadalmi együttélés  terepein tevékenykednek, aminek eredménye ritkán valódi liberális demokrácia, mely ha létre is jött, védtelen a kívülről és belülről rátörő veszélyekkel szemben.  Az eredmény többnyire patronális vagy konzervatív autokrácia, s legrosszabb esetben piackihasználó diktatúra, melyet csak egy hajszál választ el a kiindulóponttól, a kommunista diktatúrától.

Tovább

Ladányi János: Lassú elszakadás. Önéletrajzi töredékek. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2021, 81 oldal (+ képmellékletek), 2800 Ft

Ladányi könyve a hiányról szól, melyet a szemtanú hitelességével ad elő, aki még tudja, látja, amit az utána jövők már nem tudnak, nem látnak, mert mire megérkeztek, a múltból már nem maradt sem emlék, sem varázslat. Érzékletes portrékat olvashatunk a családról, melynek mindkét ága asszimiláns, jómódú zsidó  felmenőkig vezet, akik útjai a Monarchia prosperáló, felívelő időszakában Újpesten keresztezték egymást. Megismerjük az élhetetlen Ervin bácsit, a magas rangú vezérkari tisztet, aki  a szarajevói merénylet idején éppen a trónörököst szállító autó mögötti járművet vezette. Rajta is túltett Gyuri bácsi, aki ha kicsinyt becsípett, a kávéházi dorbézolást megunva, lóháton ülve, pisztollyal lövöldözött az Árpád úton. Az anyai ágon a nagymama sokáig nem értette meg, hogy nem egy elszegényedett, de még mindig elég gazdag nagykereskedő lánya, hanem egy, a nagykereskedők mércéjével mérve szegény ügyvéd felesége.

Tovább

Tovább

Volker Ullrich: Nyolc májusi nap
Pelle János: Vérvád, hisztéria, népítélet
Federico Finchelstein: Fasiszta hazugságok
Konok Tamás: Emlékkövek

Tovább

Tovább

Ladányi János: Hanyatló világok. Szubjektív tudományos önéletrajz. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2020, 176 oldal, 2490 Ft

Ladányi szenvedélyesen, ugyanakkor a szociológiai szakmai tudás teljes vértezetében kutatta és kutatja ezt az osztályok alatti osztályt, melynek titkait kevesen értik annyira, mint ő. Ő maga kérdezi magától, hogy neki, mint a társadalom felső rétegéből származó, polgári velleitások vonzásában felnőtt úrifiúnak, van-e joga a gorkiji mélyben élők kutatására? Madárnak kell-e lennie annak, aki ornitológus?  – teszi fel ironikusan a kérdést, melynek feltevése a politikai korrektség által megbűvölt egyes amerikai szociológiai tanszékeken életveszélyes lenne.

Tovább

Tovább

Jim Holt: Amikor Einstein Gödellel sétált
Mérő László: Az ész segédigéi
Tari Annamária:Online illúziók – offline valóság
Dr. Kapitány-Fövény Máté: Ezerarcú függőség

Tovább

Forgács D. Péter: A bürokrácia szociológiája
Christopher R. Browning: Átlagemberek
Veszprémy László Bernát: Gyilkos irodák
Müller Rolf, Takács Tibor, Tulipán Éva (szerk.): Terror, 1918-19

Tovább

Pasqualetti Ilona: Balogvilág. Magyarország felfedezése sorozat. Gondolat Kiadó, Budapest, 2018, 349 oldal, 2950 Ft

A könyv felkavaró, mert azt mutatja meg, hogy a Balog családot, s a hozzájuk hasonlóan élő milliókat nem azért nem látjuk, mert fizikailag távol vagyunk tőlük, nem azt a levegőt szívjuk, amit ők, ha megszúrják őket, nem ugyanúgy vérzik a testük, mint a mienk, hanem azért nem látjuk őket, mert riasztóan ugyanolyanok, mint mi.

Tovább

Kornai János: Látlelet
Török Gábor: A lakott sziget
Ágh Attila: A politika alulnézetben
Jan Philipp Reemtsma: Bizalom és erőszak a modern társadalomban

Tovább

Erdész Ádám: A Kner család és más történetek. Tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest, 2017, 370 oldal, 2980 Ft

Erdész két történetének drámai magja abban van, hogy se Kner, se Márki nem látják azt, amit láthattak volna, ha sok milliónyi társukkal együtt nem lettek volna foglyai az Osztrák-Magyar Monarchia káprázatának, mely a biztonságot sugározta elsősorban a Monarchia magyar polgárainak, akik képesek voltak arra a képtelenségre, hogy egyidejűleg vették komolyan a száműzött Kossuth Lajos és száműzője, I. Ferenc József kultuszát. Erdész a kötet egyik remek tanulmányában mutatja be, hogy Gyulán miként birkózott meg a helyi elit e politikai-lélektani salto mortale megvalósításával a Monarchia virágkorában.

Tovább
Élet és Irodalom 2022